2013. augusztus 14., szerda

13.rész Hétfő

Sziasztok! :)
Meghoztam a várva várt új részt. Szeretném megköszönni az előző részhez érkezett kommenteket, nagyon jól esik, hogy bár még nagyon az elején járok, szeretitek a történetet és így várjátok a folytatást. Nem tudom, hányan vagytok itt olyanok, akik olvasták/olvassák a többi blogom, de remélem, hogy ti még nem untatok meg és tudok még majd valami újat mutatni. Még mielőtt olvasni kezdenétek, egy fontos mondanivalóm van. Többen kértétek, hogy tegyek majd ki képet az unokahugimról, a blogra nem nagyon szeretnék, de arra gondoltam, hogy aki szeretné megnézni az írja le nekem itt, kommentben vagy a chatben az e-mail címét, illetve twitteren privátban is megírhatjátok, és én mail-ben küldök róla képet, legkésőbb hétfőn, mert szombaton megyek megnézni. :)
Nessa. xx

~Stella Starlight~

Ki másnak kordul meg a gyomra vasárnap este fél 12-kor, ha nem nekem? Próbálom figyelmen kívül hagyni, hogy a hasam kajáét követelőzve irtó fura hangokat hallat. Egyik oldalamról a másikra forgolódok, hasra fekszem, de a gondolataim egy doboz fincsi pizza körül kalandoznak, lehunyom a szemeim és próbálok aludni, de a sötétben elég ijesztő egy korgó has, akkor is ha tudom, hogy ez az én hasam és nem egy szekrényben lapuló tinédzserevő szörnyetegé. Bosszúson ülök fel, a lábaim felhúzom a mellkasom elé és megigazítom a félig lecsúszott zoknim. Bambulok magam elé, a sötétben annyira fura a szobám, a kuka árnyéka elég félelmetes... kiugrok az ágyból és a folyosóra menekülök. A hasam morcosan megkordul, köré fonom a karjaim és ijedten pislogok körbe. Csend van az egész házban, nincs szívem felkelteni Liamet csak azért, mert én éhes vagyok. Már épp visszamennék a szobámba, amikor kinyílik távolabb Niall szobájának az ajtaja. Ijedtem lapulok a falhoz, de amikor suttogva megszólal és a telefonjával a szemembe világít, megbizonyosodom róla, hogy tényleg Niall az.
-Nincs rosszabb, mint egy korgó gyomor az éjszaka közepén.-bölcselkedik.-Na, gyere, együnk valamit!-fogja meg a kezem.
Halkan lépdelek mögötte, egyik kezét a hátamra teszi, másikkal a kezemet fogja és úgy támogat le maga előtt a lépcsőn. Épségben leérünk, itt már meg merek szólalni anélkül, hogy attól félnék felébresztem az alvókat.
-Honnan tudtad, hogy éhes vagyok?
-10 km-es távolságban hallom az összes korgó gyomrot.-vezet a konyhába, majd becsukja az ajtót és felkattintja a villanyt. Az éles fény miatt egyszerre kapjuk a szemünk elé a kezünket, majd vakon pislogunk egymásra.-Néha elég idegesítő.
Összevont szemöldökkel, még kissé rossz látással nézel rá, mire aranyosan nevetni kezd.
-Egy házban, ahol a nap 24 órájában üvöltöznek, szerinted nem hallom meg az egyetlen csendes napszakban az ajtócsukódást és az azt követő ijesztő morgást? Azt hittem Harry-nek hasmenése van és eldugította a fürdőszobájában a WC-t, ezért mivel te olyan jószívű vagy megpróbált bekéredzkedni hozzád.
A kezem a szám elé kapom, hogy tompítsam a nevetésem, miközben a hasam ismét morgásba kezd.
-Egy béka lakik odabent?-bök oldalba.
-Nem tudom hogy kerülhetett volna oda, nem emlékszem semmire.
-Erre Haz tudna mondani valamit.-nevet.-Kakaót?
-Kérek.-mosolygok, és kiveszem a kezéből a nyuszis port.-Miért nem alszol?
-Mert én is éhes vagyok.-nevetgél.-Süssek tojást?
-Miattam felesleges, együnk valami sütés nélkülit.
-Oké, akkor csináljunk szendvicset.-mosolyog, és a kezembe nyom egy doboz margarint.
Leteszem a pultra, majd előveszem a kenyeret és gondosan megvajazom őket miközben ő lepakol mellém néhány paprikát, paradicsomot és felvágottat, majd megcsinálja a kakaóinkat. Egyszerre leszünk kész, leülünk az asztalhoz és én egy bögrét, ő egy szendvicset húz maga elé.
-Eddig még nem tudtunk normálisan beszélgetni.-nyammog.-Hogy érzed itt magad?
-Nagyon jól!-kortyolok bele a kakaóba, komolyan gondolom, ez a 4. napom velük és eddig nagyon jól érzem magam.-Olyan jó, hogy ilyen hamar befogadtatok.-lóbálom a lábaim.
-Nehéz lett volna nem befogadni téged.-vonja meg a vállát.-Passzolsz közénk, dilis vagy.
-És ez jó?-nevetek.
-A lehető legjobb.-vigyorog rám kakaóbajusszal az orra alatt.-Liam szeret téged, tudom, hogy ez elég bonyolult és csak nemrég ismerkedtetek meg, de...
-Niall.-szakítom félbe mosolyogva.-Én is szeretem őt, nekem is fura, mert 1 hónappal ezelőttig azt hittem a szüleim az igazi szüleim és én egy reménytelennek hitt véletlen vagyok, de ő a tesóm attól függetlenül, hogy ezt idáig nem tudtam. Látom mennyire igyekszik, hogy a kedvemben járjon, a szobámba berepülő légytől is úgy félt, mintha az egy kukkoló lenne. Ha akarnám se tudnám nem szeretni őt.
