2013. július 15., hétfő

5.rész Mesedélután

Rest In Peace 



~Stella Starlight~

-Nem.-jelenti ki anya.
-Tessék?-meredek rá tágra nyílt szemekkel, miközben Liam megfogja a kezem.-De anya...
-Nincs de, Stella. Mégiscsak 5 fiúról van szó.
-16 évig hazudtál!-sziszegem. Nem kiabáltam, sosem emeltem volna fel a hangom vele szemben, de elöntött a düh.-16 éven át nem tudtam Liamről, szeretném megismerni a bátyám!
-Stella.-szólít meg a fiú, és visszahúz maga mellé.
-Megismerhetitek egymást, egy szóval sem mondtam, hogy nem. Liam, te nagyon kedves fiú vagy és megértem, hogy szeretnétek megismerni egymást, de popsztár vagy, csak fiúkkal élsz együtt, Stella még kiskorú és nem szeretném veszélybe sodorni. Tudom, hogy te sem! De rajongóid vannak, akik néha elég elvetemültek, nem szeretném ha a lányomnak baja esne.
A lányomnak. 
A düh-től megremeg az ajkam, Liam erősebben húz magához és megszorítja a kezem, de kirobban belőlem mindaz, ami néhány napja nyomja a szívem.
-Nem érdekel!-szűröm a fogaim közt.-Nem érdekelnek a rajongók, meg az sem, hogy mit találsz ki azért, hogy ne mehessek hozzájuk. Tudhatnád, hogy nem tart vissza, nagylány vagyok, tudok vigyázni magamra!
Anya megrökönyödve néz rám, élesen szívom be a levegőt és a fejem Liam vállának döntöm.
-Menj fel a szobádba, Stella!
Felpattanok, megragadom a fiú kezét és magammal húzom fel a lépcsőn. Hisztisen dőlök az ágyra, dühös vagyok és csalódott.
-Stell.-simít végig a hátamon.-Beszélek az anyukáddal, ne veszekedj vele, ne rontsd tovább a helyzetet. Hidd el, tudok nagyon meggyőző lenni.
Furcsán nézek rá, elfintorodok, mire felnevet.
-Akárcsak Harry.-forgatja a szemét.-Nem úgy értettem.
-Akkor jó.
-Beszélek vele, ha kell bemutatom neki a fiúkat és rájuk parancsolok, hogy viselkedjenek normálisan. Megoldjuk, oké? Bízz bennem.
-Rendben.-sóhajtok.-Tényleg szeretném.
-Én is szeretném.-mosolyog.-Légy kedves és ne veszekedj vele, én meg előveszem a bájaim, amivel belopom magam az anyukák szívébe. A barátnőm szüleinél bevált.-kacsint.
-Ő tudja, hogy én...? Mármint a barátnőd.
-Persze. Alig várja, hogy találkozhasson veled.
-Biztos aranyos.
-Szeretném majd bemutatni neked.
A fiúk megismerésén már túl vagyok, ez csak könnyebb lehet annál. Biztató mosolyt küldök a fiú felé.
-A barátod, Zayn, nem kedvel engem, ugye?
-Valahogy tudtam, hogy ezt meg fogod kérdezni. Megbántott?
-Nem!-tiltakozom.-Nem, dehogy! Csak ő más mint a többiek, csendesebb.
-Hidd el, ő is tud ugyanolyan őrült lenni mint mi, sőt, néha rosszabb. Neki csak nehezen megy az ismerkedés, elég bizalmatlan, de ez nem miattad van! Neki csak ilyen a természete, elég nehezen találja meg a helyét új társaságban és először mindenkire furán néz.-nevet.-Ez csak rosszabb lett, mióta ilyen felkapottak vagyunk. Louis mondta egyszer, hogy Zayn szívéig mély lyukat kell ásni, de ha egyszer elérsz a gödör mélyére, onnan csak nagyon nehezen tudsz kijönni. Nehezebben mint ahogy bejutottál. Elég fura, de én azt hiszem értem a lényegét.
-Louis nagyon bölcs.-mosolygok.
-Igen.-nevet.-A lényeg az, hogy ha jobban megismerkedtek meg fog szeretni, Gemmával is így volt.
-Ő Harry testvére, ugye?
-Igen. Mindig irigy voltam rájuk, mert nekik vannak testvéreik nekem meg nem volt, de most már nem lógok ki.-nyom bizonytalan puszit a fejemre.
-Mesélsz a gyerekkorodról?-kérdezem bizonytalanul.
-Ha utána te is beszélsz a tiedről.
-Rendben.-mosolygok, és információra éhesen törökülésbe fészkelem magam.
