2013. október 31., csütörtök

27.rész Próbálkozom

Sziasztok! :)
Ismét csütörtök, és én ismét itt vagyok. 
Ez a rész szerintem most nem túl fordulatos, kezdem elég laposnak érezni a történetet. Ti mit gondoltok? 
Még nem tudom, hogy jövőhéten mikor érkezik az új rész, mivel Bruno Mars koncertre megyek, tehát az utolsó néhány órámról elkérnek és busszal hazajövök, aztán elkészülök és az apukámmal indulunk is Budapestre. Próbálok majd szakítani néhány percet arra, hogy benyomjam a gépem és feltegyem az új részt. Talán sikerül, viszont ha nem, akkor pénteken itt vagyok. Amikor ugyanis felkerül a prológus az új blogomra! :)
Még egy dolgot szeretnék mondani, aztán nem fárasztalak titeket tovább. Felkértek egy blogversenyre zsűrinek, ahol enyém a "legjobb fanfiction" kategória. Ha gondoljátok jelentkezzetek, nem harapunk. :)KATT!
További jó "hétvégét"! Nessa. xx

~Zayn Malik~

Kis híján felugrok, amikor rezegni kezd a telefonom, nem állíthattam be zenét ébresztőnek, hiszen arra biztos felkelnének a többiek, így valahol a hátamnál érzem az idegesítő rezgést. A szemeim majd leragadnak, Stella szorosan hozzám simul, egyik kezét átdugja a karom alatt, amivel átölelem őt, arca a mellkasomhoz ér, halkan szuszog, ő semmit nem vesz észre az idegesítően rezgő készülékből. Óvatosan tapogatózni kezdek, kicsavarodott testhelyzetben megszerzem a telefont és gyorsan kinyomom, 4 óra van. Szándékosan 4-re állítottam az ébresztőt, mert Harry általában 6 körül indul megkeresni a WC-t, ami még mindig a szobájához tartozik. Se kedvem, se erőm nincs felkelni Stella mellől, nem tudom mikor aludtam utoljára így egy lánnyal, és nem igazán akarok megválni tőle, de a saját érdekünkben erőt veszek magamon. Viszont ehhez kell némi idő, ami azt jelenti, hogy erőgyűjtésképpen az arcomat a nyaka és válla közti kecses hajlatba fúrom és óvatosan még közelebb húzom magamhoz. Haja az arcom csiklandozza, lábai az enyémhez simulnak, az egyik talpa meztelen, így gyanítom, elhagyta a zokniját, amiért majd feltúrhatom az ágyat. Végigsimítok a derekán és nagyot sóhajtok, óvatosan lefejtem magamról a karját és kibújok mellőle. Legszívesebben azonnal visszabújnék hozzá, a meleg takaró alá. Amint felfedezi, hogy nem vagyok mellette, magához öleli a takaróm és a lábait felhúzza a mellkasához, olyan, mint egy kiscica. Mármint tényleg egy kiscica, és nem olyan különleges lény, mint Vega Sweety. Már azzal is megelégednék, ha némi távolságból nézhetném őt így, ritkán ennyire csendes. Nem mintha nem szeretném, ahogy beszél, csak így még ártatlanabb.
Nincs szívem felébreszteni, így fölé hajolok és óvatosan a karjaimba veszem, olyan, mintha nem tartanék semmit, és hirtelen aggódni kezdek azért, hogy vajon eszik-e eleget. Aztán eszembe jut, hogy mennyi mindent képes magába tömni, így hát mindenféle fura betegséget és hasonlót kiverek a fejemből, ő lenne az utolsó lány akiért ilyen miatt kellene aggódnom. Kinyitom az ajtót és kilesek a folyosóra, nincs ott senki, és a szobákból se szűrődik ki semmilyen hang, kivéve talán az egyöntetű halk horkolást, végigmegyek vele a folyosón és óvatosan benyitok a szobájába. Napok óta nem jártam itt, édes rendetlenség uralkodik, az asztalán füzetek vannak, az ágyát kissé összedúrhatta, mielőtt átjött hozzám. Óvatosan leteszem rá, szempillái megrebbennek és fáradtan néz rám.
-Aludj csak.-nyomok gyengéd puszit a homlokára.
Barna szemeivel érdeklődve, kissé hunyorogva néz rám, egyik kezét a nyakam köré fonja, másikkal végigsimít az arcomon. Egy pillanatra lehunyom a szemeim és élvezem az érintését, majd a hajamba túr és gyengéden húz magához, megpuszilom keskeny ajkait, a halk hang szinte élesen hasít a csendbe. 
Nehezemre esik elhúzódni tőle, homlokomat az övének döntöm, hosszú szempillái megrebbennek, miközben rám emeli gyönyörű szemeit és csinos száját aprócska mosolyra húzza. Végigsimítok az arcán és engedek egy rövid csóknak, majd felegyenesedek és betakarom. Az oldalára fordul és egyik kezét kidugja, sóhajtva simítom ki az arcából az egyik hosszút tincsét, majd rámosolygok és az ajtó felé lépek. Nem tudok neki mit mondani, és ezzel ő is így lehet, halkan becsukom az ajtót és visszamegyek a saját szobámba. 
Miközben felhajtom a takarót megtalálom az elveszett rózsaszín zoknit, mosolygok, mert ez már annyira hozzá tartozik. Annyira kislány még és mégis... Az a gyerekes öröm néha és amikor elküld a francba, vagy ahogy megcsókol. Kissé összeférhetetlen mindez egy ilyen bájos személyben.
A zoknit a párna alá teszem, mert ott biztos nem találja meg senki, magamra húzom a takarót és belefúrom az arcom. Még nem vette át hajának kellemes illatát, csalódottan befészkelem magam a helyére, legalább ez a hely még őrzi az ő testének melegét, ellenben velem ő a hideg ágyában fekszik.
Mit hisztizek? Ez mégis több volt annál, mint amit remélni mertem, jobb, ha befogom a szám és örülök ennek.
~Stella Starlight~

