2013. szeptember 26., csütörtök

22.rész Hercegnő

Sziasztok! :)
Húú, sikerült befejeznem ezt a részt! Nem hittem volna, ugyanis hétvégén csak a felét tudtam megírni és a másik blogom új részének is csak a háromnegyedét,mert szombaton a barátaimmal voltam, vasárnap pedig egyhuzamban tanultam 6,5 órát. De megcsináltam! :D 
Holnap végre péntek, több okból is alig várom már a szombat délelőttöt, de most nem mondanék még semmit, majd megtudjátok, mert tudom, hogy olyan boldog leszek, hogy nem fogom tudni magamban tartani. :))
Előre is mindenkinek jó hétvégét! :) <3
Nessa. xx

~Liam Payne~

A tévé előtt szunyókálva nem igazán veszem észre, hogy megjöttek a többiek, köztük az elég harsány húgom is, csak akkor riadok fel, amikor egy test érkezik le mellém a kanapéra, majd egy hajzuhatag omlik a hasamra és felém fordulva átölel. Egyik szememet kinyitom és nyugtázom, hogy csak ő az.
-Szia.-emeli fel a fejét, és elmosolyodik.
Megsimítom a haját és puszit nyomok a homlokára, már egészen hozzászoktam, mármint szó szerint. Olyan, mintha nem kb 2 hónapja ismernénk egymást és ez jó. Szerintem. Talán ha nem lenne itt velem a nap 24 órájából mondjuk 16-ban, akkor minden máshogy lenne, de az iskolán kívül általában együtt vagyunk, tudok rá figyelni és azt hiszem minden olyat megteszek, amit egy jó testvérnek meg kell tennie. 
-Szia.-motyogom, majd megköszörülöm a torkom és rámosolygok. Olyan furcsa...-Minden rendben?
Válaszul halkan hümmög, hátat fordít nekem és a karjaim a dereka köré fonja, teljesen hozzám simul, halk hümmögése bebizonyítja, hogy a válasz nem.
-Hé.-simítok ki egy rakoncátlan tincset az arcából.-Stella.-nógatom.
-Aha, csak elfáradtam.-hunyja le a szemét.
-Hol vannak a többiek?
-Niall felment.-sóhajt.-Harry meg dühöng és csirkét eszik a konyhában. Felébresztettelek?
-Nem aludtam.-nevetek halkan, hiszen nem épp a legjobbkor kérdezi ezt.-Miért dühöng?
-Mert Niall akkor jött rá, hogy nem is kell neki csirke, amikor 1 utcára voltunk a Nando's-tól.
-És?-szalad fel a szemöldököm. Szokatlan, Niall-nek nem kell csirke.
-Vett egy vödröt, vagy nem tudom mi az, hogy majd biztos megeszi és csak eszébe jutott valami baromság, de nem, és ezért most egyedül próbálja eltüntetni. Már én is ettem belőle, de az nekem túl sok.
-Mennyit ettél?-kérdezem, visszafojtva a mosolyom.
-Hármat. Hol vannak a többiek?
-Zayn alszik, Louis szerintem Eleanor-nál van.-dörzsölöm a szemem.-Mi baja Niall-nek?
-Nem tudom.
-Felmegyek hozzá.-bontakozok ki mellőle, felül és nagy szemekkel néz a tévére, valami szappanopera, amiben épp egymással üvöltöznek az emberek, van egy öreg nő, aki gonoszan vigyorog, egy lány, aki megint csak gonoszan vigyorog, és néhány kétségbeesett arc.
-Liam, te ilyet nézel?-fakad ki, kissé magasabb hangon, mint amilyen alapjában.
-Nem.-grimaszolok.-Louis és Harry néz ilyeneket
Kirobban belőle a nevetés, majd gyorsan felkapja a távirányítót és elkapcsol, aha, nyálas sorozatok helyett inkább mesét nézünk. Mosolyogva megyek a konyhába, ahol Harry magában motyogva, maszatos arccal próbál meg legyűrni rengeteg csirkét. Döbbenten állok meg az ajtóban, nem csak az arca maszatos, hanem a keze és az asztal is.
-Nando's. Vigyem el a Nando's-ba egy hülye bögre kakaó miatt.-dühöng, és a szájába töm egy újabb elég undorító cafat húst.-Persze, aztán meggondolja magát, mert már nem éhes csirkére. Mi vagyok én?
-Harry.-szólítom meg, elfojtva a feltörni készülő nevetésem.
-Mi van?-kapja fel a fejét.-Kell csirke? Gyere, egyél! Vettem egy vödörrel ennek a gyökérnek de neem, neki már nem kell.-ironizál.
-Nem kérek.-dörzsölöm meg az arcom.-Miért nem kérdezed meg, hogy miért nem kell már neki? Egyáltalán minek vettél, ha azt mondta, hogy nem kér?
-Megkérdeztem, azt mondta, hogy már nem kell neki csirke.-pufog.-Mert ha nem veszek és elmegyünk, akkor 20 perc múlva rájön, hogy mégis kell neki és majd nyavalyogni fog, hogy vigyem el vagy rendeljünk. Nem csinál belőlem hülyét.-rázza hevesen a fejét.