-Sokat költöztünk.-kezd bele a mesélésbe.-Az iskolákba nem igazán tudtam beilleszkedni, midig én voltam az új gyerek, akinek lehetett feszegetni a tűrőképességét. Mire befogadtak volna ismét elköltöztünk és kezdődött elölről. Nem sok pénzből tudtunk gazdálkodni, apu kapott alkalmi munkákat, de az óvodákba nem volt szabad hely, ezért költözködtünk.
Lesütöm a szemem, mióta az eszemet tudom Londonban élek, sosem költöztünk, pláne nem voltak pénzbeli gondjaink.
-Gondok vannak a vesémmel, csak egy működik, ezért sokáig gyógyszereket szedtem, ha lett volna pénz amit félretehetünk, az elment a hülye bogyóimra.
A gyomrom fájdalmasan összeszűkül, 5 éves koromig nekem is csak egy vesém működött, azután ,,beindult".
-14 éves voltam amikor összeszedtem annyi pénzt, hogy a szüleimmel elmehessek a legközelebbi X-Factor válogatóra, Simon hazaküldött azzal, hogy fiatal vagyok és menjek vissza 2 év múlva. Összetörtem, végre lett volna egy kis remény arra, hogy kisegítsem a családom a rossz helyzetből, mégsem jött össze. Már a következő évben indultam volna újból, de felemelték a korhatárt 16 évre. 2 évet kellett várnom, mire ismét lehetőségem volt jelentkezni, mindent beleadtam, de a mentorok házánál választanom kellett, nekem, és még 4 fiúnak. Vagy kiesünk, vagy összeállunk egy bandába. Előtte csak néhányszor találkoztunk, véletlenül a folyosókon vagy a mellékhelységben. Harry-ék ott ismerkedtek meg.-nevet jókedvűen.-Azonnal kellett döntenünk, csak bámultunk egymásra, egyikünk sem akart kiesni ezért döntöttünk. Életem legjobb döntése volt. Hamar barátok lettünk, muszáj volt kedvelnünk egymást, néhány hetet eltöltöttünk Harry-ék nyaralójában, kempingeztünk, énekeltünk, mindent megosztottunk egymással. Igaz barátokként vágtunk neki a műsornak.
-Néztem.-szólok közbe.-Szavaztam is, vagyis anyuval szavaztunk rátok, néztem a videónaplókat is, mindig jobb kedvem lett tőletek, igazán édesek voltatok.
-Köszi.-nevet.-Sosem játszottuk meg magunkat, első ránézésre Louis csendesnek tűnt, igazából meg rengeteget üvöltözik.
Halkan nevetek rajta, míg ő mosolyogva beszél tovább.
-Niall mindig nevetett mindenen, a vidámságát ránk ragasztotta és együtt mindenen tudtunk nevetni. Zayn csendesebb volt, bizalmatlan, bár nem annyira mint most, viszont hamar elkezdett bízni bennünk és azután mindenkihez odament és az arcába hajolva ordítozott.
-Vas happenin?-nevetek.
-Ne is mond, még most is csinálja! Harry minden adandó alkalommal meztelenkedett, és ő sem szokott le róla! Én pedig végre teljesen boldog voltam, mert  lettek barátaim. Hazza hozott össze Danielle-vel is, csak felment a színpadra és teljesen természetesen magához vette a mikrofont és beleszólt: Hé, a nagyon göndör hajú lány! Igen, te, Danielle. Tetszel Liamnek! 
-Ez aranyos.-mosolygok.
-Bezzeg a műsorok elő mindig rosszul volt és alig mert színpadra állni, de ez mindannyiunkkal így volt. Dan az első igazi barátnőm, akkor nagyon zavarban voltam, mert én csak egy hormonokkal küzdő, zavart tini voltam ő meg egy gyönyörű nő aki valóra váltotta az álmát és egy olyan műsorban táncolt, mint az X-Factor. Amikor összeszedtem a bátorságom és randizni hívtam elutasított, a fiúk meg zaklatni kezdték azzal, hogy én milyen kedves meg aranyos vagyok, másodjára már beleegyezett.
Megmosolyogtat, hogy ilyen szeretettel beszél a fiúkról és a barátnőjéről. Remélem, hogy egyszer rólam is így fog beszélni.
-Na, ennyi elég belőlem. Tartogassunk más napokra is a meséből, most te jössz!-mosolyog biztatóan.
A kezeimet bámulva próbálom összeszedni a gondolataim és mondani valami olyat, ami csak egy kicsit olyan érdekes mint Liam élete.