Sóhajtva, szélesen mosolyogva borulok be Louis autójába. Reggel Harry hozott, így még nem tudtam senkinek sem kibeszélni magam.
-Mi volt ez a szerelmes sóhajtás?-fordul felém szélesen mosolyogva Louis.-Várj, nem tudom, hogy tudni akarom-e.
Gyengéden a vállára csapok és a fejem az ablaknak döntöm, a táskám pedig magamhoz szorítom.
-Akarsz beszélni róla? Felkészülök rá lelkileg.
-Louis!-nevetek, mire a fejét rázva ő is elröhögi magát.
-Szóval, mi az a semmi ami veled történt amíg nem voltam itt?
-Összevesztünk.-húzom el a szám.-Nagyon.
Felvont szemöldökkel néz rám, lassít a pirosnál és kíváncsian néz. Nem szól közbe.
-Tegnap átmentem hozzá, hogy beszéljünk róla. És olyan cuki volt!-sóhajtok.-Vele aludtam.-benyomja a féket és a teljes felsőtestével felém fordul.
-Tessék? Hogyan?
-Hajnalban átvitt a saját szobámba.-húzom el a szám.-De olyan jó volt, annyira aranyos.
-Bájos lehetett, ahogy a fülecskédbe szörcsögött.-csípi meg az egyik fülem.
-Nem is.-nevetek.-Csak szuszogott, és hozzám bújt, mint egy cica.-kezdek álmodozni, nem igazán zavar, hogy ezt Louis hallgatja. Másnak nem tudom elmondani.-Olyan édes, és nem hiszi el, pedig elmondtam neki, hogy miért, de azt mondta, hogy szerinte inkább seggfej. Szerintem meg imádnivaló.
-Bizonyára.-nevet rajtam.-Miben aludtál?
-Micsoda?
-Miben aludtál, Stella?
-Pizsamában.-közlöm megrökönyödve.
-Szóval mamabugyi, térdzokni, visszataszító garbó, mackónadrág? Zayn a földön aludt?
-A zoknit eltaláltad.-kuncogok.
-Megüthetem?
-Nem!-kiáltok felháborodva.
-Aludtatok.-közli tényként.-Kötelező legalább 1 méter távolság?
-Lou...
-Jó.-nevet.-De én tudom mire gondolhatott, szóval légyszi üsd le néha. Ha szólsz majd megteszem én.
Rosszallóan csóválom a fejem, az arcom elé emelem a táskám. A következő pirosnál magához húz és megpuszilja a fejem.
-Tudod, hogy csak hülyülök. Örülök neki, hogy boldogok vagytok és minden rendben veletek. Min veszekedtetek? Egyébként mennyire lehet kényelmetlen olyan cuccban aludni, mint amit mondtam?-fűzi hozzá halkabban, és látványosan megborzong.
-Hülyeség. Néhány dolgot túlreagál, még nálatok kezdődött, aztán itthon csak fokozódott és mindketten mondtunk olyat amit nem kellett volna. De már minden rendben.
-Mit reagál túl?
-Megöleltem Harry-t. Elcsúsztam a fürdőszobában.-vonom meg a vállam.
-Annyira béna vagy.-röhög ki kedvesen.
-Nem volt vicces! Elcsúsztam, és ő meg berontott és elkezdett veszekedni velem, hogy miért nem tudok vigyázni magamra és hogy szerintem miért van a kilépő.-puffogok.
A fejét rázva nevet, majd hirtelen elkomolyodik és felém fordul.
-Azt mondtad elcsúsztál, miután kiléptél a kabinból. És ő bement?!
-Törülközőben szenvedtem a fürdőszobapadlón. Ő meg épp veszekedett velem.
-Mindenféleképpen elbeszélgetek vele.
-Louis...
-Olyan gyerekes dolgokon tudtok veszekedni.-tereli el a témát.-Azt értem, hogy állandóan valami bajba kevered magad, de hogy azért vitatkozik mert megöleled az egyik barátod, aki az ő barátja is? Ekkora hülyeséget! Haz sose kezdene veled, mert te Zayn... ó, ó bassza meg! Így már más.-tűnődik.