-Annak mindig oka van, ha Niall nem kér csirkét.-töprengek.-Jó étvágyat.-fordulok meg, és kilépek a konyhából.
-Mi? Ennyi? Gyere és egyél! Liam!-kiabál utánam felháborodva.
-Ne zabálj többet, mindjárt lejön és megeszi.
Kikerülve a kanapén tévéző Stella-t felszaladok a lépcsőn, Zayn szobája előtt lassítom a lépteim, nehogy felébresszem és akkor Harry hisztije mellett még őt is hallgassam, majd halkan kopogok Niall ajtaján.
-Gyere.-hallom meg a halk engedélyt.
Benyitok, az ágyán fekve nyomkodja a laptopját, idő közben átöltözött és most már melegítőalsóban terpeszkedik. Fura így látni, sőt, furcsa Niall-t nyugalmi állapotban látni. Nem ugrál, nem röhög, nem zabál, hanem csak fekszik és nyomkodja a gépét.
-Mi a baj?-lépek be, és becsukom magam mögött az ajtót.
-Semmi.-válaszol furán.
Felvonom a szemöldököm, nem néz rám, szemeit a lépernyőre szegei, de amikor mögé lépek csak az üres google keresőt látom, érdekes elfoglaltság lehet azt nézni.
-Jó.-bólintok.-Akkor ha el akarod mondani, tudod hol találsz.-veregetem meg a vállát, tudva, hogy mielőtt kilépek úgyis utánam szól és elhadarja, hogy mi baja. A kezemet csak a kilincsre kell tennem, amikor ez meg is történik.
-Liam.
Sóhajtva fordulok meg, félrelököm a lábát és leülök az ágyra. Az államat a tenyerembe ejtve várok arra, hogy belefogjon a mondandójába.
-Tetszik egy lány.-közli zavartan. -De neki valószínűleg más tetszik.-túr idegesen a hajába, összecsukja a laptopot és félreteszi. Valahogy sejtettem, hogy ismét egy lány áll Niall rossz kedve mögött. Szegénynek valahogy sosem akar összejönni egy normális kapcsolat, pedig igazán megérdemelné már, hogy legyen egy aranyos barátnője.
-Miért nem mondod el neki?
Nem tudom, hogyan írhatnám körül azt az arcot, amivel rám néz. Igen, ő a harsány, vidám Niall aki mindenkivel kedves, de ahogy Harry-n kívül senki, ő sem tudja hogyan menjen oda egy lányhoz. Egyébként Haz se tudja, csak ha részeg.
-Mert.-böki ki komoran.-De már kezdek hozzászokni.
Legszívesebben képen törölném ezért, de nem teszem.
-Egy lány miatt nem eszel csirkét?-nézek rá kérdőn.
Néhány pillanatra mintha eltöprengne, aztán szemei nagyra nyílnak, lefordul az ágyról és futva indul az ajtó felé, röhögve követem, ledübörög a lépcsőn, elsprintel Stella mellett, aki a hirtelen jött tornádóra ijedten összerezzen - nem visít fel! - aztán berobban a konyhába és kikapja Harry kezéből a csirkéket.
-Ajánlom, hogy megedd az összeset!
-Jó-jó.-hümmög, majd lehuppan az egyik székre és jóízűen beleharap egy csirkecombba.
Egyelőre nem szomorkodik, tudom, hogy később még fog, de akkor majd hozatunk még csirkét és hamar elfelejti. Mosolyogva masírozok át a nappaliba, magára hagyva a folyamatosan arról hadaró Harry-t, hogy ezért rengeteg kakaóval lóg neki, és a hümmögve bólogató Niall-t. Inkább leülök Stella mellé, hogy kifaggassam a mai napjáról.
-Kaptam egy kettest.-húzza el a száját. Meglepetten nézek rá, annyit tanul, délutánonként szinte csak tévézik fél órát, aztán vacsoráig és még azután is a tankönyveit bújja.-Tesiből.
-Aha.-mosolyodok el.-nem baj, majd kijavítod. Van fent edzőterem, nyugodtan menj fel amikor akarsz vagy szólj nekem és edzek veled.
Látványosan megborzong és fintorogni kezd, mire oldalba bököm ő pedig nyomkodni kezdi a karom.
-Ilyet akarsz csinálni belőlem? Izmos pasit?
-Szóval szerinted izmos vagyok.-szűröm le.
-Igen, figyelj, Harry azt mondja, hogy elvisz DNS vizsgálatra, mert szerinte jobban hasonlítok Niall-re.-kuncog.
-Megnyugtathatlak, az én húgom vagy és Harry-t lecsapom.
-Ne bántsd már.-csap gyengéden az alkalomra.-Mindig bántjátok, panaszkodott.
-Ez nem igaz.-forgatom a szemeim.-Túlreagálja, senki nem szokta bántani, csak a haját húzgáljuk.
-Húzgálhatom a hajad?-néz rám félredöntött fejjel.-Mondjuk, én  is húzgáltam.-nevet halkan.
-Vicces, amikor nyávog miatta.-nevetek, és magamhoz húzva a fejét megpuszilom a haját.
-Gonosz vagy.-nevet ki.
-Te is.-ölelem át.-Nagyon sokat kell tanulnod?
Elégedetlen, kissé rosszkedvű hümmögéssel válaszol.
-Próbálok sietni. Várj, Liam!-kiált.-Péntek van?!
