2013. október 3., csütörtök

23.rész Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű

Sziasztok! 
Sajnálom, hogy viszonylag későn hoztam ezt a részt és megvárattalak titeket, csak most tudtam befejezni és azt hittem, nem is fog sikerülni ma este, de csak összehoztam valamit. Lehet, hogy tele van hibákkal, ha holnap hazautaztam majd elolvasom és kijavítom, elnézést kérek az esetleges hibák miatt. Remélem minden rendben veletek, nálunk most egész héten versengés volt az iskolák között, koncerteket szerveztek meg hasonló programok voltak, szóval kellően elfáradtam. 
Most muszáj elmondanom valamit, ezt várom már napok óta. Szombaton vettem két jegyet, ugyanis Júniusba Londonba repülök egy One Direction koncertre. <3 Biztos votlam benne, hogy ezt az álmom egyszer én magam fogom valóra váltani, és sikerült. Mondhatott bárki bármit, tudtam, hogy egyszer úgyis látom őket. Felemelő érzés tudni, hogy már csak néhány hónapot kell várnom arra, hogy végre én is egy legyek az olyan szerencsések közül, akik láthatják őket.
Jegyezzétek meg, hogy az álmok valóra válásáért tenni kell, nem szabad ülni és reménykedni abban, hogy hátha...
Innen  is köszönöm az én anyukámnak, a szobatársaimnak és barátaimnak, hogy eddig elviselték a sírásom azért, mert nem láthattam őket, és ezentúl elviselik majd, a visítórohamaim, és a hadarva sírásom arról, hogy "nemhiszemelúristenmégxyhónapésxynapésláthatomőketwáwáwá". :DD
Jól vagyok, csak kicsit fáradt.
Csók, ölelés: Nessa. xx