-Ez aranyos.-mosolyog.-Megnyugtattál.
Megvonom a vállam és beleharapok a szendvicsembe, megvárja míg lenyelem és csak azután teszi fel a következő kérdést.
-És mi van velünk?
-Veled vacsorázom hétfő hajnali fél 1-kor. Szerinted nem kedvellek?
-Az nem bizonyít semmit.-biggyeszti le a száját.-De ez az jeleni, hogy kedvelsz?
-Igen.-nevetek.
-És a többiek?
-Őket is, nagyon.
Lehajtom a fejem, megeszem az utolsó falat kenyeret, miközben a gondolataim visszalalandoznak a tegnap délutánhoz, az előttre, hogy Zayn fagyifürdőt vett. Ketten voltunk, beszélgettünk, úgy, mint a normális emberek, aztán megérintette az arcom... Az emlék hatására megborzongok, megiszom a maradék kakaót, azután hátradőlök és érdeklődve figyelem, ahogy a hűtőben kezd turkálni.
-Nutella?
-Igen!-csillan fel a szemem. Mosolyogva teszi elém, majd a kezembe ad egy kanalat és visszaül a helyére, először ő nyomja bele az evőeszközt.
-Liam kinyír, ha megtudja, hogy az éjszaka közepén ahelyett, hogy elküldenélek aludni én veled nutellázok.-nevet.
-Csak kedves vagy és hajlandó vagy velem vacsizni az éjszaka közepén.-adok magyarázatot.-Különben sem fog haragudni, mert ezután bemászok mellé és kisajátítom az egyik karját.
-Miért?
-Mert félek a sötétben és nem tudnék anélkül feküdni a szobámban teli hassal, hogy ijesztő dolgokat látnék és hallanék.
-El is felejtettem milyen 16 éves lánynak lenni.-sóhajt drámaian, majd egyszerre röhögjük el magunkat. A kanalam ismét belemártom a mogyorós krémbe, fáradtnak érzem magam, és tudom, hogy reggel még a szokásosnál is zombisabban fogok kinézni, de nem akarok innen elmenni, most először vagyok egyedül Niall-vel, vele még nem is volt alkalmam így beszélgetni.-Elalszol.-mosolyog.-Most már menjünk.
-Jó.-sóhajtok.
Elpakolunk, a tányérokat, bögréket és kanalakat betesszük a mosogatógépbe, majd lecsukja a villanyt és csendben visszaosonunk a folyosónkra.
-Felajánlanám, hogy aludj nálam, de Liam nem díjazná, ha az ,,ágyamba csábítanálak".-nevet.-Megleszel?
-Aha, fogat mosok és bemegyek hozzá.
-Felügyeljem a tükröt? Bár meggyőződésem, hogy Bloody Marie Liam fürdőszobatükrében lakik és nyál csorgatva figyeli őt.
Próbálok nem hangosan nevetni, megölelem, kellemes őt ölelni, és attól, hogy egy alsónadrágon kívül nem visel mást, most nem jövök zavarba, a fejemet a mellkasára hajtom, majd pipiskedve puszit nyomok az arcára. A kezemet a kilincsre teszem, mielőtt elmenne még utána szólok.
-Mi a helyzet Samara-val?
-Az állandó lakhelye Zayn WC-je, de a csatornán keresztül közlekedik, de ne aggódj, lányokat nem kukkol.
-Ez megnyugtató.-kuncogok.-Jó éjt, Niall és köszi a vacsit.
-Jó éjt, Stella.-mosolyog.
Mielőtt eltűnne belépek a szobámba, átvágok a kissé belakott helyiségen és felkapcsolom a villanyt a fürdőben. Gyorsan fogat mosok, és bár nem tart 3 percig, úgy sikálom, hogy attól egy életre tiszta marad a szám. Felkapom a telefonom és magam előtt világítva hagyom el a szobám, a folyosón sötétbe burkolózom és halkan nyitok be Liam szobájába. A körvonalait látom, a hasán fekszik és a takaró félig a földön van, halkan szuszog és magához öleli a párnáját. Óvatosan csusszanok be mellé, mozgolódni kezd és halkan nyöszörög, visszafojtott lélegzettel várom a reakcióját. Lassan felemeli a fejét és az oldalára fordulva körém fonja az egyik karját. Rekedtes hangon szólal meg, közben közelebb húz magához és kábán pislog maga elé a sötétben.
-Mit csinálsz itt? Minden rendben?
-Ühüm.-hümmögök, és az arcomat a pólójába temetem.
Felhúzza a lecsúszott takarót, magához ölel és puszit nyom a fejemre, majd arcát félig a hajamba fúrja és halkan szuszog. Soha életembe Ericen kívül nem aludtam még fiúval, de Liam más, ő a bátyám. Így már nem találom ijesztőnek a sötét szobát, halkan sóhajtok és magamba szívom a tiszta illatát, 1 hónappal ezelőtt számomra ő még egy elérhetetlen fiú volt egy olyan bandából, amire 14 évesen agyba-főbe küldtem a szavazatokat és nevetve néztem a videónaplókat. Ma meg egy házban élek velük, az utóbbi napokban betegre röhögtem magam és megbizonyosodtam arról, hogy a műsorokban magukat adják és igazából is barátok. Felemelem a fejem és megpuszilom az arcát, nem reagál különösebben, de a karjai erősebben fonódnak körém. Bárcsak ismerhettem volna korábban is.