-Csütörtök.-sóhajtok.-Hétvégén mit szeretnél csinálni?
-Mindegy.
-Nem sok tippet adsz.-húzom el a szám.-A szünetet itt töltöd, ugye?
-Hát, ha nem baj...
-Hülye.-sóhajtok.-Én jobban várom, mint te. Annyi mindent fogunk csinálni!-lelkesedek.
-Mit?-vizsgál csillogó szemekkel.-Liaaam.
-Nem mondom el.-vigyorgok, és az ujjaim köré csavarom a haját.-Nem veszélyeztetlek, de remélem tetszeni fog.
-Liam, nekem itt is tökéletes.-furakszik az ölembe.-Csak együtt legyünk.
Mosolyogva húzom közelebb magamhoz, szentül meg vagyok győződve arról, hogy nála jobb kishúgot nem is kaphattam volna. Amint ez eszembe jut a jó kedvem alábbhagy, nem hibáztatok senkit, valószínűleg ő sem, csak sajnálom, hogy nem voltam vele kisebb korában. Nem voltam egy áldott jó kisgyerek, ketten együtt sok mindent csinálhattunk volna. Valószínűleg ezt anyuék nem díjazták volna annyira, de lehet, sőt, biztos hogy inkább feleltek volna két rosszaságért, minthogy mi külön legyünk. Végül is már mindegy, mostanában sokat gondolkozok ezen, pedig nagyon jól tudom, hogy az időt semmivel sem fogom tudni visszapörgetni. Nekünk ez jutott, de most már senki és semmi nem akadályozza meg, hogy vele legyek.
-Nem fogsz tőlem megszabadulni túl könnyen. Remélem tudod.
Elmosolyodik, sóhajtva nyomok puszit az arcára.
-Nem is akarok.-rajzolgat köröket a tenyerembe. A kezünk azon kívül, hogy az övé nőiesebb, kísértetiesen hasonlít, ujjait összefonja az enyémekkel és a karjaim szinte maga köré fonja.-Mindig kisebb tesót akartam, de te jobb vagy.-emeli fel a fejét mosolyogva.
-Én is mindig kisebbet akartam.
-Meglepetés!-vonja meg a vállát szélesen mosolyogva.-De azért nem vagyok annyira nagyon kicsi hozzád képest.
-Igazad van, kinézel legalább 14-nek és úgy viselkedsz, mint aki lassan betölti a 11-et.-piszkálom.
-Kösz.-húzza fel az orrát.-Te helyettem is felnőttesen viselkedsz.
-Megesik.-mosolyodok el.-De néhány ember szerint most kezdek kamaszodni.
-És az mit takar?
-A legváratlanabb pillanatokban csapok le az áldozataimra.-dörzsölöm össze a két kezem.
Kuncogva ölel át, hátamat nekidöntöm a kanapénak, hogy kényelmesen legyünk mindketten. Nem szándékozok sem felállni, sem elengedni őt, ritkán van olyan, hogy amikor nem tanul akkor van egy kevés idő, amit csak ketten lehetünk. Ilyenkor jó, mert teljesen jelentéktelen dolgokról is tudunk beszélgetni, a fiúkkal is, de azért jó ez így is, ha csak ketten vagyunk. Rendszerint ez az időszak nem tart túl sokáig, mint ahogy most sem.
-Sziasztok.-hallom meg a lépcső felől Zayn kissé rekedt hangját. Stella lassan oldalra dönti a fejét, nem reagálok túl hevesen, lustán felemelem az egyik kezem. Stella szinte le sem tagadhatná, hogy őt mennyire érdekli Zayn előbukkanása. Van egy sanda gyanúm, hogy a húgomnak nem közömbös félig arab barátom, de talán csak paranoiás vagyok, végül is nem adnak okot arra, hogy gyanakodjak. Nagyon ritkán van olyan, hogy egyáltalán a társaságunkban vagy azon kívül egymáshoz szólnak, és ez nem azért van, mert Stella bunkó vagy nehezen barátkozik, Zayn sem bunkó, rá az utóbbi vonatkozik, bár már több, mint 1 hónapja itt van Stella is. Majd csak megszokja, néha megerőlteti magát és kifejezetten kedves vele, ha meg nem akkor csendben elfoglalja magát a többiekkel. Nincs köztük feszültség, én még nem vettem észre, csak Zayn nem keresi Stella társaságát, megérzésem szerint pedig ez nem túl biztató a húgomnak, így ő sem nyit felé. Már nem bosszant.
-Szia, Zayn.-mosolyodik el, az arcát fürkészem, semmi különöset nem fedezek fel. Olyan, mint mindenkivel. Kedves, mosolygós, aranyos.
Hozzám hasonlóan, most Zayn mozdítja meg a kezét, leeresztett vállakkal, kissé borostás arcát dörzsölgetve bemegy a konyhába, Stella felhúzza a lábait és kinyújtóztatja a kezeit.
-Mennem kellene tanulni.-sóhajt kissé bosszúsan.-Ha emberi időpontban akarok végezni jobb, ha most nekilátok.
-Szólj, ha segítség kell.-engedem el, és egy puszi után hagyom, hogy felálljon.
-Oké.-bólint.-Köszi.
