2014. április 24., csütörtök

Epilógus

Sziasztok!
Ezidáig a napom egészen jól telt, csak egyszer szidtak le, amiért hangosan nevettem, csak egy dolgozatot írtam, és megölelt a srác, akit szeretek. Az élet apró örömei. :D
Viszont most... most nagyon szomorú vagyok, csak egy kicsi tart vissza a sírástól, miközben ezeket a sorokat írom. Nem akarom elengedni ezt a történetet, egészen ma reggelig úgy voltam vele, nem fog menni, muszáj írnom 2. évadot mert nem tudom elengedni. De, de igen el tudom engedni, mert muszáj, mert akármennyire is szeretem Stella-t, Zayn-t, a srácokat, nem egyszer megtettem már ezt, elengedem ezt a történetem is, mert ez így helyes.
Annyi mindent tudnék most mondani, de ezt meghagyom szombatra, ugyanis szombaton szeretnék írni egy külön bejegyzést, ahogy minden történetem lezárásakor tettem. Úgy érzem, ez most különösen nehéz lesz.
Remélem, az utolsó résszel sem fogok nektek csalódást okozni!

Nessa. xx
4 évvel később...

A pulzusom megemelkedik, a látásom egy pillanatra elhomályosul, le kell ülnöm, muszáj. Lehajtom a wc ülőkét és lerogyok rá, a kezeim remegnek, pislogok néhányat, majd újra a kezemben tartott tesztekre nézek. Mindkettőn két jól kivehető, erős csík van.
-Stella!-kopog be Liam.
-Pillanat.-válaszolok kissé erőtlenül. Az egyik kezem a hasamra csúszik, az ajkamba kell harapnom, hogy ne zokogjak fel. Zayn annyira boldog lesz, én is annyira boldog vagyok. Kontrollálom a légzésem, felállok és megnézem magam a tükörben, az arcom kipirult, néhány tincsem elszabadult, így hát a hajamat gyors egy új kócos kontyba kötöm, nézem magam és azon gondolkodom, Zayn mit fog reagálni erre. Annyira régóta szeretné, de eddig valahogy nem jött össze a baba, most viszont...
Kinyitom az ajtót, Liam aggodalmas kifejezéssel már végig.
-Na?-kérdezi, szemeiben remény csillan. Az ajkamba harapva aprót bólintok, a bátyám pislog néhányat, majd a szája széles mosolyra húzódik és gyengéden magához ölel.
-Nem vagy dühös?-kérdezem halkan.
-Kellene?-mormolja a hajamba.-A ti döntésetek, seggfej lennék, ha nem örülnék veled. Gratulálok, Stella!
-Köszi.-sóhajtok, aggodalmaim okának ezre rohanja meg a fejem. Elvetélek, valami baja lesz a babának, Zayn mégsem fog annyira örülni, rá fog jönni, hogy az ujjamon fénylő apró karikagyűrűn kívül valami sokkal komolyabb fog minket összekötni, és már ha akarna se tudna teljesen lerázni engem. A mellkasom hevesebben kezd emelkedni, talán rossz anya leszek, elszúrok majd valamit és Zayn el fog menni a gyerekkel együtt.
-Stella!-szól rám keményen Liam.-Állítsd le magad!-fogja kezei közé az arcom.-Fejezd be a saját magad ijesztgetését!
-Valamit el fogok szúrni.-pislogok vadul.
-Nem, nem fogsz!-szorít magához.-Minden rendben lesz, nem leszel egyedül, itt vagyunk mi mindannyian, és Zayn, minden a legnagyobb rendben lesz.
Aprót bólintok, ujjaim a hajamba túrnak, muszáj felhívnom Zayn-t, ezzel nem várhatok estig. Muszáj tudnia.
-Jézusom!-fúrja arcát a hajamba Liam.-Nem hiszem el.
-Én sem.-nyelek nagyot.-Liam... én nem tudom, hogy készen vagyok-e erre. Zayn annyira szeretné, persze én is, és örülök, de mi van, ha megint turnézni mentek? Bele sem gondoltam abba, mi lesz, ha ez tényleg megtörténik.-túrok kétségbeesetten a hajamba.
-Stella.-simít végig megnyugtatóan az arcomon.-Ez a kis maszat ott a hasadban igazán szerencsés, hogy olyan anyukája van, mint te. Tudom, hogy ezzel nem foglak meggyőzni, tudom, hogy minden aggodalmad rázúdítod majd Zayn-re és azt is, hogy egészen addig nem fogsz megnyugodni, amíg haza nem hozzátok ezt az apróságot.-érinti meg gyengéden a hasam.-Ez így rendben van, talán Zayn majd elhiteti veled, amit én is mondani akarok. Igen, fogsz hibázni, de Zayn is, tudom, hogy ez nehéz lesz, de ne idegeskedj, csak légy türelmes és boldog, mert igenis menni fog ez neked, te leszel a legjobb anyuka, akit csak kaphat a babátok. Csak próbálj meg nem megsérülni, oké?