~Zayn Malik~

Értetlenül pislogok magam elé, nem tudom mikor keltem fel utoljára ilyen korán. Nem érzem magam fáradtnak, és ez még jobban meglep, talán beteg vagyok. A kezem a homlokomra teszem, de teljesen normálisnak érzem a hőmérsékletét, megvonom a vállam és úgy döntök, ha már fent vagyok akkor meglepem a többieket is. Lerúgom magamról a takarót és fitten lépek az ajtóhoz, kidugom a fejem és még pont látom, amint Stella elhagyja Liam szobáját. A haja kissé kócosan omlik a hátára, csak a fél lábán van zokni, az is teljesen lecsúszott, a másik pár rózsaszín darabot a kezében fogja, álmosan csoszog az ajtajához. Most látom először fedetlenül a lábait, nagyot nyelek és engedek magamnak néhány másodpercet. A fenekét egy szürke short takarja, ami annyira, de annyira rövid! A hajamba túrok és inkább visszamenekülök a szobámba mielőtt észrevenne. Nekidőlök az ajtónak és percekig csak magam elé bámulok, a tenyereim erősen nyomom a fának és bár ismét bűntudatom van, amiért így láttam, hálát adok az égieknek, hogy felébredtem és ezt láthattam. Te jó ég...
Ellököm magam az ajtótól és a fürdőszobába megyek, a külsőm nem épp bizalomgerjesztő, a hajam elfeküdtem, az egyik oldalon teljesen felfelé áll, a másikon kócosan a homlokomba esik, hátul pedig úgy meredezik, mint a pávatollak. Megfordulok és megbizonyosodom róla, hogy nem növesztettem bóbitákat az éjszaka alatt. Egyelőre nem tudok mit kezdeni a fejemmel, úgy tervezem később visszafekszem ejtőzni, de most szeretném végignézni ahogyan elindul az iskolába, soha nem láttam még. A hajamat előre fésülöm a homlokomba, vágok egy pofát a tükörképemre, majd gyorsan fogat mosok és úgy ahogy vagyok elhagyom a szobám. Megdörzsölöm a szexi párnanyomos arcom, ami most kissé borostás, és elindulok a lépcső felé. A konyhából hangokat hallok, úgy néz ki ma Harry a sofőrje, nagyszerű. Liam tojást süt, Harry még kábán pislog maga elé, de már teljesen felöltözött és most egy bögre kakaó társaságában ébredezik.
-Te? Ilyenkor?-mereszti rám a szemeit.
A meglepett hangra Liam is megfordul és összevont szemöldökkel néz rám.
-Minden rendben, Zayn?
-Ja.-vonom meg röhögve a vállam.
Kiteszi a tojásokat egy tányérja, Harry rögtön felpattan és elvesz kettőt, kiveszek egy doboz tejet a hűtőből és amíg Stellára várakozunk elkortyolgatom. Amikor belép a konyhába kis híján úgy járok mint a múltkor, és leszippantom a folyadékot. A nadrágja tökéletesen simul a lábaira, amiket volt szerencsém kevesebb mint fél órával ezelőtt megcsodálni, máshogy néz ki, a haja már nem kócos, hanem egy rendezett copfba fogta hátra, a frufruját púposan felcsatolta, szemei enyhén rózsaszínes árnyalatúak, de nem túl feltűnő a sminkje. Ha nem lenne ott Liam valószínűleg Harry-vel együtt tátott szájjal bámulnám, de így nem teszem, csak lehajtom a fejem, mert én olyan idiótán festek, nem akarom, hogy így lásson.
-Sziasztok!-mosolyog vidáman, és leül mellém (!).
-Szia.-tördelem a kezeim, majd gyorsan felkapom a kiürült tejest dobozt és a kukába hajítom. 
Liam puszit nyom a hajára és elé teszi a kimaradt 3 tükörtojást, idegesen nézek magam elé, nem tudom mit kellene most csinálnom. A hajam nincs belőve és csak remélni merem, hogy azok a helyes kis csíkok nem szépítik az amúgy kómás fejem, beletúrok a hajamba, hogy ne úgy nézzek ki a lenőtt tincseimmel, mint Csubakka. El kell mennem egy fodrászhoz...
Lehajtott fejjel, halkan eszik mellettem, nem merek ránézni. Érzem magamon Harry fürkésző pillantását, Liam nem észlel semmit ebből, nyugodtan pakolászik.
-Nem tudtál aludni?-fordul a reggeliző lány felé.
-Felébredtem éjfél előtt mert éhes voltam, nem akartalak felébreszteni...