Elveszi az asztalról a telefonját, mielőtt elérne a lépcsőig megbotlik a saját lábában, míg én abban a pillanatban felpattanok, hogy elkapjam, ő nevetve megtalálja az egyensúlyát és talpon marad. Mosolyogva pillant rám, a biztonság kedvéért megragadom a karját, nehogy most a nevetés közben essen el, cuppanós puszit nyom az arcomra és felszalad a lépcsőn, a fejemet rázva figyelem ahogy eltűnik és csak azután megyek be a többiekhez.
-Mizu Liam?-rágcsál egy csomag kekszet Harry. Úgy tűnik már megnyugodott.
Niall még mindig mancsosan fogyasztja el a csirkéjét, Zayn éberebben kanalaz valami fura állagú joghurtot, meggyőződésem, hogy az állaga ellenére az jó, mert túl finnyás ahhoz, hogy bármihez is hozzáérjen aminek furcsa szaga van, nemhogy ilyen nyugodtan egye.
-Ha nem figyelek eléggé Stella biztosan megsérül.-rázom a fejem.
-Harry azt kérdezte, hogy mizu veled.-szólal meg cinikusan Zayn. Figyelmen kívül hagyom, ahogy valószínűleg Harry is
-Csodálkozol, hogy ilyen hiperaktív? Szerintem abba az iskolába zombik járnak, tökre lassú mindenki, még jó, hogy ő nem lassul be tőlük.-grimaszol.
Mosolyogva lépek a hűtőhöz, hamarosan nagy hévvel berobban közénk Louis is, és szinte azonnal hadarni kezd valami nagyon aranyos macskáról akit Eleanor-val találtak és mindenképpen meg kell néznünk.
Harry-n kívül egyikünket sem izgatja fel különösebben az, hogy Louis talált egy kóbor macskát, aki volt olyan bátor, hogy odamerészkedett hozzá.
-Behoztál egy kóbor macskát?-pislog értetlenül Niall.
-Nem kóbor, hajléktalan! És olyan aranyos, nézzétek meg!
Persze ekkor már halljuk Harry sipítozását, szerencsétlen állatot a karjaiba kapva rohan be, miközben vadul simogatja a fejét, ami nem igazán tetszhet a cicának mert igencsak elégedetlenül grimaszol és rugdalózik.
-Adj neki csirkét!-parancsol rá Niall-re.
-Harry, vidd ki azt a koszos macskát a konyhából, ki tudja hol járt előtte!-kap tisztasági rohamot Zayn. Egyébként teljesen igaza van.
Sértődötten kivonul vele, a cica érdeklődését felkelti Niall félig megrágott csontjai, érdeklődve leskelődik. Harry kezei közül. Meghallom a dübörgést, a hangra a kisállat megijed, tisztán látom ahogyan a körmeit Harry alkarjába mélyeszti, aki erre természetesen felüvölt és odakap, a macska egy puffanással talpra esik, kiiszkol az ajtón, ezzel megijesztve Stella-t, aki hátraugorva hatalmasat sikolt. Louis a macska után indul, Harry magát sajnáltatja és egy zsebkendőt nyom a vérző karcolásokra, hárman pedig Stella-hoz ugrunk oda.
-Cicc!-kiabál a kanapé alá Louis. Szóval oda menekült a macska.-Gyere, cicc, cicc!
Fújó hang hallatszik a bútor alól, Stella nevetve néz oda, odasétál a szőnyeghez és lehasalva rá halkabban és kevésbé eszelősen kezdi hívogatni a halálra rémült macskát.
-Nem csikart meg?-kérdezi halkan Zayn.
-Nem.-nevet.-Csak megijedtem, hallottam, hogy Harry-nek nagyon tetszik valami és téged is hallottalak Lou, de nem számítottam menekülő macskára.
-Kösz, még én is élek.-morogja Harry.
-Gyere már!-ragadja meg a kezét Zayn, és a csap alá tartja. Nagyon jó, hogy Harry macskás, vérző kezét a tányérok fölött mossák át. Mindegy, ennél betegebbek már nem lehetünk. Bár, ki tudja...
-Stella egy macskasuttogó.-hüledezik Louis. A jövevény az első két lábacskáját bizonytalanul Stella combjára helyezi, kinyújtja a kezét, mire a cica bizalmatlanul megszagolgatja és végül bemászik az ölébe és összekuporodik. Nem is tudja, hogy megtalálta ebben a házban az egyik olyan embert, aki biztos nem fog visongva rohangálni vele, nem nyom az arcába mindenféle kaját és nem üvölt egyfolytában.
-De aranyos.-simít rajta végig csillogó szemekkel. Ezek után maradhat a macska, nekem jelenleg ennyi kell ahhoz, hogy állat legyen a házban.
Zayn a kezét a nadrágjába törölve lép ki a konyhából, nyomában az eddig szigorú tekintettel bámuló, bekötött kezű Harry-vel, csak addig próbál csúnyán nézni, amíg a cica nem pislog rá, utána megint kiül az arcára a mosolya. Leülök Stella mellé a szőnyegre, meg sem döbbenek, amikor meghallom az egyenletes dorombolást, amit a gyengéd cirógatással kivált a kismacskából. Biztos vagyok benne, hogy ez még nem felnőtt macska, nem is tudom, hogy mondják a macskákra, mindegy, a lényeg az, hogy még kölyöknek tűnik. A bundája kissé piszkos, de egyébként fehér néhány vörös, számomra inkább narancssárga folttal, de azt hiszem ezt vörösnek mondják. Louis összeszedett egy eléggé szép kismacskát nekünk.