-Louis.-csóválom a fejem.-Haz a barátom, úgy, mint te vagy Niall.
-Zayn helyében én is megbolondulnék. Tudom, hogy néha zavaró, de képzeld magad a helyébe.
-Legyek féltékeny Haz-ra?
-Nem.-nevet.-Nem azt mondom, hogy ne öleld meg és ne beszéljetek, csak ne kapd fel a vizet, ha problémázik. Van egy csinos barátnője, az normális, ha magának akar és ezt néha túlzásba viszi. A bénázásaidról meg csak annyit, hogy velünk együtt ő is azt szeretné, ha nem törnéd össze magad az első lépcsőfokon. Csak aggódik érted és meg akar védeni, ez olyan fiús dolog. Gondolom te se szeretnéd, ha Liam vagy Zayn mindig veszélybe sodorná magát.
-Nem.-hajtom le a fejem. És elsősorban azon gondolkozok el, ami Zayn sértődéseivel kapcsolatban említett.
-Na, látod.-simít végig a hajamon.-Csak nézz kicsit a lábad elé és kerüld el a nyitott szekrényajtókat. És várd meg, amíg valaki kiszed a kocsikból. Hallottam a múltkori incidensedről.
-Nem az én hibám volt.-duzzogok.
-Hős Malik megmentett.-nevetgél.
Befordul az utcába, vágyakozva nézem a házat és reménykedek benne, hogy legalább 10 másodpercig üres lesz a nappali és minimum egy puszit tudok adni a hősömnek.
Türelmesen megvárom Louis-t, gond nélkül kijutok a kocsiból, egyik kezét átdobja a vállamon és magához húz.
-Csak keress meg, ha néha túlzásba viszi.-motyogja, és puszit nyom az arcomra.
Nem tervezem őt ilyesmivel nyaggatni, és nem azért mondtam el neki ezeket, hogy Zayn-t kibeszéljem vagy panaszkodjak, meggyőződésem, hogy az esetleges problémáinkat kettőnknek kell megoldani. Nagy lendülettel nyitom ki az ajtót, és azzal együtt, ha Louis nem kapja el a derekam, akkor be is esek rajta. Átkozott küszöb!
Zayn a kanapén fekszik, mellette Harry pihenteti a lábait a kis dohányzóasztalon, Niall jóízűen nyammog valamin és elmélyülten nézi a tévében a Jóbarátokat, Liam-vel együtt. Az érkezésemre mindannyian felkapják a fejüket, Louis röhögve enged el, miután visszanyerem az egyensúlyom. Jó érzés őket így látni, anélkül, hogy Zayn morcos fejet vágna vagy duzzogna.
-Látom megfogadtad a tanácsom.-csipkelődik.
Nem veszem fel, szeretnék odamenni Zayn-hez és befészkelődni mellé oda, arra a fennmaradó kb 2 centiméter széles helyre. De megfelelne a mellkasa is.
-Szia Stella.-néz rám szélesen mosolyogva Harry.-Jól vagy?
Mosolyogva bólintok, ledobom a táskám és odaszökdécselek a fotelban gubbasztó bátyámhoz.
-Szia.-néz rám szinte sugárzó tekintettel. Szeretetre éhesen a karjaiba borulok, remélem, hogy ezzel kiengesztelem amiatt, hogy bár nem tudja, tulajdonképpen ismét hazudok neki. Ettől eltekintve viszont tényleg őszintén örülök, hogy ismét vele lehetek. Szorosan átölel, lábaim felpakolom a combjára és a nyakához bújok, mackós ölelése van. Csendesen eltervezem, hogy valamelyik éjjel bekéredzkedek hozzá is.
-Mi újság?-mosolyog rám, közben tekintetével valami sérülés után kutat. Mintha nem csak megbotlottam volna.