-A beilleszkedéssel nekem is gondjaim vannak, annak ellenére, hogy mi sosem költöztünk el.
Érdeklődve szemlél, miközben én az ajkamat rágcsálva összeszedem a gondolataim.
-5 éves koromig nekem is csak egy vesém működött.
A szemei nagyra nyílnak, nem szól közbe.
-Nekem sem voltak igazán barátaim, általánosba még akadt is olyan, akivel jól megvoltam, de olyan nem akivel megoszthattam a titkaim és jelentéktelen dolgokról beszélhettem. A gimiben nem volt senki, vagyis nincs ilyen. 14 évesen ismertem meg Ericet, a buszmegállóban leült mellém és beszélgetni kezdtünk.-nevetek.-Minden nap találkoztunk, jól éreztem magam vele, a 15.-ik szülinapomon megcsókolt és bevallotta, hogy tetszem neki.-pirulok el.-Ő 1 évvel idősebb nálam, nekem is tetszett, és félve, de belementem és a többit gondolom tudod, vagy legalább tudsz következtetni. Nekem nincs olyan érdekes életem mint neked. Teljesen átlagos.
-Az nem baj, néha én is szeretnék anélkül eltölteni egy napot, hogy kiáltoznának utánam az utcán és aláírást kellene osztanom. Ne érts félre, nem bánom, imádom a rajongóinkat és nagyon hálás vagyok nekik mindenért, ők csodálatosak. Én csak egyszer szeretnék eltölteni egy nyugodt napot Dani-vel.
-Megértem.-piszkálom a pulcsim ujját.
-De végre mindene megvan a családomnak, bármi olyat megvehetek nekik amit régen nem tudtunk.
-Mesélsz róluk? A... a szüleidről?
Megértő mosolyától feloldódok és élénkebben pislogok rá.
-Ők is szeretnének találkozni veled, ha majd készen állsz rá.
-Ó.-sütöm le a szemem.
-Van időnk, tudom, hogy most nehéz.-simít végig a karomon.-Nekem is.
-Sajnálom, ha felforgattam az életed.-motyogom.
-Stella.-simít végig az arcomon.-Én akartalak megkeresni, inkább én forgattam fel a te nyugodt életed, az enyém alapból nem olyan egyszerű, félreértettél, nagyon örülök neked.
-Tényleg?
-Aha.-bólogat.-Hiszen te vagy a kishúgom, szeretnélek majd idegesíteni, eljátszani a nagy tesót aki megvéd mindentől, tudod, kísérgetni a szórakozóhelyekre, hogy távol tartsam tőled a huligánokat.-húzogatja a szemöldökét.
-Nagyon vicces vagy.-bököm meg az oldalát. 
-Komolyan gondolom.-nevet.-A fiúk is ezt fogják csinálni, Niall-ön kívül mindenkinek lánytestvére van.
-Szóval nem is egy bátyám van, hanem öt.-húzom fel eltűnődve a szemöldököm.
-Harry egyenlőre máshogy gondolja, de nagyjából igen. 
A mosolyom szélesebb lesz, a pillantásom akaratlanul is a kezére téved, hasonlítgatom az enyémmel, annak ellenére is, hogy ezt már megtettük. Annyira furcsa.
Egy rövid időre beáll a csend, de ez nem az a kínos csend, csak ülünk és vizsgáljuk egymást, kifejezetten kellemes érzés a rengeteg beszéd után egy kis csend. Igyekszem feldolgozni ezt a rengeteg információt Liam életéről, csak remélni merem, hogy egyszer tényleg mindent tudni fogok róla, úgy mint azok a testvérek, akik együtt nőttek fel. Ez sosem lesz olyan, de próbálkozni lehet.
-Megyek, beszélek az anyukáddal.-mosolyodik el.-Maradj itt!
-Jó.-sóhajtok. 
Ha nem engedi meg, hogy egy kis időre Liaméknél lakjak, életemben először fogok fellázadni a szüleimmel szemben, és az engedélyük nélkül pakolom össze a cuccaim és megyek el. Haragszom, még mindig nagyon haragszom amiért én nem tudtam egészen idáig semmiről, ha Liam nem jön, és mondja el az igazat, akkor lehet, hogy sosem tudnám meg. 
Figyelemmel kísérem, amint feltápászkodik, hosszú lábait kinyújtóztatja és elégedetten mosolyogva indul az ajtó felé, még mielőtt kilépne cinkosan rám kacsint. 