-Szeretnéd?-kérdezem, és óvatosan kinyújtom a kezem a cica felé.
-Lehet?-emeli fel a fejét döbbenten, barna szemei bőszen csillognak, miközben körbenéz.
Harry, Niall és Louis szint egyszerre, szélesen vigyorogva bólint, Zayn csak megvonja a vállát. Régóta akarunk már egy kutyát, de nincs rá időnk, a macskával nem kell annyira sokat foglalkozni Stella-t pedig ahogy ismerem biztos foglalkozni fog vele.
-Szerinted miért hoztam ide?-kérdezi karba tett kezekkel Louis.
-Osztozol velem?-kotyog közbe Harry.-Azt nem engedtétek, hogy Dusty-t elhozzam!
-Dusty-nak jobb otthon Gemma-val.-veregeti hátba Niall.-Rossz lenne neki a nagy kert után ebben a házban.
Hümmögve ad neki igazat, tétova léptekben ő is megközelíti a macskát, aki erre begörbített háttal felpattan és fújva hátrál.
-Mi bajod van?-néz rá döbbenten.
-Eldobtad.-közli kissé unottan Zayn.-Szerinted?
Nevetni kezdünk, Stella türelmesen visszacsalja magához az egyelőre névtelen macskát és végigsimít a hátán.
-Mi lesz vele amíg nem lesz itthon senki?-ezt a kérdést egymás után követi a többi, lassan rá kell döbbenünk, hogy még így sem lesz igazán jó, Stella kissé csalódottan simogatja tovább. Nem mondhatom azt, hogy tegyük ki a szűrét a cicának, hiszen kb fél óra ismeretség után megbarátkozott vele, majd valahogy megoldjuk.
-Menjünk el vásárolni, veszek macskaajtót és majd felszerelem.-sóhajt Zayn.-Kimehet a kertbe, nem tud akkorát ugrani, hogy kimenjen az utcára és kiszökni sem tud sehol. Gondolom idővel szobatiszta lesz, addig meg majd beengedjük Louis szobájába, hogy elvégezze a dolgát.
-Hé!-szól közbe felháborodva Tommo.
-Te hoztad ide.-néz rá jelentőségteljesen.-Venni kell neki macskás cuccokat, Harry azt úgyis tudja, vigyétek el beoltani meg valaki fürdesse meg.-dörzsöli meg az arcát.-Menni fog?
-Most?-néz körbe Louis.-Mert akkor mehetünk, csak a macskát fogja valaki.
-Maradj itt.-veszem el Stella-tól óvatosan a cicát, addig tanulj meg.
-Liam, ha nincs rá idő nem kell megtartanunk, vigyük be egy menhelyre.
-Maradj csendbe!-szól rá Harry, és megcsípi az orrát.-Ez a mi gyerekünk, asszony! Megyek, veszek neki cuccokat.
Nevetve megrázza a fejét, kinyújtóztatja a lábait és feltápászkodik, szorosan átölel és nyom egy puszit az arcomra, majd tovább szökken és mindenkit megölelget, utoljára megáll Zayn előtt és bizonytalanul emeli fel a fejét.
-Te is mész?
-Kellek?-néz körbe unottan. A fejemmel nemet intek, a többiek biztos, hogy jönni fognak és nem akarom Stella-t egyedül hagyni. Zayn amúgy sem tudna sok mindent csinálni.-Sokáig fog ez tartani?
-Nem tudjuk.-von vállat Niall, és kissé furán méregeti őket.-Nem jelentkeztünk be előre az állatorvoshoz, ott biztos várni kell majd.
-Menjünk már!-toporog Harry.-Liam! Nézd meg, hogy lány vagy fiú-e.
-Honnan kellene azt nekem tudnom?-hőkölök hátra.-Nem mindegy?
-Tudod, van némi különbség a nők és férfiak közt a macskáknál is, csak emeld fel és nézd meg, hogy van-e a lába közt valami.
-Nézd meg te, te vagy a macskaszakértőnk!
Hallom Stella nevetését, sóhajtva bontom ki a karjaim közt eléggé furcsa pózban doromboló állatot, óvatosan felemelem és értetlenül fürkészem, panaszosan felnyávog és ha nem úgy tartanám, akkor az első lábával valószínűleg arcon csapna.
-Nem tudom.-nézek körbe idiótán.
-Transzvesztita.-legyint Niall.-Menjünk, majd eldöntitek a kocsiba.
-Fogd meg.-nyomom Louis kezébe, amíg felhúzom a cipőm, Harry ismét megpróbálja megközelíteni, de furcsa hangot hallatva kezd fenyegetőzni, mielőtt kilépnénk még Stella megsimogatja. Igazán kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz négyen együtt vásárolni egy macskának, akiről nem tudjuk, hogy fiú-e vagy lány, majd eldönti az állatorvos.