-Ugye nem feküdtél le éhesen?!
-Nem.-mosolyodik el.-Kijöttem a folyosóra, Niall hallotta és együtt lejöttünk enni.
-Aha, az más. Meddig voltatok itt?
-Nem tudom.-motyog.
Aha, szóval az éjszaka közepén Niall kedvesen felajánlja, hogy vacsorázik vele. Pusztán mert rendes. Aha. 
Próbálok nem csapkodni, nyugodtan felállok és kiveszek a hűtőből egy üveg hideg vizet, egy húzásra megiszom a fél üveggel, kellően lehűt. Na, nem mintha féltékeny lennék, csak elég feltűnően nyomulnak rá, Niall és Harry is, ez zavar. A rohadt életbe mibe kerültem...
Gyorsan leülök az asztalhoz, Harry általában nem túl beszédes és eléggé morcos reggelente, de most mosolyogva beszélget vele az iskoláról. Figyelmesen hallgatom, neki teljesen átlagos élete van és erről mindannyian hallani akarunk, ha nekünk ez már nem jön össze. 
-Indulnunk kellene.-pillant Harry az órájára.-De persze csak akkor, ha nem szeretnél elkésni.
-Oké, felmegyek a táskámért.-tápászkodik fel. Elképesztő, hogy már korán reggel belengi az illata, és hogy korán reggel, amikor még tele vagyok energiával, ez az illat képes a padlóra küldeni. Megfordul, a tekintetemmel akaratlanul is a fenekét pásztázom. Véletlen! Ő fordult meg, minek forgolódik előttem?! 
Halk, ruganyos léptekkel szökdécsel ki a konyhából, Harry az arcát dörzsölgetve hagyja el a helyiséget, én meg csendben ülök ki a nappaliba. Pár perc múlva dzsekiben, a táskájával a vállán lépdel le.
-Délután szeretnék egy kicsit Ericcel lenni.-áll meg Liam előtt, a mondatára elszorul a torkom.-Busszal hazajönnék még időben.
-Jó.-egyezik bele a felelősségteljes (!) testvér. Nem értem, hogy tudja ilyen nyugodtan megengedni neki? Barátja van! A ,,szeretnék vele lenni?" alatt vajon mit ért egy 16 éves?!
-Köszi.-mosolyog, és megöleli.
Elhúzom a szám és bekapcsolom a tévét, hogy úgy tegyek mint akit nem érdekel ez az egész, pedig érdekel, nagyon is. 
-Kísérjen el!-szól rá Liam.-Nem akarom, hogy egyedül járkálj.
-Oké.-nevet.
Persze, az sokkal megnyugtatóbb, ha hazakíséri. Összehúzott szemmel bámulom a tévét, amin már korán reggel is valami idióta szappanopera megy, a kezeim ökölbe szorulnak, gyorsan elrejtem őket a kinyúlt nadrágom zsebeiben. 
-Fogjátok be a fületeket!-parancsol ránk Liam.
-Mi van?-röhög Harry.
-Nem akarlak elküldeni titeket, szóval fogjátok be a fületeket!
-Miért?-értetlenkedik.
-Mert én azt mondtam! Na, gyerünk!
A kezeim engedelmesen a füleimhez emelem, de eszemben sincs annyira rászorítani, hogy ne halljam Liam mondandóját, és nagyon jól tudom, hogy Harry sem fog jókisfiú lenni. Annak ellenére, hogy Liam suttog, még hallom amit mond.
-Tudom, hogy nekem ehhez nincs semmi közöm és a felvilágosításon már valószínűleg túl vagy, de...
-Liam.-suttog bosszúsan. 
Lopva felé pillantok, az arca szinte lángol és nevetve takarja el a kezével.
-Jó, nekem is ciki.-nevet.-Okosan, jó?
Nevetve az arcát Liam mellkasába rejti, elkapom a tekintetem és félszemmel látom, hogy Harry elfordulva, rázkódó vállakkal pásztázza az ajtót. Örülök, hogy ő viccesnek találja, én nem. Liam ezt hagyja?! Ezt a napot valószínűleg idegbetegen fogom tölteni, ha olyan lenne a viszonyunk akkor 2 percenként hívogatnám, de nem olyan, nincs jogom hozzá. A kezemet továbbra is a füleimen tartom, egészen addig, amíg el nem lép a hátam mögött.
-Szia, Zayn!
Hátrapillantok, az arca még mindig rózsaszín, Liam karba tett kezekkel dől a falnak.
-Szia.-nyögöm ki szerencsétlenül.
Harry-vel együtt lépnek ki az ajtón, addig nyugodtan fogok üldögélni itthon, amíg tudom, hogy csak iskolában van, de azután... számolni fogom a perceket és jobb lesz, ha arra az időre a szobámban maradok.