-Sziasztok fiúk.-köszöntöm a többieket is, meglepetésemre ezúttal Zayn hangosan, érthetően és jókedvűen köszön. Meglepett arckifejezésemre a többiek halvány mosollyal reagálnak. Külön rámosolygok, aztán a fejem ábrándozva Liam mellkasának döntöm.
-Semmi.-vonom meg a vállam.-Holnap végre péntek.-nyújtózkodok macskásan, apropó macska. Sweety Niall lábainál heverészik és egy a nadrágja szárából kilógó cérnaszállal szórakozik.
Elfojtok egy ásítást és megpuszilom Liam puha arcát. Egy tincsem gyengéden a fülem mögé tűr, kezeit a derekam köré fonja és állát megtámasztja a vállamon, miközben az arcomat szemléli.
-Ne nyomkodd.-böki meg az arcomon az egyik tegnapi ellenfelem.-Csak rosszabb lesz.
-Utálom.-motyogom szégyenteljesen. Nem akarom, hogy Zayn és a többiek előtt az ilyesféle bőrhibáimról beszéljen. Furcsa, mert Eric előtt valahogy sosem éreztem emiatt kínosan magam, mert ő is ilyen volt. Viszont Zayn tökéletes.
-Majd elmúlik.-biztat mosolyogva.-Éhes vagy?
Tüntetőleg megrázom a fejem, fáradtan nagyot sóhajtok és a hajammal eltakarom a problémás részét az arcomnak. Lassan már olyan leszek, mint Samara. Vajon ő is harcolt a pattanásokkal?
Kuncogni kezdek, az arcom elrejtem Liam pólójában, nem tudják min nevetek, valószínűleg ezért nevetnek fel ők is kissé hitetlenkedve.
-Liam?-emelem fel a fejem.-Hogy lehet az, hogy popsztárok vagytok, és mégis, amikor hazajövök mindig itthon vagytok?
-Próbáljuk úgy beosztani az időnket, hogy minden fontos dolog akkor legyen, amikor te iskolában vagy. Nem akarjuk, hogy egyedül legyél, ezért ha nem is mindannyian, de nagy valószínűséggel valaki mindig lesz veled akkor is, amikor dolgunk van.
-Ez bonyolult.-húzom el a szám. Aztán egyből arra gondolok, milyen jó is lenne, ha Isten megkönyörülne rajtunk és véletlenül egyszer Zayn maradna velem. Csak mi ketten.
-Nem baj.-szól közbe Niall. A melegszendvicséről - szerinte észrevétlenül - a szőnyegre dob egy karika maszatos uborkát a macskának.
-Niall, az Isten szerelmére, ennél is jobban összemocskolod a szőnyeget.-szólal meg rosszallóan Zayn.
-Nem is piszkos.-néz le Louis.-Csak ráférne egy porszívózás.
-Hoppá.-hajol le Niall. Kissé beturakodik Sweety magánszférájába, ha van ilyen egy macskának, ám furcsa háziállatunk dorombolva simítja apró fejét Niall arcához. Nevetve simítja meg és egy szalvétával elkeni a foltot.
-Ne nyúlj hozzá!-kiált rá Harry.-Csak még jobban elmaszatolod! Majd én megcsinálom.
-Jó.-veszi ölbe a kis barátját, és nevetve hátradől a fotelban.
-Lepakolom a cuccom.-mászok ki Liam öléből. Mosolyogva bólint, felkapom a táskám és a kabátom, amire ugyan már reggel sincs nagyon szükségem, de megszokásból mindig magammal viszem.
A lépcsőn felfelé baktatva titkon reménykedek abban, hogy Zayn utánam jön, de elég feltűnő lenne ha mindig ilyenkor jutna eszébe valami fontos.
Megállok az ajtaja előtt, majd tovább is megyek.
Az ágyamon megtalálom a rózsaszín zoknim eltűnt párját, mosolyogva emelem fel, szinte azonnal kihullik belőle egy apróra összehajtott papírlap. A zoknit az ágyra dobom és gondosan, óvatosan kisimítom a lapot.