~Stella Starlight~

Néhány percig visszafojtott lélegzettel állunk egymás mellett, miután a fiúk elmennek az újdonsült macskánkkal, még állunk egy darabig, megvárjuk, hogy elhajtson az autó és még azután is mozdulatlanok maradunk néhány percig. Zayn kifújja az eddig benntartott levegőt, vállait leereszti, már nem áll olyan mereven, mint eddig, elmosolyodok, miközben magához húz és ajkait gyengéden érinti a számhoz. Megborongok, a szemeim lecsukódnak, a kezeim a nyaka köré fonom és az ujjbegyeimmel megérintem a haját, felsóhajtok, amikor újabb apró csókot kapok, ezúttal a nyakamra. Nem szólal meg, még nem is csókol meg rendesen, gyengéden csókolgat és kiélvezi, ahogyan fokozatosan elolvadok a karjaiban. Mellkasa hozzám simul, felemeli a fejét és hüvelykujjával végigsimít az arcomon, ajkaim résnyire nyílnak, ő pedig végre megcsókol, a derekamnál fogva tart magához, hallom, ahogy rekedtesen nyög egyet, majd mindkét karjával átölel. Ujjaival a copfom kezdi piszkálni, kissé félredöntöm a fejem és csukott szemekkel hagyom, hogy ismét elengedje a szám és végigcsókolja az arcom egészen az államig. Nincs erőm és nem is akarok ellenkezni, rá kell döbbennem, hogy ha vele vagyok akkor nem tudok normálisan gondolkozni, kizárok mindent és csak rá gondolok, nem is lenne normális, ha nem rá gondolnék. Hümmögve húz közelebb magához, egyik kezével a derekamat öleli, másikat az arcomra csúsztatja és újból megcsókol. Nyelvével végigsimít az alsó ajkamon, habozás nélkül, azonnal beeresztem, kezeim felcsúsznak a mellkasán, homlokét az enyémnek dönti arra a rövid időre, amíg levegőt veszünk.
-Nem hittem volna, hogy egyszer egy macskának leszek hálás azért, mert veled lehetek.-nevetgél, miközben kisimít az arcomból egy kósza tincset. Kuncogva simítok végig az arcán, nyugodtan mosolyog, bár szemei furcsán csillognak, miközben rám néz. Látom benne azt az elfojtott vágyat, amit Eric szemében soha, hangja kissé rekedtesen cseng, kezeim a karjai alá csúsztatom és hozzábújok, illata mámorítóan hat rám és teljesen megrészegít.
-Zayn.-suttogom, kezeim a tarkójára csúsznak és lágyan vonom magamhoz. Ajkaim az arcához érintem, kezei a derekamra simulnak, lábujjhegyre állva megcsókolom a száját, pillangócsókokat hagyok az arcán és a nyakán. Rekedtes nyögéssel túr a hajamba Meglepődök, amikor ujjait erőteljesebben nyomja a csípőmbe és halkan zihálni kezd. Tetszik amit kiváltok belőle, gyengéden próbál eltolni magától de nem engedem egykönnyen.
-Stella.-nyöszörög.-Ne csináld.
Hátrahőkölök, mert hirtelen megérzek egy dudort kettőnk közt, néhány pillanat alatt elugrik és berohan a legközelebbi helyiségbe. Értetlenül pislogva nézek utána, ajkaim akaratlanul is mosolyra húzódnak és halkan kuncogni kezdek. Soha nem csináltam még ilyet, és szégyen vagy nem, igenis tetszett, hogy Zayn így reagált. A velem kissé "utálatos" Zayn pillanatok alatt ellágyult néhány puszitól, tetszik de ugyanakkor kicsit kínosan is érzem magam. Ezt valószínűleg nem kellett volna, azt hiszem, még nem vagyunk együtt 24 órája sem. Nem számítottam erre, csak egy kicsit magával ragadott, hogy kettesben maradtunk. Sóhajtva fordulok meg, halkan felmegyek a lépcsőn, miközben tudatosul bennem, hogy tulajdonképpen mit tettem, az arcom egyre vörösebb árnyalatot ölt, becsukom magam mögött a szobám ajtaját és nekidőlök. Az asztalon nyitva van a történelem könyvem és néhány füzet, leülök a székre és az arcomat a