2014. április 26., szombat

Utószó

Sziasztok!
Én... most nem igazán találok szavakat, de reménykedem benne, hogy idővel majd megtalálom önmagam.
Az, amit azóta érzek, hogy csütörtök délután feltöltöttem az epilógust, nem más, mint az üresség. Persze, mosolygok és nevetek, elkezdődött a turné, izgatott vagyok, de minden órában fellépek legalább egyszer a blogra és elkezdem olvasgatni a részeket, az agyam folyamatosan ezen jár, még nem fogtam fel, hogy vége.
Az utóbbi 2 napban annyi minden megfogalmazódott bennem, most mégsem jut eszembe semmi értelmes, csak ülök, és bámulom a képernyőt. Tudom, hogy nem lenne jó ötlet 2. évadot írni, hiszen az már nem lenne ugyanolyan, a szereplőim felnőttek, családjuk van, ha bonyodalmakat és vitákat kreálnék mindenki megharagudna rám, és én is pokolian gyűlölném magam. Nem fogok 2. évadot írni még akkor sem, ha nagyon nehéz most elbúcsúznom. 
Talán sokan nem tudjátok, de az Elloptad a szívem 1. részét Zayn főszereplésével írtam meg, az övé volt Harry szerepe, azt hiszem, jó döntés volt, hogy akkor átírtam mindent. Zayn karaktere itt van jó helyen.
Mindegyik blogom, főszereplőm másért szeretem, viszont Stella én vagyok, az egész lényét önkéntelenül magamról mintáztam, habár külsőleg még csak nem is hasonlítunk. Megbotlok mindenben, nevetek mindenen, néha sírok és kiakadok, szeretnék egyszer annyira szeretni valakit, mint amennyire ő szereti Zayn-t.
Potyognak a könnyeim, azt hiszem, ennyire még sosem sirattam meg egy blogom, de ennyire még nem is akartam folytatni valamit. 
Sokan mondjátok, majd évek múlva és eszetekbe fog jutni a történetem, és majd újraolvassátok, de én tudom, talán csak 1-2 olyan olvasó lesz, akinek talán még 20 év múlva is eszébe fog jutni ez a történet. Ez így van rendjén.
Jelen pillanatban 171 rendszeres olvasóm van ezen a blogon, ami 1 emberrel több, mint ami az eddig legnépszerűbbnek bizonyuló "Elloptad a szívem" c. blogomon. Sosem hittem volna, hogy egyszer ennyien fogják olvasni az én buta történeteim.
Nem fárasztalak titeket adatokkal, ahogy azt eddig tettem, mert nekem ez a bejegyzés most nem arról szól, hány komment van, hányan, hányféle webhelyről találtatok ide, és gondolom ezek titeket sem érdekelnek.
Köszönöm mindenkinek, aki feliratkozott, aki valaha is kommentelt, legyen az pozitív vagy negatív. Köszönöm, hogy támogattatok, nélkületek nem lennék sehol, sajnálom, ha néha kiborultam valami miatt. Volt egy nagyon rossz időszakom, miközben ezt a történetet írtam, néha akaratlanul is belesűrítettem az érzelmeim, vagy mindent leírtam egy rész elé.
Rengeteg csodálatos embert ismertem meg a blogger által, volt, akiknek panaszkodtam, akikkel megosztottam a naponta ért jó/rossz dolgokat, nem említek neveket, remélem mindenki olvassa ezt, akit valaha is fárasztottam. Köszönök mindent! 
Köszönöm a fejléceket, amit készítettél nekem Dorothy S., csodás vagy! <3
Végül, de nem utolsó sorban mindenkinek köszönöm a kedves szavakat, amiket a koncerttel kapcsolatban mondtatok nekem, ígérem, hogy az összes magyar Directioner helyében is sírni, visítani és ugrálni fogok. Fantasztikusak vagytok, a fiúk nagyon büszkék lennének rátok, ha tudnák, mennyire csodásak a magyar rajongók!
Elmondhatatlanul, nagyon szeretlek titeket! <3


Nessa. xx

U.i: Időben tudni fogtok a következő blogom indulásáról, állítólag hétvégén megkapom a fejlécet! ;) <3 
U.i2: Már nem is vagyok annyira szomorú. 

21 megjegyzés:

  1. Úristen
    el sem hiszem hogy vége :( neeemm akarok.
    minden csütörtök reggel azal vigasztaltam magam hogy mire haza jövök lesz rész :( de mostantól nem lesz semmi pozitív a csütörtökökben. Komolyan mondom amikor végeztem egy résszel rögtön az jutott eszembe hogy "Úrissten alig várom jövő csütörtököt <3˝ tuti hogy olvasni fogom a kövi blogod is, nagyon tehetséges vagy. Nem szaporítom tovább a szót <3 <3 csak még annyit hogy nagyon nagyon hiányozni fog!! <3 <3 :D :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem sem sikerült még felfogni ezt, de ne szomorkodj, lesz új blogom! :) <3