U.i: Őszi szünet után, november elején indul az új blogom. :*


~Stella Starlight~

Tudom, hogy mindig azt mondom, ennyire még sosem vártam a hétvégét, de én elég gyakran érzem ezt, ezúttal többek közt azért is, mert most 2 napig addig lehetek fent Zayn-nel, amíg csak akarok. Mosolyogva pillantok a lábaimhoz dörgölőző, Sweety névre keresztelt, doromboló cicára. Ő az első ajándékom a fiúktól, Louis hozta, Liam hagyta, hogy az enyém legyen, Zayn addig magyarázott, amíg maradhatott, és egész délelőtt egy macskaajtó felszerelésével küzdött, furán néz ki de sikerült feltennie, bár Sweety egyelőre fél tőle. Niall egyfolytában eteti, ami miatt szerintem őt kedveli a legjobban a házikedvencünk, Harry, velem együtt Sweety 1. rangú gazdája, keményen igyekszik azon, hogy a vele ellenséges macska megszeresse, bár nem hiszem, hogy az eddig kóbor - hajléktalan - macska szívéig egy rózsaszín alvóhelyen át vezet az út. Tegnap óta azon gondolkozom, hogy mivel Harry szerint ő a gyerekünk (?) valyon melyikünkben csörgedezik macska vér. Egyébként az állatorvos szerint a macskánk fiú, de Harry lánynak képzelte el és rózsaszín dolgokat vásárolt/vásároltatott neki, ezért Sweety hivatalosan is transzvesztitának lett kikiáltva.
-Szia.-hallom meg Zayn halk hangját, fejemet hátrabillentem, tudomásom szerint a többiek az emeleten vannak, Sweety pedig még nem tud beszélni. Figyelmen kívül hagyom az ölembe ugró macskát, Zayn egyik kezével végigsimít a derekamon, előre dől, ajkaim elnyílnak és mohón csókolom meg. Hallom,hogy szabad kezében zörögni kezdenek a papírzacskók, puha tappancsok süppednek a lábamba, Zayn sóhajtva, egy puszit adva felemeli a kezét, hogy a macska ne érje el a Mekis zacskókat.
-Mész arrébb.-noszogatja arrébb finoman a lábával. Ámulva figyelem őt, arca most szinte teljesen sima, frissen borotvált, mosolyogva végigsimít az arcomon, majd kezét zsebre dugja és lusta léptekben elballag a pulthoz, ahová leejti a zacskókat, éppen akkor, amikor Louis megérkezik. A háta mögött mosolyogva pillant rám és kacsint, visszafojtom a kuncogásom és magamhoz ölelem a zacskók tartalma után érdeklődő állatot.
-Mi újság?-lép mögém ezúttal Louis, először a macska fejét simítja meg, majd cuppanós puszit nyom az arcomra. Vigyorogva pillantok rá, bátran kimerem jelenteni, hogy ő a legjobb barátom, rengeteget beszél velem, Liam után ő az, aki mindig ellenőrizget és igazán foglalkozik velem, a hülyeségein kívül nagyon komoly is tud lenni és bármiben segít. A többiek is, de Louis egy kicsit másabb, ő az első pertől fogva a barátom, vele nem éreztem magam kínosan, mert nem hagyta, köztünk lévő néhány év ellenére részemről szerintem eléggé jó barátok lettünk.
-Semmi.-vonom meg a vállam.
A válaszomra magasba szalad a szemöldöke, átmászik a kanapén - természetesen az túl fárasztó, hogy megkerülje és rendesen üljön le. A leérkezésére Sweety kiugrik az ölemből és elmenekül a konyhában pakolászó Zayn-hez, ő az egyetlen aki nem szokta piszkálni, megértem, hogy miért pont oda rohant.
-Hogy lehet az, hogy veled nem történt semmi?-érdeklődik kedvesen mosolyogva.
-Mikor indulsz?-biggyesztem le a szám. Most jut eszembe, hogy Louis ma Doncaster-be utazik és holnap reggel focimeccsre megyünk.
-Kb 2 óra múlva.-vonja meg a vállát.-Addig ráérsz beszélni, a héten nem sokat voltál velem.-húzza fel sértődötten az orrát.
Bűntudatosan lehajtom a fejem és közelebb húzódok hozzá, szemrebbenés nélkül emeli fel a távirányítót és kapcsolja el, nem szólok érte, végül is tulajdonképpen ez az ő háza, amúgy sem volt olyan érdekes ez a sorozat, hogy hisztizzek miatta.
-Lehetek pom pom lány a meccsen?-kapom fel a fejem, kis híján összeütközünk, de csak mosolyog rajtam, valószínűleg már megszokta a hevességem.
-Szerintem a többiekkel együtt pom pom lány leszel.-kacag rajtam, és végigsimít a hajamon.
-Nem lehetsz, hanem legyél pom pom lány.-vigyorog.
-Uu.-ülök feljebb izgatottan.-Olyan jó lesz, ismerek egy focistát.
-Focista.-kacarászik.-Örülök, hogy ez téged feldob.
-Tök jó.-húzódok közelebb hozzá.-Akkor nem baj, hogy én is megyek?
-Szent Isten!-kiált fel magas, drámai hangon.-Megőrültél?-Hümmögve mosolyodok el, magában motyogva húz a mellkasára.-Idióta vagy!
-Te is.-húzom fel az orrom.
-Öribarik vagyunk!-nyávog, és hirtelen ölelgetni kezd. Sweety bekocog Zayn mögött és felugrik Louis lábára, aki erre ijedten felvisít és a kezével hadonászva eltalálja Zayn kezében az én (!) doboz csirkefalatos salátám.
-Louis!-dorgálja.-Te szerencsétlen!
-Hoppá.-pislog nagyokat.
Sweety egy ugrással ott terem, a szájába vesz egy salátát és macskásan morogva elrohan vele, nem mintha bárkinek is szándékában állna elvenni tőle. Furcsa látvány egy macska, aki salátával a szájában rohangál, bár úgy érzem, hogy inkább az lenne furcsa, ha ebbe a házba betenné a lábát egy némileg normális lény. Nem. ő nem a fincsi csirkével rohan el, hanem a salátával. Bizonyára nagyon logikus.