tenyerembe ejtem, nem tudom, hogy nevessek-e vagy sírjak, így hát csak ülök, elmerülök a gondolataimban melyekből néhány perccel később egy gyengéd érintés zökkent ki. Ujjai finoman érintik a vállam, majd másik keze a derekamra csúszik és lélegzete megcsapja az arcom, hátradöntöm a fejem és bizonytalanul pislogok rá. Arcán a világ egyik legszebb mosolya ül, az a kedvencem, amikor megvillantja fehér fogait is. De ez a második, ahogyan a száját picit felfelé húzza, csillogó szemeivel érdeklődve fürkész és a kezeivel gyengéden cirógatja a kezem vagy az arcom. Bűntudat nélkül szállnék vitába azzal, aki azt mondja, hogy ő nem gyönyörű. Érzem, ahogyan az arcom felforrósodik, ujjait a kézfejem köré fonja és felhúz a székről, hogy aztán leüljön rá és az ölébe vonjon, lángoló orcám elrejtem a pólójába, nagyon nehezen birkózok meg azzal, hogy ne folytassam a lent elkezdett magánakcióm. Összerezzenek, amikor ujjaival végigsimít a csípőmön, az arcomhoz hajolva apró puszikkal ajándékoz és szinte érezni vélem azt, amit ő érezhetett lent néhány perccel ezelőtt. Tudom, hogy ha ez így megy tovább akkor vészesen gyorsan haladunk, de nem bírok nyugton maradni ha kettesben maradunk. Ajka megérinti a járomcsontom, ujjaim a hajába csúsznak és gyengéden eltolom magamtól, homlokát az enyémnek dönti, meg akarok szólalni, de amikor szólásra nyitom a szám az alsó ajkam megérinti az övét és szinte azonnal utána kap. Egy sóhajtással hanyatlok a karjai közé, keze felfedezőútra indul, óvatosan simít végig a lábaimon, eljátszadozik a pólóm sarkával, de nem kezdi rángatni, ő marad határon belül, én pedig érzem azt, amit Ericcel mostanában nem. A csillapíthatatlan, leküzdhetetlen vágyat iránta.
-Édesem.-suttogja ellenállhatatlanul, a szívem ha ez lehetséges még szaporábban kezd dobolni a mellkasomban. Hangja kissé rekedt és mély, kinyitom a szemeim és valószínűleg szikrázó arccal nézek rá. Tudom, hogy nincs semmi fontos mondanivalója, csak egy hirtelen jött kedves becézgetés hagyta el a száját, mosolyogva simítom meg kissé borostás arcát, ujjaim lejjebb kalandoznak és megkönnyebbülten látom, hogy csókjaimmal nem hagytam semmiféle észrevehető nyomot a nyakán.
Mosolyogva nézek pajkosan csillogó szemébe, mutatóujjával megérinti az alsó ajkam, ujjbegyére gyorsan puszit lehelek, kezeit a derekamra helyezi és feljebb húz az ölében, kissé megingok de egyensúlyban tart és a mellkasához von.
-Szóval van egy macskánk.-nevet szórakozottan.
-Köszönöm.-suttogom kissé remegő hangon.
-Nem hagyhattam, hogy miattunk ne legyen tiéd az a cica.-tekeri az ujja köré az egyik tincsem.-Majd megoldjuk valahogy, szerintem nem okozhat sok gondot.
Hálásan pislogok rá, ahogyan karjai játékosan megszorulnak körülöttem érzem benne a szeretet, úgy, mint Liam-nél, de Zayn ölelése másabb, nem tudom pontosan elmondani, hogy miben, de másabb.
-Nem tudtam, hogy ennyire heves vagy.-tesz magában szórakozva kínos megjegyzést.
-Nézz tükörbe.-harapok az ajkamba, mutatóujjam elgondolkozva húzom végig az arcán. Megfogja a kezem és apró csókot hagy a tenyeremben. Mosolyogva veszi a kezei közé az arcom, most sokkal szórakozottabb puszit hagy a számon, mint néhány perccel ezelőtt.
-Bájos.-mosolyog, majd felteszi azt a kérdést, amivel szinte mindent "elront" és bosszús, kicsit sem nőies horkantás hagyja el a szám, bár a mondat végére odabiggyesztett becézés mindennél jobban tetszik.-Milyen napod volt, Hercegnőm? 