      Törlés
  2. Nessa... Megmondom őszintén, én eleve így képzeltelek el, mint amilyen Stella. Már nagyon várom a következő blogodat,és azt, hogy majd írj koncertbeszámolót!
    Ki a kedvenced a fiúk közül?
    Nekem Zayn,és pont ezért lett ez a kedvenc blogom, Jó, nemcsak azért mert Zayn..,hanem mert az egyik legjobb, sőt ,a legjobb bog mit valaha olvastam.
    Fogadni merek, hogy a következő blogod is ekkor sikerű lesz,mint ez.
    Ugye lesznek,még néha ilyen "pótló részek" ?
    Puszi:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem nincs kedvencem, egyformán fontosak nekem mindannyian. :)
      Köszönöm, megeshet, hogy valamikor lesz még 1-2 ráadás rész. :)

      Törlés
  3. Drága Nessa!
    Őszintén szégyellem magamat hogy most az Utoszóhoz írok neked kommentet! Elejétől a végéig olvasom az összes blogodat és bátran kimondom hogy ez a kedvencem az összes közül! Egyszerűen hihetetlenül jól írsz! Őszintén nincsenek szavak arra hogy milyen jól írsz, te vagy a kedvenc bloggerem akinek az összes történetét olvastam (bevallom hogy a Harry-s blogodat már meg se tudom számolni hányszor olvastam újra:D<3 ) és mindegyik története megfogott, egyszerűen imádom olvasni amiket írsz. Minden részt vagy 3-szor olvastam újra annyira szerettem ezt a történetet olvasni és nagyon szomorú vagyok hogy vége de egyszer minden jónak sajnos véget ér. Igazad van hogy ha csinálnál egy 2. évadot az már nem lenne ugyanolyan, ez a blog így jó ahogy van. Nem tudok mit mondani mit, hogy köszönöm hogy olvashatom ezeket a fantasztikus történeteidet! Már nem tudok mit mondani neked, csak annyit hogy ha nem is írok komit a részekhez mindig olvasom és sokkal jobb napom lesz tőle mindig! Tehát a kövi blogodnál se szabadulsz tőlem, ugyanúgy olvasom mit a többi blogodat és kíváncsi vagyok milyen fantasztikus történet születik meg a fejedben!:D <3
    Emese:) :* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága!
      Ugyan már, ne sajnáld!
      Jézusom, el sem tudom képzelni, hogy nem unod meg a történeteim. :D
      Köszönöm szépen! <3

      Törlés
  4. Drága Nessa! <3
    Nem is jutok szóhoz, komolyan! El sem hiszem, hogy tényleg vége.. sajnálom de tényleg nem tudok mit írni :/

    Ui.: Mesélj majd a koncertről, hogy milyen volt ( mégha fáj is, hogy én soha nem láthatom őket élőben :') )
    XoXo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj. :)
      Egyszer te is látni fogod őket, én pedig írni fogok egy olyan beszámolót, amilyet a Bruno Mars koncertről írtam. :)

      Törlés
  5. Mostkomolyan nem akarsz második évadot!!!!!!!! Mikor elolvastam épp bent ültem a kiadóba és felkiáltottam és a menedzseremnek elmesélve kikadt( Ui: nem ez volt az első eset). Bonyolítsd nem érdekel, de nem merd abba hagyni, akkor írj még plusz 5 ráadás részt, de ez nekem bocsi, de kicsit befejezetlen! tudnom kell mi lesz a vége, lány fiú??? Na, mind1!!! <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tessék? Milyen menedzser? Kérlek ,ezt fejtsd ki kissé bővebben!

      Törlés
  6. Drága Egyetlen Nessa!

    Most végre volt időm végigolvasni az utolsó pár rész és elmondhatom, hogy alig találok szavakat. Azt amit nekünk adtál ezzel a történettel több mint amit te el tudsz képzelni, sokkal több. Emlékszem arra amikor rátaláltam a blogra. Az akkor fent lévő 15 részt egyben elolvastam és görcsösen kiszáradt szemekkel ültem az ágyamon. Kikészített a gondolat, hogy heteket kell várni az új részekre. De ettől függetlenül vártam és olvastam, így ment hétről hétre. Minden újabb rész elolvasásával közelebb éreztem magam a Stellához és a fiúkhoz is.
    Csodálatos pillanatokat adtál nekünk, amik vagy megsírattak vagy megnevettettek. Volt egy két vicces mondat is, amint most is vigyorgok. (A jövőben több kiadásunk lesz.) Ez után a mondat után 3 perces nevetőszünetet tartottam, mert olyan volt mintha Stella valami hatalmas telefonszámlát csinált volna... Mindenesetre nekem nagyon vicces volt! :D
    A történetet végignézve egyetlen negatív szó sem jut eszembe. Ami nem azt jelenti, hogy nincsenek hibáid, hanem azt, hogy elfogult vagyok. Az olvasás során azt hittem, hogy beleszerettem a történetbe és a szereplőkbe. Mostmár ezt a kijelentést úgy javítanám, hogy a Te írásodba szerettem bele. És Stellával is téged szerettelek meg, attól függetlenül, hogy közben megismerkedtünk és tényleg egy csodálatos lány vagy. Nem tudom, hogyan tudnám megfogalmazni azt, hogy a történeted mennyire visszaadta a valós érzelmeket... De úgy gondolom, hogy ha egyszer Liam vagy Zayn kezébe jutna ez a történet, ők is úgy gondolnák, hogy egyetlen soroddal sem okoztál csalódást!