-Nem kérdezem meg, hogy mi történt.-lépdel le a lépcsőn Liam, összevont szemöldökkel néz Sweety után.-Igen, már nem tudná letagadni, hogy részben Harry macskája.
-Azt meg akarod még enni?-bök a földön heverő szószos zöldségekre Louis.
-Nem túl vonzó.-húzom el a szám.
-Sajnálom.-sóhajt.-Elvigyelek? Veszünk másikat.
-Nem kell.-nevetek.
-Szerintem Niall ad neked egy hamburgert vagy ha nem akkor majd én.-tűnődik Zayn.-Van még itt almás pite is és néhány félig megolvadt karamellás jégkrém a hűtőben.
Macskánk újból megjelenik, magasba emelt farokkal odarohan a zöldségekhez és ezúttal egy karika paradicsomot lop, majd ismét morgó hangot hallatva elrohan. Ekkor tör ki belőlem a visszafoghatatlan nevetés.
-Hagyjuk ott, szerintem majd megeszi.-hümmög Louis.
-Eszedbe ne jusson, Tomlinson! Gyanítom, hogy miattad borult ki az a saláta, ha az a fehér szósz beleszárad a szőnyegbe te fogod tisztára sikálni!-bök a mellkasára Liam.-Jössz egy salátával a húgomnak.
-Jó, megkapja, de azt a fehér foltot nem foghatnám Harry-re? Biztos megint felhozott valami csajt!-néz körbe rosszallóan.
-Mibe akarsz már megint belekeverni?-ugrik le a lépcsőről Haz is, az érkezésére Sweety ismét előre rohan, úgy érzem, ezúttal bátrabb, mint eddig, mert egészen közel merészkedik Harry-hez és ártatlanul nagy szemekkel bámul rá.-Fhu.-néz rá döbbenten.-Na, látod, nem is vagy te olyan buta macska.
Nem, sőt, Sweety az elszántság példája, mert először ártatlanul nyávogva néz rá, majd amikor Harry leguggolna előre vetődik és az apró, hegyes fogait belemélyeszti a magas fiú vádlijába. Döbbenten nézek rá, ahogy Harry is, majd hirtelen felordít, mire a támadó macska elengedi a lábát és futás közben ellop még egy salátát.
-Louis!-kiabál hadonászva, felemeli a lábát és az apró lyukakkal kidekorált nadrágját szemléli.-Honnan szabadult ez a macska?! Valami sugárzás túlélője?!
Zayn megütközve bámul rá, Liam a macska után bámul hasonló arckifejezéssel, Louis az ölemben fetrengve röhög, én pedig igyekszem visszatartani a hasonló rohamot. Niall érdeklődve lépdel le, a szeme először Harry-n akad meg, majd a kiborult salátán, végül a kanapé alatt morgó állaton.
-H-Harry.-dörzsöli meg az arcát Louis.-Sweety nem kedvel téged.
-Kiszakította a nadrágom! Lyukak vannak rajta!
-Majd veszel újat.-veregeti meg a vállát Zayn.
-De ez a kedvenc nadrágom!
-És ha a legszarabb melegítőd lyukad ki, akkor meg az a kedvenc nadrágod.
-De ez tényleg az! Most vettem.-mozgatja meg a fenekét. Egy ilyen nadrágot nagyon szívesen megnéznék Zayn csinos lábain, elképesztő lenne rajta, bár ez a kissé ülepes sem rossz. Hagyjuk, Zayn akár egy zsákot is felhúzhatna, abban is eszméletlenül nézne ki. Ajkaim hirtelen kiszáradnak, miközben elképzelem őt némileg hiányos öltözetben, aztán beugrik a tegnap délután.
-Hé, minden rendben?-méreget Liam.
-Persze.-köhintek.-Csak elbambultam.-pillantok óvatosan Zayn-re, arcán apró mosoly játszik.
-Szóval megharapott egy vegetáriánus macska.-összegzi a történteket Niall, mire Harry hevesen és felháborodottan bólogatni kezd.-És te a Sweety nevet adtad neki.-kezd halkan nevetni.
-Akkor is szeretni fog.-szipog fel hirtelen.
Miután elviharzik a konyhába a saját Mekis menüéért, amiről Zayn tájékoztatja, Sweety dorombolva és halkan nyávogva kocog Niall-höz, aki először furán néz rá, mert elvileg percekkel ezelőtt mélyesztette az apró fogait Harry-be, de amikor a cica hozzádörgölőzik a lábához nevetni kezd és leguggol hozzá.
-Engem a nők szeretnek harapdálni.-lép elő Harry, a sajtburgerén nyammogva leül mellém.
-Ez a macska még mindig fiú.-röhögi ki Liam.
-Nem. Mondom, hogy lány! Szeszélyes...
Gondolataim teljesen más irányba kalandoznak, beszívom az alsó ajkam és a figyelmem minden áron megpróbálom a fiúknak szentelni, de nem megy, Zayn megőrjít. A közelemben van és nem csókolhat meg, nem bújhatok oda hozzá. Valami mélyen belül égetni kezd, ránézek Liam-re és elönt a bűntudat, mert ő bízik bennem, én pedig a háta mögött teszek valamit, amit ő nem akar. Talán neki elmondhatnám, lehet, hogy ha megkérném nem mondaná el anyáéknak, elvégre a húga vagyok, szeretné, ha most vele élnék. Viszont már legyűrte az a bizonyos védelmező érzés, biztos, hogy kiakadna, ha megtudná, hogy Zayn és én...
-Liam.-bököm ki a nevét hirtelen. Az arcom felmelegszik, nem mondhatom el neki, haragudna Zayn-re és talán rám is, egyszerűen nem lehet így, anélkül, hogy megbeszélném ezt a hozzám vészesen közel került tökéletességgel. Levegőért kapva ülök fel, kikészít a közelsége, az arca tökéletes vonala és az, ahogy a vékony, szürke hosszú ujjú póló a tökéletesen kidolgozott testére simul, elkapja a tekintetem, barna szemeiben kérdések csillognak.-Felmegyek, jó?
-Baj van?-ragadja meg a kezem.
-Nincs, csak, csak elfelejtettem valami fontosat... Zayn!
-Tessék?-rezzen össze, majd megerőlteti magát és unottan fordítja felém a fejét.
Az agyam gyorsan kattog, ki kell találnom valamit, hogy kettesben tudjak maradni vele. Muszáj, mert megőrülök.