32 megjegyzés:

  1. OMFG!!!!!! Hogy ez mennyire hihetetlenül tökéletes ett!! A kedvenc blogom az biztos.:)) egyserüen hihetetlen mennyire.jol irsz.:)) irnod kéne egy könyvet bizts elolvasnam.:D nagyon kiváncsi vagyok mi lesz Niallal..várom a kövit.:))<3

    Ui.:1# Komizo yeeaah.:) :* <3

    VálaszTörlés
  2. Valami eszmeletlen jo lett *-* barcsak mindennap lenne reesz:(((:D varom a kovetkezot:) lehetne mar jovohet csutortok :D<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! <3 Bárcsak olyan fantáziám és annyi időm lenne, hogy minden nap tudnék frissíteni.

      Törlés
  3. ÚÚÚÚÚÚÚ!!! Tökre jó volt ez a rész IS!!!! Hihetetlenül tehetséges vagy!! Várom a kövit!! :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon JÓÓÓÓÓÓÓ!!!! imádom!! komolyan az a cicás jelenetet olyan mint amikor apa csinálta majdnem ugyan ezt xD Istenem de szeretem ezt a blogot!!! Csak így tovább! Várom a új rész!

    VálaszTörlés
  5. jajj imádtam!! és az a macska&Harry-s rész...:D xd hát nagyon várom a kövit:D

    VálaszTörlés
  6. Ooouu.*-* Azta én.. nekem.. nekem kell egy Zayn!!:DD Egyszerűen csak ennyi. Nem hiszem el, valami hihetetlen jo lett ez a rész. Sírtam a röhögéstől a macskás jelenetnél, meg ahogy Zayn rezzenéstelenül előadta, hogy ki hova megy és mit csinál:D Brutális volt.:d
    Viszont, annyira sajnálom Niall-t.. Őszintén remélem talál magának valami édes barátnőt..:')
    Szuper volt. Siess a kövivel!!
    xx. J.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon örülnék neki. :D Köszönöm szépen! :) <33

      Törlés
  7. Ááááááááá! Eszeveszettül jó lett! Amikor Liamnek meg kellett néznie,hogy a cica fiú-e vagy lány :D nagyon kíváncsi vagyok mi lesz Niall-la!
    Mizu?
    Puszi:Bori<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :)
      Semmi különös, elfáradtam, alig várom már, hogy hazamenjek és aludjak egy jót. :)
      Puszi!

      Törlés
  8. Szia!
    Ne haragudj, hogy az utóbbi időben nem írtam kommentet, de rendszeresen olvastam mindkét blogodat.
    Imádom a történetet. Nem sablonsztori, amiven a két főszereplő titokban járnak, majd kiderül, elszakítják őket egymástól, azután újra együtt vannak és minden happy.
    A te történeted nekem inkább a- lehet, hogy most kinevetsz-, de Shakespeare Rómeó és Júliájához hasonlít.
    Csak a modern korba ültetted be és a férfiú szereplő egy híres énekes.
    Remélem a továbbra is ilyen csodálatos, érzelemdús bejegyzéseket osztasz majd meg velünk.
    További sok sikert a blogokhoz. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nincs semmi baj. Biztosíthatlak róla, hogy amit leírtál eszembe se jutott. :D Nem olvastam a Rómeó és Júliát, de ha szerinted hasonlít arra, akkor majd elolvasom. Köszönöm szépen! :)

      Törlés
  9. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.... Ez a rész is fantasztikus lett!!! Egész héten erre vártam,nehezen fogom kibírni jövő csütörtökig!! :D A cica is biztos cuki! Várom a következő részt!

    VálaszTörlés
  10. Nessa !!
    OMG *-*
    Harry puffogása annyira vicces volt ;))
    Niall remélem elfelejti Stella-t :/
    Liam annyira, nemtudom, bárcsak nekem lenne egy ilyen bátyám ^-^
    Zayn és Stella annyira jó páros együtt, hogy nincs rá szó <3
    Várom a kövi részt *________*
    XoXo

    VálaszTörlés
  11. Nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyod nagyon nagyon JÓ!!!<33 wááá!! Sajnos a következő részt nem tudom majd elolvasni mert elutazok egy hétre a sulimmal külföldre és ott nem biztos h lesz wifi:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Megvár a következő rész. ;)

      Törlés
  12. " -Ez a mi gyerekünk, asszony!" EPIC LOOOL :D
    Nagyon imádom ezt a részt is. Great job! <3

    VálaszTörlés
  13. IMÁDOM!!!!!!!!!!!! Siess a kövivel

    VálaszTörlés
  14. Már rég írtam, mert egyszerűen nem tudok mit mondani, ahogy most se, csak annyit, hogy nagyon jóó lett és IMÁDOOM! <3

    VálaszTörlés
  15. Mikor lesz új rész???? Lééécciii siess!!! Már nagyon nagyon nagyon várom!! Imádom a blogodat

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csütörtökön vagy pénteken, attól függ, hogy mikor tudom befejezni. Ennél jobban nem tudok sietni, rengeteg dolgom van és így se tudok megfelelni senkinek...
      Örülök, hogy tetszik. <3

      Törlés
    2. Nem lesz ma uj rész?:(

      Törlés