~Stella Starlight~

Megkönnyebbülten lélegzek fel, amikor végre vége az utolsó órának is. A tanárok mindannyian maratoni mennyiségűt diktáltak, kétszer feleltem, franciából és kémiából, az ujjaim úgy az 5. óra tájékában elkezdtek zsibbadni, az utolsóra pedig felvették azt a jellegzetes ,,tollfogó" pózt, és fáj megmozdítani őket. A kezeimet dörzsölgetve lépek ki az ajtón, a diákok csendesen ballagnak el mellettem, néha olyan érzésem van, hogy az egész iskolába egy rakás lúzer jár. Senki nem nevet, nincs zsibongás, nincs ordítozó tanár, semmi, még hangulat sincs, illetve van, de az olyan, mint egy temetőben. Az ember alig várja, hogy elmehessen. Ugrándozva szaladok Erichez, rögtön elfelejtem mennyire fájnak a kezeim és a nyakába ugrok, elkap, de nem úgy ahogy szokott.
-Van valami baj?-nézek rá értetlenül.
-Egész hétvégén nem hívtál.
-Úú, sajnálom! Szombaton állatkertben voltunk, vasárnap meg tanultam szinte egész nap.
-Aha.-fogja meg az egyik kezem.-És most rámérsz?
-Nagyon szellemes.-forgatom a szemeim.-Rád.
-Rendben.-vigyorodik el.-A húgom a barátnőjénél van, muterék meg túlóráznak. 
-Eric...-nyelek nagyot.-Inkább mekizzünk.
-He?-vonja fel a szemöldökét.-Stella...
Nem akarom megbántani, de nekem ehhez most nincs kedvem, így csak feszülten ácsorgok és egyik lábamról a másikra állok, miközben ő értetlenül fürkészi az arcom.
-Rendben, mekizzünk.-sóhajt.
Vigyorogva fogom meg a kezét, nincs túl messze a kedvenc gyors éttermünk, így buszon szenvedés helyett inkább sétálunk. Részletesen beszámolok neki a szombati nagyszerű programomról a fiúkkal, de úgy tűnik nem nagyon érdekli, csak mosolyog és bólogat. Miután leadjuk a rendelést és megkapjuk a menüinket elfoglalunk egy asztalt, továbbra is csak én fecsegek, hiába kérdezem, hogy és te? veled? csak a vállát vonogatja. Nincs kedvem veszekedni vele, de eléggé zavar, hogy ezt csinálja. Ő akart velem lenni, elkéredzkedtem Liam-től, meghallgattam ahogyan próbál figyelmeztetni, a kocsiban eltűrtem Harry poénkodását ezen, de ahelyett, hogy egy kicsit foglalkozna velem, ő inkább duzzog. Befogom a szám, morcosan megeszem a hamburgerem, elszürcsölöm a kólám és elrágcsálom a minimális adag sült krumplim, majd miközben kifelé bámulok a beborult Londonra, próbálom nem megégetni a szám a forró almás pitével.
-Mehetünk?-kérdezi, miután megtörli a száját és hátradől.
-Aha.-dünnyögöm, és felállok.
A tálcáinkat a helyére visszük, szorosan mellette és sétálok, mert bármilyen meglepő, megint én erőlködök azon, hogy minden rendben legyen. Ő csak fogja a kezem, csendben van és nézelődik, déja vu'-m van. 
Sóhajtva követem, amint a házba lépünk megváltozik a hangulata, rám mosolyog és segít levenni a dzsekim, majd a karjait a derekam köré fonja és óvatos csókot lehel a nyakamba.
-Eric.-motyogom zavartan, miközben a kezei a hasam körül kalandoznak.-Ezt most ne.
-Miért?-motyogja, de annyira sem méltat, hogy rám nézzen.
-Mert... most nem jó.
-Nem veszem be, ebben a hónapban már leráztál ezzel. Mi van veled, Stella?
-Semmi.-hajtom le a fejem.
-Nem hívsz fel, alig beszélünk, délutánonként nem találkozunk mert az iskola előtt téged kocsival várnak. Amióta felbukkant ez a Liam, engem elkerülsz és alig találkozunk!
-Sajnálom, nem miattad van, tényleg. Csak...
-Csak?
-Te ezt nem érted.
-Akkor magyarázd el, kérlek!-fogja meg az egyik kezem, és a szemembe néz.
-Neked milyen lenne, ha 16 év után megtudnád, hogy van egy testvéred akiről nem tudtál, de előtte már láttad a tévében? 
-Én ezt mind értem, de én nem férek el Liam mellett?
-De, persze hogy elférsz, ez nem kérdés...
-Akkor legyél egy kicsit velem is.-néz a szemembe.-Mert akármennyire is hihetetlen, hiányzik az őrült barátnőm.
-Ez az, éreztesd csak velem, hogy mennyire gáz vagyok melletted.
-Nem vagy gáz.-simogatja a hajam.
-Ühüm.-dünnyögöm a pólójába.
-Naa.-hajol le hozzám, és az orrával bökdösni kezdi az arcom. Felnevetek és a karjaim a nyaka köré fonom, nagyot sóhajtok és puszit nyomok a szájára. Igaz, legszívesebben most hazamennék és a házim megírása után Disney sorozatokat néznék a kanapén, de hagyom magam, mert nem akarok vitát. Apró léptekben, csókolózva hátrálunk a lépcső felé, a térdem alá nyúl és megemel. Lehunyom a szemem és felsóhajtok, a gondolataim valamiért Zayn körül forognak, az utóbbi napokban olyan sok dolog történt vele kapcsolatban. Hajszálakció, bocsánatkérés, aztán amikor csurom vizesen, félmeztelenül ácsorgott a nappali közepén és a tekintete égetett, a ,,vitánk" majd az állatkert, ahol megmutatta nekem azt a helyes kis pandát, meghívott egy fagyira, azután beszélgettünk, az arca a kezemen és végül fagyi a nadrágján. Nevettünk. Együtt. Ma reggel megint láttam félmeztelenül, és annyira szexi volt lelapult hajjal, kissé álmoskásan, a nadrágjában ami lecsúszott a csípőjére és emiatt előbukkant a fekete Calvin Klein bokszer.