-Tudnál segíteni?-hadarom.-Irodalom...
-Stella.-néz rám kissé unottan Harry.-Hétvége van. Ne tanulj már!
Fejezd be, Harry. Fogd be a szád!
-Tudom, de hétvégén Louis-val leszünk és hétfőre verset kell elemeznem.-húzom el a szám.
-Mutasd.-sóhajt nagyot Zayn. Szerintem rögtön leesik neki, hogy jelen esetben versről szó sincs, egyszerűen csak vele akarok lenni.
-Sokáig tart?-húz magához Liam.-Nézhetnénk filmet, ha végeztetek.
-Szerintem max fél óra.-vonja meg a vállát Zayn. Istenem...
-Oké, nem kell azért sietni.-nyom puszit az arcomra.-Ráérünk.
-Jó.-sóhajtok, majd megfordulok és elindulok a lépcső felé, Zayn lusta léptekben követ, a szívem egyre gyorsul, miközben felérünk az emeletre. Elhagyok két ajtót, majd megfordulok, magam sem tudom miért teszem de a pólójánál fogva ragadom meg és húzom magamhoz, mindkét kezét a derekamra csúsztatja és belöki a hozzánk legközelebbi ajtót, az övét.
-Irodalom.-suttogja pimaszul két csók között.
Egyik kezem a tarkójára csúszik, annyira szeretném kézen fogni és elmondani lent mindenkinek, hogy hozzá tartozom, nem csak lent mindenkinek, hanem az egész világon mindenkinek, de tudom, hogy ezzel magunknak ártanék. Erősen tart, csókja lassul, most ő nyugtat le engem, kétségbeesetten vágyok arra, hogy végre besötétedjen, mindenki elaludjon és átszökhessek hozzá. Egyik kezét az arcomra csúsztatja és elhúzódik, barna szemeivel szórakozottan, mosolyogva néz rám.
-Egyre nehezebb.-sóhajtok.
-Pedig még nagyon az elején vagyunk.-ölel magához. Fejem a vállára hajtom és magamba szívom kellemes illatát, ujjai a csípőmnél összefonódnak az enyémekkel.-Bármikor elmondhatjuk, Stella.
-Liam nem menne bele abba, hogy ne mondjuk el anyáéknak, ugye?
-Nem valószínű.-simogatja hüvelykujjával a kézfejem.-Elsősorban magadra gondolj, hogy neked mi a legjobb. Talán túl gyors voltam...
-Jobb úgy megcsókolni téged, hogy tudom, a barátom vagy.
-Szólj, ha valami nincs rendben.-emeli csinos ajkához a kézfejem.-Kérlek.
-Úgy terveztem, hogy majd a hátad mögött kibeszéllek mondjuk Niall-vel.
-Vele ne.-néz komolyan a szemembe.-Erről már akartam veled beszélni, de most nincs rá időnk.
-Miről?-nézek rá értetlenül, összevont szemöldökkel.-Most van rá időnk.
-Nem, mert most mást akarok csinálni.-veszi kezei közé az arcom, ezzel eléri hogy ne kérdezősködjek. Könyörtelenül kiismerte a gyengém ezalatt a 2 nap alatt.-Nem csak neked nehéz.-motyogja mély hangon.
Remegve felsóhajtok, orrát az enyémhez dörgöli, alsó ajka lágyan megérint az enyém, élesen veszek levegőt, résnyire nyitom a szemeim, csak mert látni akarom az arcát. Szemeit lehunyja, gyönyörű, hosszú szempillái vannak, hülyén érzem magam, mert én az arcát tanulmányozom csókolózás közben. Akaratlanul kezdek mosolyogni, megállapítom, hogy míg én valószínűleg iszonyú hülyén festek, ő gyönyörű. Nem tudom máshogy kifejezni magam, Zayn egyszerűen gyönyörű úgy, ahogy van. A haja, a tökéletes bronzos bőré, a szemei, az ajka, az arcának erőteljes, férfias vonala és az enyhe borosta reggelente az arcán, az én szememben ő az egyik leggyönyörűbb férfi akit valaha is láttam. Kisfiús elégedetlenséggel morogni kezd, egy pillanatra elhúzódik és puszikkal próbálja mozgásra bírni az ajkam. Észbe kapok és mielőtt elhúzódna visszacsókolom, érzem, ahogy szája mosolyra húzódik, átöleli a derekam és gyengéden végigsimít rajta. Egyáltalán nem hallok semmit, valószínűleg ezért nem veszem észre, amikor az ajtó kinyílik.
-Aha.-hallom meg Louis szórakozott hangját, Zayn abban a pillanatban hátrébb ugrik és hatalmasra nyílt szemekkel néz Louis-ra.-Tudtam én, zsenipalánták!
A kétségbeesés úrrá lesz rajtam, kapkodva túrok a hajamba, ezt nem tagadhatjuk le, így elmenekülök Zayn mellé és az arcom a pólójába temetem, egyik kezét a hátamra csúsztatja, nem merek felnézni.
-Mi van?-röhög Louis.-Csak idő kérdése volt. Nehogy azt higgyétek, hogy nem sejtettem az éjszakai kis összeröffenéseket, Zayn, egyetlenem, máskor ne dübörögj a fejem fölött a tetőn és legalább zárjátok az ajtót.
-Ugye nem veszed be, ha azt mondom, hogy mi csak a Rómeó és Júliát gyakoroltuk?
-Beveszem, ha elvihetlek valami romantikus film szereplőválogatására.
-Louis.-harapok idegesen az ajkamba, bizonytalanul emelem fel a fejem, megkeresem Zayn kezét és összekulcsolom az ujjainkat.
-Hé, ne vágj már ilyen fejet!-lép közelebb.-Nem én leszek a hisztis apuka.
-Szóval akkor nem mondod el a többieknek?-rágcsálom idegesen az alsó ajkam. Érzem magamon Zayn tekintetét, azzal a kezével, amit eddig a derekamon tartott, most megérinti az arcom.
-Nem.-mosolyodik el.-Én sem tudtam volna meg, ha bezárjátok az ajtót és éjszakánként nem lopakodtok át egymáshoz.
-Te tudtad?-döbbenek meg.
-Létezik olyan, hogy árnyék.-grimaszol szórakozottan.-Nem szoktam túl korán elaludni.
Elpirulok, nem tudom mit feltételezhet most rólam.