Kockáztatom, hogy lebukunk, de ez most legyen az én bajom. Remélem, hogy a macska nem talál be ide. Édesen alszol, Hercegnőm. Nem tudom, hol kószáltál még, de elhagytad a zoknid. :) 
Zayn. X <3

Az apró papírdarabot a mellkasomhoz szorítom, olyan aranyos, és ott van egy elkapkodott szivecske is.
A fiókom aljára rejtem, majd boldogan lesietek a lépcsőn. Zayn már nincs ott, Louis sem.
-Többiek?-kérdezem Liam-től. Elfoglalta Zayn helyét és immáron ő heverészik a kanapén, ujjaimmal a haját kezdem piszkálni, mosolyogva néz rám.
-Konyhában. Menj egyél, van a sütőben néhány melegszendvics, szerintem ők is esznek.
Bólintok, majd beugrok Harry és Niall közé, hogy megöleljem őket. A vérem felpezsdül annak gondolatára, hogy Louis-t leszámítva tulajdonképpen őrizetlenül maradok Zayn-nel. Miután Haz elenged a konyhába sietek, próbálok nem túl izgatott lenni.
Kinyitom az ajtót, belépek, aztán becsukom. Zayn az egyik széken ül, Louis a másikon. Nagyon remélem, hogy Lou nem épp felvilágosítást tart.
A pillantásom találkozik Zayn barna szemeivel, halkan feláll, figyelembe se véve, hogy Louis még beszél hozzá.Gyengéden átölel, orra az enyémhez simul, mielőtt megcsókolna. Most nem jön a mohóság, sokkal inkább valami más.Végigsimít az egyik karomon és bedugja alájuk a kezeit, míg én átölelem a derekát.
-Persze, nyugodtan.-hallom Louis halk, szórakozott szavait.
Zayn szája elválik tőlem, végigsimítok a tarkóján, ad még egy puszit, aztán mosolyogva néz a szemembe.
-Szia.-súgja.-Hiányoztál.
A lábaim hirtelen kevésnek bizonyulnak, most először hallom ezt tőle, és most mindennél jobban esik ez a halkan bevallott szó. Fejem a vállára hajtom és megpuszilom a nyakát.
-Te is nekem, Zayn.
Magához szorít, belecsókol a hajamba, majd ujjainkat összefűzi és magával húz az asztalhoz. Mellé ülök,  kezünk az asztal alatt van, hogyha netán bejönne valaki nyugodtan, kapkodás nélkül elengedjük.
-Bocs.-szól oda Louis-nak, de ő csak legyint. Nagyon jól tudom, hogy nem fogja megjegyzés nélkül hagyni.
Közelebb húzódik hozzám, arcát a nyakamba fúrja és gyengéden simogatja a kézfejem, mely a combján nyugszik.
-Kételkedek abban, hogy tényleg "csak aludtatok".
Zavaromat próbálom elrejteni, míg Zayn csak egy halk "fogd be"-val elintézi a röhögő barátunkat.
-Megtaláltad a zoknit?
-Édes vagy.-simítom meg frissen borotvált arcát, közelebb kúszik és csókot lop. Nevetve teszem egyik kezem a mellkasára, megfogja, és belecsókol a tenyerembe.
-Csupa öröm és boldogság.-sóhajtozik rájátszósan Louis. Nem szól egyikünk se, Zayn újabb csókkal jutalmaz.-Oké, oké elég, csak egy kis időre ne nyáladdzatok, nagyon cuki meg minden, és elhiszem,.hogy ez egy kivételes pillanat, de csak 2 percig, amíg ezt feldolgozom.
-Mondod ezt te.-nevet rá Zayn.
-Jó, de én alapból romantikus személyiség vagyok, te meg menthetetlenül nyálas lettél.
-Ez hülyeség.-szólok közbe.-Mindjárt jövök.
Elenged, kezei végigsimítják a derekam, mosolyogva lépek el, kiveszek egy tányért a konyhaszekrényből és ráteszek 2 melegszendvicset. Vakon indulnék vissza hozzá, viszont a szekrényajtót nyitva hagytam, így teljes erőből lefejelem. Meglepetten nézek magam elé, némi ijedtség után Louis hahotázva felnevet, Zayn pedig felugrik.
-A fenébe, Stella!-veszi ki a kezemből a tányért, fejemet a kezei közé fogja és vizsgálni kezdi a homlokom.-Kértelek, hogy vigyázz magadra.
-Zayn, szerintem tök felesleges ilyenre kérned, a kocsiban én is mondtam neki, és mi volt az első amit csinált? Beesett az ajtón.