~Liam Payne~

A mosolyom levakarhatatlan, kellemesen csalódtam Stellában, valamiért én azt hittem, hogy más, olyan... tipikus nagyvárosi lány, de nem. Szeretnék még többet tudni róla, ha alkalmam lesz rá, akkor nyaggatni fogom, hogy meséljen még magáról, nem utolsó sorban erre az Ericre is nagyon kíváncsi vagyok.
Nem sokat kell mennem, amint becsukom magam mögött a szobájának ajtaját, a fal mellől kilép a 30-as éveinek közepén járó szőke nő, és kissé bátortalanul néz rám.
-Liam? Ha komolyan gondolod, akkor megengedem, hogy Stella eltöltsön nálatok néhány hetet.
-Igazán?-csillannak fel a szemeim.
-Igen.-mosolyog.-Hallottam a beszélgetéseteket, bízom benned.
-Köszönöm szépen.-hálálkodok.
Az ajtó, amitől egy lépésre állunk kicsapódik, egy barna hajkígyó süvít el mellettem. Stella sikoltozva borul az anyukája nyakába, mosolyogva figyelem a jelenetet. Heves hálálkodás közepette puszikkal halmozza el a szőke nő arcát, és egyik lábáról a másikra ugrál. Most először látszik rajta, hogy csak egy 16 éves tinilány, egyáltalán nem bánom. Miután elengedi, már visszafogottabban céloz meg engem és borul a nyakamba.
Szorosan ölelem magamhoz, az izgatottságtól le-fel rugózik a lábain, mindketten nevetünk. 
-Megbeszélem Will-vel is.-szól közbe mosolyogva az anyukája.
Nem mondunk rá semmit, Stella izgatottan enged el, az arcán széles mosoly ül, nekem pedig azonnal megmelengeti a szívem, hogy ilyen örömöt látok az arcán. Ez az egész rosszul is alakulhatott volna, nagyon rosszul, lehet, hogy látni sem akart volna. 
-Stella, azt tudnod kell, hogy feltételek vannak.
-Rendben, mik azok, anya?-kérdezi, miközben még mindig egyik lábáról a másikra áll.
-Nem rontasz az iskolában, nem lógsz, egyetlen órát sem.
A mosolya hirtelen átmegy unott arckifejezésbe és csak bólogat, mintha ezt magától is tudná, és valószínűleg tudja is.
-Eszembe sem jutott.-ad hangot neki. 
-Rendben, hetente néhányszor eljössz, ugye?
-Persze.-ül ki az arcára újból a mosolya.
-Szeretném majd megismerni azokat a fiúkat.
-Rendben.-ezúttal én bólogatok hevesen.-Semmi akadálya.
-A pasizást nem említem, tudom, hogy nem csalnád meg Ericet, de azért csak óvatosan.-néz rá figyelmeztetően.
-Vigyázok rá!-mosolygok.-Minden rendben lesz.