-Tudjátok, sokkal jobb így látni titeket mint hallgatni Zayn morgolódását. Tudja rajtam kívül valaki?-mutogat kettőnk közt.
-Josh.-röhögi el Zayn.
-Josh?
-Aha.-hümmögök.
-Hogyan?-szalad fel a szemöldöke.
-Valahogy úgy, ahogy te.-mosolyog.-Csak akkor még nem volt semmi különös...
-Most már van?-vihog.
-Nem tudom.-motyogja, rosszallóan oldalba bököm, nem törődik Louis jelenlétével és kezei közé véve az arcom egy pillanatra megcsókol. Kellő ideig tart, hogy levegyen a lábamról.-Azt hiszem.-teszi hozzá mosolyogva.
-Oké. De veled még beszélgetek.-veregeti hátba Zayn-t.
-Inkább te, mint Liam.
Elmosolyodik, bizonytalanul pislogok rá, nem tudom mit kezdjek magammal, tulajdonképpen csak néhány hete lakok itt, és az előbb elég hevesek voltunk.
-Mi van?-kezd nevetni.-Ne törd a fejed.-ragadja meg a kezem és magához húz, felsóhajtok és átölelem.-Ne felejtsd el, kislány, hogy nekem is van barátnőm és tudom mi fán terem a csókolózás meg az a fura dolog, amit éreztek.
-Fogd be, Louis.-sziszegi Zayn.
Nevetve ölelem szorosabban, nem szeretném, ha azt gondolná, hogy valami szajha Liam húga, akinek fő célja volt összeszűrni a levet a One Direction egyik tagjával.
-Hé.-motyogja.-Ne kreálj hülyeségeket, hajlamos vagy rá.
-Jó.-hümmögök.
-Hagylak titeket tanulni.-húzódik el, és egy cinkos, sokatmondó pillantást váltva pacsizik Zayn-vel.-Zárjátok az ajtót, senkinek nem fog feltűnni és ha azt akarjátok, hogy ez köztünk maradjon, akkor érdemes is, Harry nem nagyon szeret kopogni, és ha rólad van szó Stella, akkor Liam se. Nem túl erőszakos, de garantálom, hogy rátok töri az ajtót ha bármi gyanúsat észrevesz.
-Ezt én is tudom.-simítja meg a kézfejem Zayn. Nehéz beismernem, de tetszik, hogy Louis előtt sem viselkedik másképp, mint amikor ketten vagyunk.
Louis egy mosollyal reagál, majd közelebb lépve hozzám nyom egy puszit a homlokomra, és kilép a szobából, mielőtt viszont elmenni ismét behajol. Mutató és középső ujjával a szemeire mutat, aztán felénk int.
-Zayn Malik, figyelni foglak!
Nem túl komolyan mondja, de mindannyian tudjuk, hogy nagyon is komolyan gondolja. Zayn aprót biccent, végül Louis sarkon fordul és elrohan, hallom, ahogy Harry nevét üvölti és még egy emelettel feljebb és meghallom a  puffanást.
-Úristen.-suttogom alig hallhatóan, nem csak a valószínűleg hatalmas esésre értem.
-Nem fogja elmondani.-húz magához.-Bízz benne.
-Bízom, de ha most nem Louis jön be...
-De Louis jött be, nem Liam, nem pletykás Harry, Louis.-nyomatékosít.-Stella, ő biztos, hogy fedezni fog minket ha valami olyan van, gondolom egy kicsit szerinted is jobb, hogy egyvalaki elöl nem kell bujkálnunk.
Halkan hümmögve bújok hozzá, nekem még mindig ott motoszkál a fejemben, az a bizonyos "mi van ha..." de végül is igaza van, csak Louis volt. De lehetett volna Harry vagy Liam is...
-Elképesztő vagy.-nevet halkan.-Ne aggódj, oké?-dörmögi a fülembe, miközben mindkét kezét a derekam köré fonja.
-Csak félek...
-Semmi okod rá.-csókol bele a nyakamba, kellemes borzongás fut végig rajtam.-Harry se mondaná el, Niall se, Liam-től kell óvakodnunk.
-Ez olyan szemétség.-húzom el a szám.-Neki kellene tudnia.
-Tudom.-sóhajt.-De tudtuk, hogy nehéz lesz.
-Még mindig úgy vagyok vele, hogy megéri.
-Reméltem, hogy kb 2 nap alatt nem unsz meg.-mosolyog.
A nyelvem hegyén van egy szó, de nem mondom ki, túl korai lenne, túl váratlanul érné és még én magam sem tudom, hogy valójában így érzek-e, vagyis tudom, hogy igen mert nem is leplezhetném, de mégis... Jobb, ha nem közlöm ezt vele ennyire hamar.
-Mit akarsz mondani Niall-ről?
-Stella, ezt beszéljük meg este, rendben?
-De Zayn...
-Tudom, hogy ezen fogsz gondolkozni és összeesküvés elméleteket szövögetsz majd filmezés közben, lehet, hogy én vagyok paranoiás vagy máris féltékenykedni kezdek.-szuszog halkan.-Úgy érzem, nem vagy neki közömbös.
A nyugodt légzésem elakad egy pillanatra, megfordulok a karjaiban és bizonytalanul fürkészem az arcát, semmilyen különös érzelmet nem látok rajta.
-Mindegy, felejtsük el.-sóhajt, és megpuszilja az arcom.-Majd később...
Nem nagyon tudok mit mondani, a torkom fájdalmasan elszorul, mert van némi valószínűség abban, amit mond. Niall mostanában furcsán viselkedik velem.
-Menjünk le.-mosolyodik el, és elengedi a kezem, már úgy akar kimenni, mintha nem történt volna semmi.
-Várj, Zayn.-kapok a keze után. Szeretem kimondani a nevét, amikor csak lehet és nem furcsa, hogy állandóan azt ismételgetem, hogy Zayn, Zayn, Zayn, akkor kimondom. Nem hangzik olyan hülyén, mint a Stella, neki még a neve is szexi. Felvont szemöldökkel, kissé fölényes arckifejezéssel néz rám, majd elmosolyodik, látva a lebiggyesztett alsó ajkam és ahogy könyörögve bámulok rá. Kezei közé veszi az arcom és gyengéden csókol meg, érzem azt a kellemes érzést, hogy elgyengülök a karjai közt és ő megtart, hogy csókjával szinte eltipor. Nem tudok másra gondolni, minthogy még akarom ezt, még ezt és többet. Most látszik, hogy 5 fiúval élek együtt, kezdek egyre perverzebb lenni...