A sóhajom Eric teljesen félreértelmezi, belöki a szobája ajtaját és miután bezárja az ajtót letesz a bevetetlen ágyra. Szégyenlősen mászok a sarokba, az ajkamba harapok és igyekszem visszatalálni a jelenbe, avagy kevésbé Zayn-re gondolni a barátom karjaiban. Eric leül mellém, halványan rámosolygok és idegesen nézem a béna kezeim, megfogja, majd az ajkához emeli és belepuszil a tenyerembe. Megejtjük azt a beszélgetést, amit ilyenkor mindig.
-Minden rendben.-mosolyog, és a kezemet az arcára teszi.
Semmi nincs rendben, én ezt most nem akarom, és egyáltalán miért gondolok én ennyit Zayn-re? Rá, aki a szemembe mondta, hogy nem kedvel. És mégis...
Úgy érzem magam, mint egy idióta. Lassan az ölébe húz és a szemembe néz.
-Stella...
-Minden rendben.-ismétlem nagyot sóhajtva a korábban elhangzott mondatot, majd lehajolok hozzá és hagyom, hogy megcsókoljon.
Végigdönt az ágyon és fölém hajol, mielőtt ismét megcsókolna megcsörren a fejem felett a telefonom. Biztosan kiesett a zsebemből.
-Gyorsan rázd le.-mászik ki az arcomból.
Mély levegőt veszek, a fejem fölé emelem a készüléket, a szemeim hatalmasra nyílnak. Nem Liam, nem Harry, nem anya, hanem ZAYN. Csupa nagybetűvel! Mert még egyszer sem hívott fel! Fhu... ezt a napot nemzetközi ünnepnappá kell nyilvánítani. Óvatosan húzom el az ikont, értetlen fejet vágva emelem a fülemhez.
-Stella?-szól bele bizonytalanul.-Ott vagy?
-Igen.-vonom fel a szemöldököm.
-Jó, izé, én csak azt akarom, hogy ööö...
Elmosolyodok, felülök az ágyon és felhúzom a lábaim, ha nem lenne itt Eric, valószínűleg a hajam tekergetném és vigyorognék mint a vadalma, de így csak ülök és várom, hogy kibökje amit mondani akar.
-Itt vagy még?-kérdezi, és a hangjában némi ijedtséget fedezek fel.
-Persze. Mit szeretnél?
-Én öö, uhm. Jól vagy?
-Igen.-nevetek.-Miért? Te jól vagy, Zayn?
-Öhm, nem tudom vagyis igen, remekül. Csak azért kérdezem, mert izé, vihar lesz.
-Vihar?-pillantok az ablak felé. Előre nyúlok és elhúzom a sötétítőt, kint tényleg tombol a szél.
-Szóljak Louis-nak?
-Öhm, igen, az jó lenne.-pislogok félve Eric-re, aki a szemét forgatva feláll.-Köszi.
-Hol vagy?
-Eric-nél.-motyogom szégyenlősen, majd eldarálom a pontos címet.
-15 perc.
-Jó, szia.-rángatom le magamon a pólóm alját, ami igencsak felcsúszott.
-Szia.-sóhajt.
Kinyomom, és kb 5 másodpercig nézem a telefonom, mielőtt Eric megszólalna.
-Elmész?
-Nem akarják, hogy a viharban egyedül menjek haza.
-Hát persze.-morogja.
-Holnap elmegyünk moziba?-harapdálom az alsó ajkam, próbálom menteni a menthetőt.
-Aha, de akkor jön Lindsay is, vigyáznom kell rá.
-Rendben.-mosolyodok el őszintén. Bírom a beszédes 10 éves kislányt, nagy köztünk az egyetértés, mindenféléről fecsegünk, elolvadunk 1-1 kisállat láttán és mindketten szeretünk rohangálni meg ugrándozni. Nem utolsó sorban, holnap nem maradok kettesben Eric-vel. Talán én vagyok a pocsék barátnő, de most nem akarok úgy vele lenni.
A dudálásra felkapjuk a fejünket, megigazítom magamon a ruháim, az ujjaimmal kifésülöm a szétzilált copfom és újból összegumizom a hajam.
-Lekísérsz?
Bólint, majd feláll. Megfogom a kezét, mert ő nem teszi, megint annyira messze van tőlem, pedig 10 centire áll. Mielőtt kilépnék lábujjhegyre állok és megcsókolom.
-Holnap.-mosolygok rá.
A válasza egy közömbös bólintás, sóhajtva engedem el, majd kilépek az ajtón és igyekszem normálisan a kocsihoz menni. A szél erősen fúj, Eric megjelenik az ajtóban és tétován int, nem nekem, hanem a kocsiban mosolygó fiúnak, aki hasonlóan üdvözli. Beszállok Louis mellé, egyszerre van bűntudatom és könnyebbülök meg, itt sokkal jobban érzem magam.
-Szia.-ajándékoz meg egy mosollyal, majd elveszi a táskám és beteszi a hátsó ülésre.
-Szia, Louis.-vigyorgok, majd odahajolok hozzá és megpuszilom az arcát.
-Mehetünk?
Bólintok, majd még utoljára az ajtó felé pillantok, de már nem áll ott a barátom. A hazafelé úton Louis kifaggat az unalmas napomról, a délutánról nem egy ejtek szót és ő sem kérdez semmit, bár tudom, hogy ezzel a témával kapcsolatban Liam nem lesz ilyen csendes, és Harry is elég kíváncsi természetű ilyen téren. Mire behajtunk a feljáróra, már nagy cseppekben esik az eső.
-Szaladj!-mosolyog rám Lou.-Mindjárt utánad megyek.
Bólintok, majd kiugrok a kocsiból és átszaladok a kerten, egyenesen a teraszra, ahol már nem érnek el a hideg cseppek. A nadrágomon néhány vizes folt van, és néhány perc alatt a hajam is kapott az esőből, de minden más szárazon maradt, az ajtó előtt várok Louis-ra, aki miután beáll a garázsba hozzám hasonlóan kapkodja a lábait a száraz helyiség felé.
-Bemehettél volna.-nevet rám, és megtörli a vizes arcát.
Megvonom a vállam, majd kissé vacogva nyitom ki az ajtót. Amit először észre veszek, az Zayn hatalmas, vizslató tekintete, ami rögtön zavarba hoz. Vizes vagyok, a hajam elázott, de mintha észre sem venné ezeket, a barna szemek gondosan vizsgálnak végig, majd lágyan elmosolyodik.