Nem űzi el minden kétségem, de a szívem meglágyítja és kissé könnyezve borulok a bátyám nyakába. Ha nem is én leszek a legjobb, talán megelégszik majd velem is a kisbabám, én pedig igyekszem majd egyre jobb lenni.
Úgy érzem, még sosem volt ennyire szükségem Zayn-re, mint most, de ha felhívnám talán gyanakodni kezdene, vagy halálra rémülne amiért ilyen hülye pánikhangon követelném, hogy jöjjön haza. Nincs más választásom, mint türelmesnek lenni, néhány hónapom van arra, hogy megtanuljak igazán türelmes lenni, mégis ennyire lassan még sosem telt el egy napom. El-vissza járkálok, meglocsolom a házunkban és a környékén fellelhető összes növényt, próbálok valami ehető ételt készíteni, aminek a vége az, hogy megégetem a kezem, ezzel eleget teszek annak, hogy Liam beráncigáljon a nappaliba. A délután további részét azzal töltöm, hogy a testvéremhez préselődve üveges tekintettel bámulok valami buta sorozatot, miközben az agyam folyamatosan azon kattog, mit kellene majd mondanom Zayn-nek. Néha neki is elég nehéz felfogása van, nem értene abból semmit, ha odaállnék elé és azt mondanám: ,,Sikerült!". Beleőrülök ebbe a várakozásba, jöjjön már haza!
-Stella!-összerezzenek, amikor az ajtó csukódik és ő vidám hangon szólít engem. Hallom, ahogy a nappali felé csörtet, kissé kómásan emelem fel a fejem, a szemei boldogan csillognak, miközben közelebb lép és belecsap a bátyám kezébe.-Szia, Baby!-hajol hozzám, és finoman magához húz. Kis híján felnyögök, amikor ajkait néhány pillanatra az enyémhez tapasztja.
-Akkor én megyek is.-tápászkodik fel lustán Liam.
-Maradj!-huppan le a másik oldalamra Zayn, arcát a nyakamhoz érinti, miközben kissé kábultan csúsztatom egyik kezem a tarkójára. Az illata, a közelsége elindít bennem valamit, a vérem felpezsdül, ha belegondolok, hogy egy részt hordozok magamban belőle, egy apró tökéletességet.
-Nem, nem.-tiltakozik, nem tudja elrejteni a szája sarkában bujkáló mosolyt.-Sophi már vár.
-Mindjárt jövök.-motyogom, és megérintem Zayn arcát, apró borostája serceg a kezem alatt. Mosolyogva bólint, miközben beleszimatol a levegőbe és egy Liam-től kapott vállon veregetés után a konyhába indul, hallom, ahogy csörömpölve elővesz egy tányért.
-Áruló vagy.-súgom.
-Később még megköszönöd.-nyom puszit a homlokomra Liam, miközben felhúzza a kabátját és a cipőjét, majd az ajtóhoz lép.-Különben is, szerintem jobban örülne neki, ha csak ketten lennétek amikor elmondod. Később hívj fel, bár szerintem ő megelőz majd mindenkit.-vigyorog rám.-Ne aggódj, Stella!
-Majd meglátjuk mi lesz, ha eljön a te időd.-ölelem át a nyakát.
Magához szorít, kicsit elidőzök a karjai közt, majd puszit nyomok az arcára. Elcaplat az autójához, végül vidáman integetve hagy magamra. Sóhajtva dőlök neki a falnak, figyelem, ahogy Liam a menő autójával elhagyja a látóterem.
Bizonytalan léptekkel közelítem meg a konyhát, Zayn az asztalnál ücsörög és könnyes szemekkel, mégis mosolyogva tol a szájába egy krumplit.
-Mi a baj?-lépek közelebb, nevetve rázza a fejét és átöleli a derekam. Az ölébe húz, majd ajkait - melyeknek most furcsán sós íze van - az enyémre tapasztja. A pulzusom felszökik, a mellkasom az övéhez préselődik, valamiféle megnyugvás talál rám a karjai közt.
-Milyen napod volt?-kérdezem, miközben ő ismét elvesz egy krumplit, amikor a szájába dobja a szemeit újra elöntik a könnyek. Kíváncsian lopok el egyet a tányérjáról, próbálja megakadályozni, hogy megegyem de végül beleharapok és megtudom, mi az oka annak, hogy könnyes a szeme. Túl sós, rengeteg van rajta.