Rosszallóan rázza a fejét, kuncogva nézek rá, magához húz és megpuszilja a homlokom.
-Nézd meg, tiszta piros.-dünnyögi.-Rohadt szekrény, nem tudom mit kellene csinálnom, hogy ne sérülj meg.
Kezemet a tarkójára teszem és magamhoz húzom.
-2 percet kértem.-sóhajtozik Louis. Zayn elengedi a derekam és a szemem sarkából látom, hogy felmutatja a középső ujját, kuncogva húzom közelebb a pólójánál fogva.
-Veszélyes vagy önmagadra.-motyogja, és végigsimít a derekamon.
-Ne taperold!
-Fogd be!-veti oda nevetve, majd visszafordul hozzám és meleg lélegzetét érzem a nyakamon. Ellágyulok, és szinte a karjaiba omlok néhány másodperc alatt, gyengéden megcsókol, sok nekem ez a gyengédség amivel ma ellenem van. Mielőtt elengedne még megpuszilja a homlokom, kezeim közé veszem az arcát és puszit nyomok a szájára.
-Szóval hogy is volt ez az alvás?-kíváncsiskodik Louis, amikor visszaülünk az asztalhoz és én nekilátok elfogyasztani a melegszendvicset. Jól kezdem, kis híján az első falatnál megfulladok.
-Te nem aludtál még a barátnőddel?-vonja fel sötét szemöldökét.
-Van különbség néhány nap és másfél év között.
-Valószínűleg.-vonja meg a vállát.-Nem tanultad még meg, hogy ne üsd bele az orrod mások magánéletébe? Louis, csak azt akarom, hogy legalább te bízz meg bennem.
Az arcom mosolyogva a mellkasába fúrom, végigsimít a hajamon és magához ölel. Nem gondolja azt, hogy ezzel zavarba hoz.
-Nem rontom el, nem akarom.-rázza a fejét, és összekulcsolja az ujjainkat.-Rohadt nehéz, mert irritál szinte minden, de igyekszem, próbálok nem egy idegesítő gyökérré válni, aki arra is féltékeny, ha egy porszem megérinti a barátnőjét. Amíg Liam nem tudja meg, legalább te legyél hozzám valamennyi bizalommal, soha nem tudnám semmivel sem bántani őt.
-Rendben.-komolyodik meg Lou hangja.
-Kösz.
Pirulva fordulok vissza a tányéromhoz, a beszélgetés véget ér, amikor néhány perc múlva kinyílik a konyha ajtaja és besétál rajta Harry. Zayn óvatosan, feltűnés nélkül elhúzza a kezét, én pedig unottan rágcsálok tovább. Harry túl elvarázsolt ahhoz, hogy ilyesmivel törődjön, valószínűleg hozzánk beszél, közben pakolászik, majd felkap egy törlőruhát és kimegy. Kintről nevetés szűrődik be, lenyelem az utolsó falatot, a tányért a mosogatóba teszem és nekiállok elmosogatni. Lassan már hegyekben állnak a mosatlan tányérok és evőeszközök, Niall is beszökdécsel a saját tányérjával, majd beáll mellém. Rámosolygok, és a kezébe adogatom a tiszta tányérokat, hogy szárazra törölje őket, utolsóként csatlakozik hozzánk Zayn is, hogy visszapakoljon mindent a szekrénybe. Viszont a mosogatás barátok között nem túl egyszerű, Niall belenyúl a habos vízbe és mielőtt bármit is tehetnék az orromra keni. Ha harc, hát legyen harc. Visszaejtem a vízbe az épp kezemben lévő tányért és habot kenek az arcára, nevetve próbál kitérni előlem, ketten vívjuk ezt a harcot. Zayn elhátrál az asztalhoz, Liam és Harry is belép, de egyiküknek sincs kedve csatlakozni hozzánk. A habos tenyeremet Niall arcába nyomom, a padló kezd vizes lenni, Niall megcsúszik, utána kapok, szerencsére talpon maradunk mindketten.
-Oké, elég lesz.-fogja meg a derekam Liam.
Szinte már fuldoklok a nevetéstől, Niall megtámaszkodik a pultban, az arca és a haja is habos, a fejem Liam mellkasának döntöm, a vállaim rázkódnak, és őt is elkapja a nevetés. Egy szalvétával letörli a fejemről a habot, a szemem sarkából látom, hogy Zayn feláll, majd kisétál a konyhából. rossz érzésem lesz. Megint kezdi, annak ellenére is, hogy az előbb mondta, próbál nem féltékenykedni.