~Louis Tomlinson~

Magamban mosolyogva kapom a vállamra a táskám, nem túl sok ruhát pakoltam, a mezeket majd ott kapom meg, tulajdonképpen egy cipőn kívül semmi mást nem kell eltennem a holnapi meccsre. Kissé önelégülten nézek Zayn-re, tudtam én, hogy van valami közte és Stella közt. Azt is megértem, hogy nem akarják elmondani senkinek, mert ebben az esetben Liam elég harcias lenne, ha az én húgomról lenne szó, akkor én is az lennék, bár ez náluk sokkal bonyolultabb, Liam görcsösen próbál 16 évet bepótolni. Ebbe az a bizonyos "nem érdekel, hogy a barátom vagy, te főleg ne nyúlj hozzá" rész is beletartozik.
-Holnap találkozunk.-szorongatom meg gyengéden Stella-t. 
Minimális feszültséget érzek az ölelésében, de hamar ellágyul és mosolyogva lábujjhegyre áll, hogy puszit nyomjon az arcomra.
-Ne felejtsd el, amit beszéltünk.-bököm meg az orrát.-Pom pom lány.
-Miniszoknya jó lesz?-nevet.
-Nem.-vágom rá egyszerre Liam-vel, megérzésem szerint Zayn is rávágná ezt a szót.-Hideg van.-fűzöm hozzá.
-Aha.-kuncog.-Akkor cicanadrág megfelel?
-Tökéletes.-mosolygok.
-Vigyázz magadra.-sóhajt, elvégre is kocsiba fogok ülni.
-Inkább te.-borzolom össze a haját. Ő nagyobb veszélyben van a házban, mint én az autópályán. 
Mosolyogva bólint, mielőtt viszont nyugodtan arrébb sétálhatna Harry elkapja a derekát és simán arrébb teszi, döbbenten áll egy pillanatig, majd a kanapé alatt megbúvó macskára pillant, aki gyanúsan méregeti Haz-t.
-Szerintem menny arrébb.-röhögök.
Félve pillant rá, nem nagyon tudom elhinni, hogy az a barátságos kismacska akit tegnap megtaláltam ilyen csúnyán tud nézni Harry-re, ráadásul még megharapni is képes volt.
-Nagyon fogsz hiányozni.-borul a nyakamba, a szemem sarkából jól látom, ahogy Sweety elrohan. Bizarr állatok a macskák.
-Holnap találkozunk.-szorítom magamhoz drámaian.
Kevésbé drámai drámai és fájdalmas búcsút veszek a többiektől, majd a táskám Zayn kezébe nyomom, szándékosan őt választom hostess-nek.
-Sziasztok!-intek.
Eldünnyögnek valamit, a nappaliból fújást hallok, aztán Harry félig röhögve, félig visítva felrohan a lépcsőn, valószínűleg megint megpróbált összebarátkozni a macskájával. Sikertelenül. Harry-t alapvetően szeretik az állatok, ő is szereti az állatokat, talán kissé túl nagy szeretettel fordult az elvadult cica felé, mindenesetre külső szemlélőként felettébb szórakoztató ez a harc közte és Sweety közt.
Zayn engedelmesen követ a kocsihoz, közben megpróbálom magamban kissé komolyabban megfogalmazni a mondanivalóm, végül is nem állhatok elé  úgy, hogy azt mondom: -Ha megbántod ezt a kislányt leverlek. Ez olyan apáskodó lenne, Stella különben sem kislány. Annyira... Ezt a lényegretörő mondatot kevésbé erőszakosan és burkoltabban kell megfogalmaznom.
-Megütlek, ha megbántod.-bököm ki, kezdetnek jó, bár elég gyenge.-De jobban jársz, ha csak én ütögetlek.
-Nem akarom megbántani.-pislog nagyokat. Zayn-féle szívfájdalom és őszinteségi kirohanás szem és fültanúja lehetek, ritka alkalom, amikor elmondja, ami nyomja a kis szívét. Addig nem indulok el, amíg nem végez vele, meggyőződésem, hogy azon kívül, hogy néha pszichológust és szerelemterapeutát játszik köztünk, neki is szüksége van arra, hogy elmondja az ilyen dolgait. Liam lenne az, aki biztos tudna mondani valami bölcset, de szerintem most bölcsen "megütögetné", bár... nem tudom. Kezdek belezavarodni, most egész úton ezen fogok gondolkozni. Talán Liam is belátná, hogy Zayn-től jobbat nem találhatna a húga, barátilag - kissé elfogultan - mondom, hogy nála szeretni valóbb ember nem sok van a maga félénk természetével, viszont ha megnyílik akkor idiótább is kevesebb van. Az eltelt évek alatt már megmutatkozott köztünk, hogy ő kiszed a legrosszabból, vitába száll mindannyiunkért - lásd twitter, bájos The Wanted fiúcskák adatlapja - és a kezdeti nehézségek ellenére mindent megtesz azért, hogy a csapatunk tényleg, igazi csapat legyen és összetartsunk. Na, most nem tudom, hogy ez miképpen mutatkozik meg egy lánnyal szemben, de Perrie-t is imádta, egyszerűen csak látszott rajta, és így, hogy jobban megnézem és láttam, amit láttam, már tudom, hogy Stella iránt sem érez kevesebbet. Bizonyára mindent megtesz majd, hogy a kis laktórásunk kedvében járjon és velük is minden rendben legyen, bár én nem lennék a helyében, Perrie-vel is azért mentek szét, mert mindenki mindent tudott róluk, idióta pletykákat terjesztettek hol róla, hol a szőke lányról, nem maradt magánéletük. Pontosan tudom, hogy milyen ez, de az én kapcsolatom Eleanor-val talán kicsit könnyebb, mert régebb óta vagyunk/voltunk együtt, mint ők voltak, és azért neki nincsenek kamerák állandóan az arcába. Ha pedig igen, úgy veszem észre kezdek egyre erőszakosabb lenni miatta.