    Emery xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Emery!
      Hát, most én sem jutok szóhoz, pedig nálad jobban nem sokan tudják, mennyi hülyeséget vagyok képes összehordani. Köszönöm a kedves szavakat! <3 Azt hiszem, a fiúk jobban járnak, ha nem kerül a kezükbe egyik történetem se. :DD

      Törlés
  7. Csöndben figyeltem, de hiányozni fog minden egyes általad kreált mondat ezen a blogon. Talán eddig ez nőt a szívemhez leginkább az összes többi blogod közül. Nem tudom miért. Lehet a fejlődésed miatt vagy csak szimplán mert Zaynt annyira hihetően, szerethetően és Stellát annyira valósághűen kreáltad meg. (Péntek reggelente kómásan én is kerestem magam mellett Zaynt de nem találtam. Időközben rájöttem, hogy én nem egy ilyen badboi-val éjszakáztam a tetőn, hanem hajnali kettőig olvasgattam ezt a blogot. Upsz) Köszönök minden egyes szót neked! Csodálatos élmény volt már csak olvasni is ezt a tüneményes - tökéletes blogot! Jó szórakozást a koncerthez, DE IGÉRD MEG NEKEM, hogy a koncert után egy könyvet írsz! Nincs nemleges válasz!!! Ezer puszi, egy lelkes - kitartó olvasód, Zsuu :)Xx

    VálaszTörlés
  8. Annyira gyorsan vége lett ennek a történetnek! :( Nekem is nagyon a szívemhez nőtt!! Neharagudj de nem fogok sokat irni mert nem szeretek búcsúzkodni !:/ lesz még blogod! :) majd az utolsónál elbúcsúzok!:) Nagyon fog hiànyozni ez a blog is nekem!!!!! Ès biztos vaxok benne hogy sose felejtem el!!:) :) A következő blogodat is olvasbi fogon mint nindig!:) bármennyit irsz veled tartok :P

    -Ràhel! :)

    VálaszTörlés
  9. Drága Nessa,
    Imádtam a történetedet, imádtam a szereplőidet, imádtam az összes fejezetet. Nagyon szeretem ahogyan írsz, könnyen megértem, beleélem magam. Egyszerűen zseniális volt ez a blogod ( de az előzőek után meg sem lepődtem). Hiányozni fog a csütörtökeimből Stella újabb "sérülése" és a fiúk hiánya. Minden héten jöttem, és elolvastam az új részt, ami szinte kivétel nélkül mindig a legújabb kedvenc fejezetem lett. Komolyan, ha nem is volt kedvem blogokat olvasni, ezt az egyet mindig elolvastam (pedig, elég sokfélét olvasok) és mindig feldobta a napom. Együtt sírtam és nevettem Stellaval, együtt könyörögtem Louissal, hogy mondják el a titkot, együtt "féltem" Liamtől Zaynnel, és együtt aggódtam minden fiúval Stella éppségéért. Egyszóval, nagyon a szívemhez nőtt ez a történet, és ha nem is annyira mint neked, de nekem is nagyon fog hiányozni. Arról nem tudok nyilatkozni, hogy emlékezni fogok e a történetedre 20 év múlva, mert még messze van, de azt most is megtudom mondani, hogy fantasztikus író vagy, és a történeteiddel megfogod az olvasót....
    U.i.: Már nagyon várom az új blogodad, és remélem, azt is legalább ennyire szeretni fogom:)<3333

    VálaszTörlés
  10. Drága Nessa!
    Köszönöm. Köszönöm, hogy írtad ezt a blogot!
    Köszönöm, hogy nem adtad fel!
    Köszönöm, hogy minden alkalommal, amikor a blogodra tévedtem, olvasás közben a szereplőkkel együtt sírhattam, nevethettem, viccelődhettem, durcizhattam!
    Köszönöm, hogy olyan sok alkalommal csaltál mosolyt az arcomra, akár Harry pikáns megjegyzéseivel, akár Liam túlzott aggodalmaskodásával, akár Louis vviccelődéseivel, akár Niall bélpoklosságával, vagy egyszerűen csak Zayn kedvességével. (Vagy Stella örökös térdzokni mániájával)
    Hihetetlen vagy!!!
    Örülök, hogy Stellával és Zaynnel tarthattam. ^^

    VálaszTörlés
  11. 2020 van és én még mindig olvasom. Mert még mindig fantasztikusan jó. Ne haragudj, hogy olyan seggfej voltam! Nagyon sajnálom!

    VálaszTörlés