37 megjegyzés:

  1. Wow én vagyok az 1. :D nem tudok mást írni mint hogy szokásos... Szokásosan a legjobb:D nagyon nem bánnám ha hetente 2 lenne, de megértem az idődet :/ . Nagyon jó Bruno koncertet :D és sok sikert az új blogodhoz.. egy fix olvasód már biztos lesz :D imádlak
    Xx. Dia :))

    VálaszTörlés
  2. Úúú egy újabb tökéletes rész!! Imádoooooom :D <3

    VálaszTörlés
  3. Már megint egy nagyon jó rész! Szerintem egyáltalán nem lapos a törtenet, nekem speciel az olvasott blogok közül a tied a kedvencem. Legyen jó Bruno koncerted és az új blogodra is kaptál egy "új" feliratkozót! :D
    Xxx

    VálaszTörlés
  4. És újra egy nagyon de nagyon jó részt hoztál nekünk :3 <3
    Olyan aranyos benne Zayn..:)
    Louis meg a komolyság :D
    Nagyon tetszett az elejétől a végéig:) És remélem Zayn nem féltékenykedik most is a végén.. hogy Stella meg Niall "játszottak "... na mind1. siess a folytatással lécci:$

    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. :) <3
      :*

      Törlés
  5. Szia! Annyira örülök hogy tegnapélőtt rátaláltam a blogodra és el kezdtem olvasni mert fantasztikus! Nem mindennapi, nem a megszokott One Direction blog hanem egy másmilyen és hihetetlenül jó! Egyáltalán nem lapos/laposak a részek meg a történet sem úgyhogy no para! :D :) Ez most nem tartozik annyira ide de én is megyek a Bruno Mars koncertre és csak kíváncsiságból kérdezném hogy álló vagy ülő jegyed van? :) Ha ülő akkor hol? Èn már nagyon várom! *-* :3 További soksok sikert az íráshoz meg a bloghoz! Puszi : Bogi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Hát még én, mennyire örülök neki. :) És annak is, hogy ez a véleményed róla. Köszönöm szépen! :)
      Ülőjegyem van, 117-es szektor, L sor, 13-as szék. :)

      Törlés
  6. Szia Nessa! Megint egy fantasztikus részt olvasshattunk.:) Már alig várom a következőt.:) és remélem Zayn nem lesz féltékeny:) Az uj blogodra is feliratkoztam márt alig várom.:)) és irigy vagyok!!! :D imádom Bruno Marsot és jó szórakozást :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Örülök, hogy tetszett. :)
      Köszönöm!