-Tudom.-mosolyodok el.-De azért vigyázz a szádra, bunkókám. Az első napokban nagyon túllőttél a célon, Flora Bieber, vagy hogy is hívták.
-Asszem' Timberlake.-röhög.-Tudtad?
-Persze.-prüszkölök, és hanyagul vonom meg a vállam.-Találj ki ennél jobbat, ha engem akarsz átverni.
-Nem szükséges.-mosolyog.
-Csak vigyázz rá, színészkedj tovább, eddig nem volt túl feltűnő a viselkedésed, viszont ne tűnjetek el ilyen hirtelen, Mr. és Mrs. Tomboló hormonok, mert az előbb-utóbb elkezdi piszkálni valamelyik éles eszű barátocskánk agyát, és hozzám hasonlóan útra kel megkuksizni, hogy mi is az az irodalom feladat.
-Szar ürügy.
-Nem annyira, ha nem tudod, hogy Stella-t egyébként érdekli az írás és tudod, hogy holmi verselemzés nem okoz gondot egy olyan lánynak, mint ő.
-Nem tudunk jobbat.
-De nem húzhatjátok ezt tovább, valamikor feltűnik majd a többieknek. Nekem is feltűnt, Stella beszélt nekem arról, hogy érdekli az irodalom. Gyanús volt, hogy mégis korrepetálásra szorul, ráadásul pont tőled kér segítséget, amikor az első perctől fogva paraszt vagy vele. Vagyis azt hittem, hogy az vagy vele, ma megcáfoltad.-veregetem meg a vállát.
-Örülök, hogy befellegzett az imidzsemnek.
-Figyelj, én tényleg nem fogom elmondani senkinek, amíg nem akarjátok ti közölni, Eleanor-nak sem szólok.
-Kösz.-magyaráz közbe. Szúrós pillantással hallgattatom el. 
-De!-emelem fel a mutatóujjam.-Vigyázz rá, kapd el, ha elesne még akkor is, amikor ott vannak a többiek, ne vidd túlzásba ezt a színjátékot, és még úgy se legyen hozzá egyetlen rossz szavad se, hogy igazából tudja, hogy nem gondolod komolyan. Ne hagyd, hogy túl sokat gondolkozzon valamin, képes arra, hogy valami alap dolgon napokig agyaljon. És Zayn, a legkisebb bajodat is beszéld meg vele, ha azt akarod, hogy ez működjön köztetek.
Csak bólint, a monológom most úgy hangzik, mintha hetekig nem találkoznánk, pedig holnap már ők is Doncaster-ben lesznek, mégis egy kicsit furcsa úgy elmennem, hogy ők ha csak egy napot is, de nem lesznek velem. Stella-t még úgy is féltem, hogy tudom, rajtam kívül vigyáznak még rá még négyen, nem én vagyok a testvére, valószínűleg Liam-et nem is tudnám túlszárnyalni az aggódás és hasonlók terén, de azért nekem is eléggé a szívemhez nőtt ez a lány, szeretném, ha épségben lenne holnap is.
-Elképeszt a bölcsességed, de ezeket nélküled is tudom. Ha elfelejtetted volna, már volt barátnőm.
-Jó.-túrok a hajamba, majd megbököm a mellkasát-Fogd vissza magad, és őt is!
Zavartan röhögni kezd, megrázom a fejem és bedobom a csomagtartóba a cuccaim, majd lecsapom a tetejét és nekidőlök.
-Nyugtasd meg, ha ismét beszélni kezdd arról, hogy tudok rólatok.
-Tudom, hogy nem fogod elmondani.-vonja meg a vállát.-Neki is jobb, hogy most már legalább előled nem kell bujkálnunk.
-Mióta van ez?
-Körülbelül 2 napja, öhm, a barátnőm... Előtte egyszer randiztunk és valamikor akkor kezdődött, amikor a fizika házijában próbáltam segíteni neki, majdnem megcsókoltam de Liam belépett, aztán a bulin feljött és véletlenül találkoztunk. Szóval, érted. Josh akkor tört ránk.
Mosolyogva figyelem, ahogy zavartan mosolyogva elmondja nekem ezeket, Stella-nál aranyosabb lányt jelenleg nem ismerek, jó lesz nekik így, együtt.
-Indulok, mert feltűnik a többieknek, hogy még itt vagyunk.
A tenyerébe csapok, mosolyogva ugrok be a kocsiba, miközben ő előremegy és felhúzza a garázsajtót, kidugom a kezem és integetek neki, dob egy puszit és mielőtt elhajtanak még eszembe jut egy dolog.
-Figyelj Harry-re, hogy ne harapja meg a macska!-kiáltok, és csak miután kiüvöltöm ezt a kocsiablakon jövök rá, hogy ez elég bizarrul hangzott. Talán érdemes lenne kiraknunk a kapura egy olyan helyes kis táblácskát, miszerint a macska harap.
Mielőtt elhajtanék még látom, hogy röhögve int egy utolsót, majd a vállait felhúzva átvág a kerten és belép.