29 megjegyzés:

  1. Nessa <3
    Az egész rész olyan cuki lett. Imádom Stellat. Olyan kis felénk olyan aranyos. Liam. Hát ő meg a gondoskodó feje :D ZAYN. Hát ő már fülig bele van habarodva Stellaba. Tudom. Nagyon jó lett. Nagyon imádom. Nagyon tökéletes. Mar alig várom a következő részt!
    Nagy puszi, Gréta ♥ xx

    VálaszTörlés
  2. UU*-* Eddigi kedvenc részem:) Egyszerűen nem lehet már megfogalmazni, hogy milyen jól írsz:o Nagyon várom a következő részt!:)
    xxxDaniella.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó lett :) De ez az Eric gyerek elég furcsa benne :S Zaynnel meg lehetne már lassan valami :) Szegény gyerek megőrűl :D
    siess a folytatással lécci :$ :3

    puszi

    VálaszTörlés
  4. De jóó! Már várom a kövit! :))

    VálaszTörlés
  5. Istenem de édes!!Áá nagyon imádom ahogy írsz :) Szegény Zayn lassan megőrül,de olyan édes ahogy viselkedett most Stellával.Remélem Stella szakít Ericcel és összejön Zaynnel :)) <3 Siess a kövivel,nagyon várom már! :)) <3