      Törlés
  7. Ez a rész is fantasztikus! Szerintem egyáltalán nem lapos a történet! Annyira cukik együtt! ...és amikor Louis és Stella beszélgetnek a kocsiban...Csúcs! Jó szórakozást a Bruno Mars koncerten! :D

    VálaszTörlés
  8. Ez nagyon jó rész lett ugyanúgy mint a többi!!!
    Egyszerűen imádom a blogodat és egyáltalán nem lapos!! Olyan cuki Zayn remélem nem sértődött meg!! Imádomm! Jó szórakozást a koncerthez! :D

    VálaszTörlés
  9. Szerintem egyátalán nem lapos :) nagyon jól írsz vàrom a kövi részt :DD

    VálaszTörlés
  10. Nessa Nessa Nessa!
    Csodálatos ismét!
    Nagyon tetszett és egyáltalán nem lapos a történet, mivel apró pici dolgok mindig történnek, amik színesebbé teszik az irományt. Nagyon szeretem a stílusod, ahogy írsz, ahogy fogalmazol, nagyszerű!
    Elvileg én is megyek Bruno koncertre, de még nem biztos! Ha megyek, összefutunk?:)
    Nagyon várom a folytatást!
    xx Zozi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy így gondolod. :)
      Hát, ha apukám nem nyavalyog, akkor természetesen. :D Jó szórakozást!:)

      Törlés
  11. Wow, én vagyok a 234 millió 026. kommentelő. xD Na szóval, araaaaaaaaanyoooooos és fantasztikuuuuuus és mega-szuper jóóóó lett. ***Most fújd fel a kommentet, hogy ne legyen lapos*** xD Várom a kövit!

    Nonooooooooooo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem az a lényeg, hogy hanyadik vagy. :)
      Köszönöm! :DD

      Törlés
  12. Jaj, de cukiiiik. Amikor Stella, Zayn és Louis a konyhában volt, végig azon izgultam, hogy nehogy lebukjanak, de szerencsére nem történt meg :). Remélem, hogy Zaynnel nem fognak megint összeveszni és, hogy Zayn nem azért ment ki, mert megint megsértődött...
    Nagyon várom a következő részt, imádom a blogodat és kíváncsian várom az újat <3

    VálaszTörlés
  13. Olyan jó lett :) Úgy imádom a blogod :) Remélem Zyn viselkedik és nem tontja el . Majd mesélj a Bruno Mars koncertről :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :)
      Rendben, ha szeretnétek majd írok róla.

      Törlés
  14. Szia Nessa!
    Szerintem egyáltalán nem lapos a történet!!!!Ez a rész is nagyon jó lett!A Bruno Mars koncerten érezd jól magad és majd mesélj róla!!
    Puszi:Bori<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen! :D <3
      Majd lehet, hogy írok róla. :)
      :*

      Törlés
  15. Nessa !!
    Jajj istenem, annyira jó lett *_______*
    Louis olyan kis hülye..imádom ;)
    Stella és Zayn "nyáladzása" annyira édi volt :))
    Várom a következő részt :D
    XoXo

    VálaszTörlés
  16. Az egyik legjobb blog amit valaha olvastam! Várom a kövit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyos vagy, örülök, hogy így gondolod. Köszönöm szépen!:) <3

      Törlés
  17. Nagyon jó lett! Imádom! Nagyon jól írsz! *.* Ezt a részt is imádtam mint a többit!
    Emi xx

    VálaszTörlés
  18. Nem okoztál most sem csalodást :") nagyon jo és cuki lett. A vége is tetszett, ahogy zayn bevágja a durcit stb. :3
    A bruno mars koncerten meg ordits/üvölts helyettem is. ;)
    Szijaa <3

    VálaszTörlés
  19. Imádom!!!! Ne veszekedjenek!! Es teged is imádlak!!!!!! ;) <3

    VálaszTörlés
  20. Jujj*_* nagyon szeretem a blogodat es ez a rèsz is jò lett!!:) enisss megyek a koncentre!!;)^_^ jó szórakozàst neked!:D

    VálaszTörlés