~Zayn Malik~

Hajnali fél 2-kor érezzük úgy, hogy most már mindenki alszik, vagy legalábbis nem járkál már a folyosón, nem kockáztatnánk a lebukás veszélyét. Ma szerencsénk volt. 
A hajába túrok, tincsei kellemesen simulnak az ujjaim közé, miközben lehúzom magamhoz és mohón csókolom meg. Sosem éreztem még így, ebben teljesen biztos vagyok. Elviselhetetlenül vágyom arra, hogy ennek a lánynak minden része az enyém legyen, pedig tudom, hogy az ha lesz is, akkor nem mostanában lesz. Elég hűvös esténk van, ma inkább nem megyünk a tetőre, megpróbálkozunk a szobában maradni anélkül, hogy bárki is bejönne. Nem látok rá nagy esélyt, hogy ez megtörténjen, de több okból is nagyon csendben vagyunk. Ajkai közül halk sóhaj szökik ki, miközben a kezeim a derekára csúsztatom és felhúzom a fekvő helyzetből, az ölemben ül, ha most bárki bejönne valószínűleg azt hinné, hogy félbeszakított valamit. Pedig most még nyugodtak is vagyunk.
Hümmögve szakad el tőlem, akaratlanul is rosszalló morgás szökik ki a számból és utána nyúlok, minden része, minden apró dolog rajta most kegyetlenül kínozza az akaraterőm. Durván vissza kell fognom magam, hogy ne lépjem túl a határt, amúgy is úgy érzem, hogy már most a peremén táncolok.
Keze az arcomra csúszik, barna szemei most is úgy csillognak, sugárzik belőle a vidámság és most egy leheletnyi fáradtság is, elvégre éjszaka van és napok óta nem alszik rendesen miattam.
-Menj aludni.-dörmögöm az ajkai közé. Nem túl meggyőző.
-Kényelmes lábaid vannak.-kezd mozgolódni a combomon, tudom, hogy nem, de mégis úgy érzem, hogy ezt direkt csinálja. Direkt akar az őrületbe kergetni. Arcom a nyakába fúrom, be kell látnom, hogy ez sem a legjobb ötlet, zavartan kapom el a tekintetem, kis híján belátok a pólójába.
Az arcom egy pillanat alatt felforrósodik, nem hiszem, hogy 14 éves korom fölött valaha is elpirultam egy lány miatt. Szaporán veszek levegőt, zavarba hoz a tudat, miszerint a pólója alatt nem visel semmit. Máskor is volt ez már így, de most az ölemben ül és a barátnőm, melyik épeszű férfinak nem piszkálná a fantáziáját, hogy mit rejt az a póló? Hülye perverz vagyok...
-Mi a baj?-simítja meg hüvelykujjával az állam, a szemembe nézve elmosolyodik és puszit ad a szám sarkába.
Hümmögve dörgölöm az orrom az ő kis pisze orrához, nem vagyok túl nagydarab, mégis szembetűnő különbséget érzek kettőnk közt, nincs köztünk 3 év sem, mégis úgy érzem, minden csókommal egy kislányt rontok meg. Annak ellenére, hogy kifejezetten tetszik, hogy ő még szinte kislány, a vidámsága és viselkedése engem is mosolygásra ösztönöz.
-Zayn, hülyén érzem magam Niall mellett. Amit mondtál...
-Nem azért mondtam.-rázom a fejem.-Valószínűleg csak hülye vagyok.
-Nem.-suttogja.-Én is észrevettem, néha furcsán viselkedik velem. Nem akarom őt megbántani.
-Tudom.-fogom a kezeim közé az arcát.-Napok óta azon gondolkozom, vajon nem lenne-e jobb neked vele, Liam megértené, mert ő mindig kedves és aranyos volt veled, ő biztos, hogy nem bántana meg és Niall soha nem vett a szájába cigit. Nem úgy mint én, engem kicsaptak két suliból verekedésért.
-Ezt nem is tudtam.-néz rám nagy szemekkel.-Te verekedtél?
-Aha.-vonom meg a vállam.
-Mármint, te.-böki meg a mellkasom.
-Igen.-mosolyodok el. Szórakoztat a hitetlenkedése.-Régen volt.
-Zayn.-néz a szemembe. Az arcán némileg látom, a vívódást saját magával, beharapja az ajkát és rám néz.-Már mondtam, hogy nem bántottál meg akkor, a cigi engem nem zavar, vagyis nem szeretem, de Eric is cigizett, ha jól tudom te most szoksz le.
Valószínűleg ennek is köze van ahhoz, hogy ennyire kiakaszt minden, amit csinál...
-Próbálkozom.-mosolyodok el félénken.
-Imádom őt.-kezdi piszkálni a hajam.-De ha jól tudom a te barátnőd vagyok.
-Annyian megbántották már.-simítok végig a kézfején.-Most én veszlek el tőle téged....
-Zayn, ez nem a te hibád.
Bűntudatosan húzom közelebb magamhoz, úgy érzem, Niall jobban megérdemelné őt, mint én. Nem szeretnék drámázni, viszont akarok majd beszélni erről vele, de egyelőre azt sem tudom, hogy ezt hogyan fogom megoldani, mert ha elkezdek kérdezősködni, akkor gyanakodni kezd. Két nap, és máris egyre bonyolultabb minden. Egy dologban viszont teljesen biztos vagyok. Őt nem adom, most már az enyém.

20 megjegyzés:

  1. ISTENEEEM:3 olyan jo fej Louis<3 kiváncsi vagyok hogy mikor mondjak el ezt az egészet:3 és jó szórakozást majd a koncerthez, remelem majd tudsz beszélni a fiúkkal:D most nagyon is irigyellek!:D<3 u.i.:pihenj amennyit tudsz!
    x Tina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Bárcsak tudnék velük beszélni egy kicsit, bár van egy olyan érzésem, hogy ők beszélnének hozzám, hogy nyugodjak már le. :DD
      Te is pihenj! <3

      Törlés
  2. Fantörpikus rész lett!:33 Fáradtvagyok hozzá,hogy valami értelmeset kipréseljek magamból..de úgy éreztem, hogy addig nem alhatok el amíg el nem olvasom(akár telefonról is.) az új részt.:) A koncertről pedig részletes beszámolót kérek! c: ~M.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elég nekem ennyi is. :) Köszönöm szépen! Biztos, hogy lesz róla beszámoló, nem bírnám ki, hogy ne írjak róla. :D

      Törlés
  3. Nessa !!
    Harry-n és Sweety-n nagyot nevettem :D
    Végre Louis is tudja, annyira vicces volt ahogy Zayn-t oktatta Stella-ról :P
    Zayn és Stella annyira jó páros *-*
    Várom a kövi részt <3
    XoXo

    VálaszTörlés
  4. Örülök, hogy sikeresen felkerült még ma!
    Ahogy már megszoktam, most is egyedien csodás volt a leírás és a szókincsed is dicséretre méltó!
    Egyszóval lenyűgöző!xx

    VálaszTörlés
  5. Jaj de szuper lett a rész! És az a vega macska hát nevetőgörcsöt kaptam többször is :D Nagyon tetszik. Seiss a következővel :))

    VálaszTörlés
  6. jajj gratula <3 én is jöhetek veled? :D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Legszívesebben mindenkit magammal vinnék. :D

      Törlés
  7. fhu iszonyat jó lett! :D kövit! :))

    VálaszTörlés
  8. NAGYON TETSZIK A RÉSZ! VÉGRE VALAKI TUDJA MÁR,HOGY EGYÜTT VANNAK. MÁR VÁROM A KÖVIT!

    VálaszTörlés
  9. Nagyon nagyon jó lett! Kövit gyorsan! Imádom a blogod! Jó koncertezést! xx~B

    VálaszTörlés
  10. Komolyan, a végén mintha Edward(a Twiligtból) beszélt volna Belláról... bár Zayn inkább Jakobra hasonlit, mig Niall Edwardra... de mindegy. Egyébként nagyon jó rész/sztori. :)
    Nika :*

    VálaszTörlés