    VálaszTörlés
  6. Zayn és a telefonbeszélgetés :DDDD Azt hittem meghalok a nevetéstől :P Na, Liam bácsi felvilágosít! :))) Imádom, fantasztikus lett, mint mindig.
    Ölel:

    Katy Blue

    VálaszTörlés
  7. Szia Nessa! :)
    Imádom imádom imádom! Nrm tudom megfogalmazni hogy mennyire jól írsz és hogy mennyire jó a blogod.. :)
    Eric gyerek eléggé furi féltem tőle Stellát :D Stella visszahúzódó aranyos karakter, Zayn meg egyszerűen imádnivaló:3 Liam meg jófej bátyó :D
    Izgatottan várom a következő részt! :)
    Puszi : Becu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik :))
      :*

      Törlés
  8. Kedves Stella!
    Eddigi kedvenc részem és alig várom a következőt.
    Én egyszerűen nem bírom Eric-et, és nem azért mert Stella vele van és nem Zayn-el hanem olyan unalmas és nagyképű.
    Stella érzései pedig eléggé komikusak. :DDD Csókolózás közben Zayn-re gondol..hmmm...
    Zayn meg :DDD Hogy is mondjam, sajnálom szegényt hogy így megőrül a lányért és várom hogy mikor tőr ki és nem bírja tovább :DD
    Imádtam és imádtam!!
    Puszi
    Dasie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, inkább Nessa. :D <3
      Örülök, hogy ezt gondolod Stelláról, ebben a történetben igyekszem egy kicsit szórakoztatóbb és gyerekesebb karaktert formálni főszereplőként. :)
      Köszönöm szépen!
      Puszi. :)

      Törlés
  9. Ahhww, annyira nagyon jó lett! :D
    Niallel az esti pót vacsora, Zayn is nagyon cukor volt, ahogy féltékenykedett meg morgott magában, meg amugy teljes egészében az egész rész nagyon király lett.
    Imádom, imádtam! :D
    Egyszerűen nagyszerű! <3
    Kíváncsian várom a kövii részt, remélem az is ilyen jooo hosszú lesz. :3
    Ui: Örülök, hogy tetszik, s olvasod a blogom (The big dumb theory) és a díjat is köszönööm. :')
    Csumeezz, xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! <3
      Szívesen, megérdemled. :)

      Törlés
  10. Édes istenem Nessa !!
    Kínzol vagy mi ???!
    Annyira édes volt Liam mikor elkezdett beszélni Stella-nak a felvilágosításról :$$$
    Zayn teljesen oda van Stella-ért, és úgy látszik Stella is kezd érezni valamit Zayn iránt bár van barátja ^_____^
    Egy kicsit sajnálom Eric-et, bár nemtom mi baja van, egyszer jókedvű máskor búskomor, én megértem hogy hiányolja a barátnőjét na de amikor vele van legalább vidithatná fel ;)
    Imádlak, kedvencem vagy, az összes blogodat olvastam,olvasom és még jó sokáig olvasni is fogom, persze ha csak lesznek még (remélem)
    XoXo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem szeretnék senkit se kínozni, szóval nem, nem hiszem. :D
      Édes vagy, köszönöm szépen! <3 Természetesen lesznek még blogjaim, ha akarnám se tudnám abbahagyni az írást, jelenleg 3 különböző alapsztorim van. :D

      Törlés
  11. Szia!
    Hiperszupertökéletes rész lett! :)) Imádom Stella és Liam testvéri kapcsolatát, Zayn puffogását :D az egész történet ahogy van tökéletes! :3
    Várom a folytatást! :)
    Puszi : Kitty :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik. :)
      :*

      Törlés
  12. Imádtam ezt a részt , na nem mintha a többi nem tetszet volna de ebben Zayn kifejezetten aranyos volt . Liam nagyon ari ahogy törödik Stellával. Nem tudok mást mondani a storyra csak azt , hogy per-fect. Gyorsan hozzd a kövit !!!!!!
    Puszi : Lilly :)

    VálaszTörlés
  13. Drága Nessa!
    Régi olvasód vagyok, már Harry és Emily történetét is olvastam. Kiválóan írsz, még mindig. Ez a történet egyszerűen .. Nem találok rá megfelelő szavakat. IMÁDOM, IMÁDOM és IMÁDOM. Nem nagyon írtam eddig kommentet, de rá fogok szokni, mert tudom, hogy mennyire örülsz egy-egy visszajelzésnek. Szerintem iszonyatosan jól felépíted a sztorit, nem kapkodod el, hanem tényleg élvezhetően meséled el a történetet. Szeretem a humorod, hogy mindig belecsempészel humort a fejezetekbe. Szóval én biztatlak, csak így tovább, mert egyszerűen nagyon nagyon nagyon IMÁDOM a blogod. Hamar hozd a kövi részt, mert kíváncsi vagyon a folytatásra. <3
    Bogi<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy. <3

      Törlés