25 megjegyzés:

  1. Szia Nessa!:)
    Nagyon jó lett ez a rész is,ugye a következő részben már beköltözik Stella?:D Nagyon siess a kövivel.
    Puszi:* xx

    VálaszTörlés
  2. Nagyoooon jo! ügyi vagy
    Remélem majd lesz olyan rész amikor a fiúk megismerik Ericet…
    csak íy tovabb
    :-P

    VálaszTörlés
  3. Szia! :) Fantasztikus lett, imádom az egész történetet! :D Alig várom már a kövit. Hozd amint tudod.:D Puszi: Jenny :)

    VálaszTörlés
  4. Szió:)Hát nekem nagyon tetszik!Örülök hogy Stella "anyukája" megengedte hogy a fiúkhoz költözzön;)Na de mikor jön a kövi rééész??:))
    puszi:* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Örülök, hogy tetszik! :)
      Csütörtökön!
      :*

      Törlés
  5. Nagyon jó! És az a testvéri beszélgetés nagyon tetszett! De várom már a következőt!! :D
    Puszi Cappy

    VálaszTörlés
  6. :oo miért imádom ennyire? :D:D:♥ Siess a kövivel. ja és olyan cukik:$ :D:D:♥ (testvérileg xd)

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Még most is levakarhatatlan mosoly ül az arcomon :)
    Nagyon-nagyon jó rész lett.
    Kíváncsi vagyok a folytatásra, hogy hogyan fognak telni a napok egy új lakótárssal :)
    Siess a kövivel

    VálaszTörlés
  8. Lécci irj hosszabb részeket.. amug nsgyon jo.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amint úgy igazán beindulnak az események hosszabbak lesznek a részek. Köszönöm. :)

      Törlés
  9. Nessa !!
    Imádom ezt a részt, nem mintha a többit ne szeretném..na de érted XD :)
    Én már kiváncsi vagyok mi lesz ha beköltözik a fiúkhoz *____*
    Arra leszek kiváncsi mikor Stella bemutatja Eric-et a fiúknak..mert ugye bemutatja ??
    Várom a kövi részt :D
    XoXo

    VálaszTörlés
  10. Jajj irtó jó lett annyira aranyosak testvérként :D
    Remélem gyorsan hozod a következő részt :))

    VálaszTörlés
  11. Te nagyon tehetséges vagy remélem írónak akarsz menni ;)
    És azt is remélem hogy a következő részt gyorsan hozod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, gondolkozok rajta de szerintem fanfiction-ön kívül mást nem tudok írni... :/ ez csak amolyan hobbi. :)

      Törlés
  12. Szia én most találtam rá erre a blogodra, és el kell hogy mondjam nagyon tetszi.Olvastam a ,,My best friend Harry S..."-os blogod és nagyon imádtam. Remélem ez a történet is tele lesz izgalmas részekkel. Várom a kövi részt :)

    VálaszTörlés