-Jézusom, nehogy megedd!-ugrok fel, és elhúzom előle a tányért.
-Naa!-nyúl utána.-Add vissza!
-Megmérgezlek.-borítom a kukába zsörtölődve a mai nem sikerült mutatványom.
-Annyira nem volt rossz.-húz magához, sós ajkaival puszit nyom a nyakamra. Elkenődve fordulok felé, átölel és belecsókol a hajamba, elkeserítő, hogy még krumplit sem tudok sütni.
-Borzalmas.-motyogom.-Nem is értem, hogy miért etted.
-Mert te csináltad.-húzza mosolyra a száját.-Minden oké, Stella?-tűr a fülem mögé egy a kontyomból kilógó tincset.-Olyan furcsa vagy.
-P-persze.-bólintok.
-Nekem nem úgy tűnik.-fürkészi az arcom.-Történt valami? Liam is olyan hamar elrohant...
-Beszélnünk kell.-bököm ki, az ujjainkat összefűzve próbálom megnyugtatni. Az arca egyik pillanatról a másikra változik meg, a vidámság helyébe aggodalom költözik. Túlreagálom ezt az egészet, nem vagyok normális, ráijesztek, pedig csak annyi lenne a feladatom, hogy visongva a nyakába borulok. Mások ezt csinálnák, én meg úgy akarom ezt elmondani, mintha az kellene közölnöm, meghalt a macskánk. Ami egyébként nincs is.
-Jó, persze.-pislog nagyokat, leülünk a kanapéra, a lábaimat felhúzva simulok az oldalához, próbálom összeszedni a gondolataim.-Kezdesz megijeszteni.-motyogja.
-Sajnálom.-kapom fel a fejem.-Én... én nem akarom, mert ez nem rossz, csak nem tudom, hogy mondjam el.
-Nem rossz?-fürkészi az arcom.-Elsápadtál.
-Nem.-nyelek nagyot, és óvatosan megrázom a fejem.-Nem rossz. Adj néhány percet.
-Hogyne.-biccent, én pedig az arcomat a pólójába fúrom. Elmerülök az illatában, ujjai gyengéden simogatni kezdik a hátam és a hajam, miközben lehajolva gyengéd puszit nyom a fejem búbjára. Szépen lassan rájövök arra, hogy hülyeségek miatt aggódok, mert ő nem fog elhagyni. Talán veszekszünk, néha kiabálunk egymással, de több, mint fél évet végigcsinált velem úgy, hogy egy szobában bujkáltunk, egy tengerparton, a turnéjuk közepén megkérte a kezem és a rajongóik vad tiltakozása ellenére feleségül vett. 5 éve kitart mellettem, sosem kellett volna, hogy olyasmi jusson eszembe, elhagy.
-Zayn.-motyogom.
-Igen?
-A jövőben kicsit több kiadásunk lesz.-pillantok fel, a szemöldökét ráncolva néz rám, nem tudom megállni, hogy ne mosolyodjak el.
-Ez mit akar jelenteni? Titkolsz előlem valamit?
Felemelem a fejem, az orra az enyémhez ér és mindketten elmosolyodunk, a kezemet felcsúsztatom a karján és az ujjaimmal végigsimítok rajta.
-Mit szólnál hozzá, ha át kellene rendeznünk az egyik szobát?
Beszívja a levegőt, szemeit lehunyja és alig érezhetően von közelebb magához.
-Mondd, hogy nem Liam akar hozzánk költözni!
-Babát várok, Zayn.-súgom. Kimondva lassan bennem is tudatosul ez az egész, a szemei tágra nyílnak, megdöbbenés játszik az arcán.
-Mi?-leheli az ajkaim közé.
-Kisbabánk lesz.-mosolyodok el, szemeit lehunyja egy rövid pillanatra és felsóhajt, amikor legközelebb felnéz a szemei könnyben úsznak és most nem az elsózott sültkrumplitól.
-Mióta tudod?-leheli, közben egyik tenyere a hasamra csúszik.
-Ma csináltam meg a tesztet, azért volt itt Liam.
-És ez biztos?
-2 pozitív teszt szerintem nem csal, de van még egy, ha szeretnéd megnézni.-a hüvelykujjammal megtörlöm a szemét, elmosolyodik és magához húz.
-2 perc múlva üvöltve fogom felhívni a szüleim, de most azt hiszem sokkot kaptam.-nevet halkan.-Ez csodás, Baby! A francba, el sem hiszem, hogy sikerült!-szépen lassan visszatér a hangja és szélesedik a mosolya, én a nyakába csimpaszkodva sírok, ő pedig nevet és újra meg újra megcsókol, ez a boldogság pedig rajtunk ragad az elkövetkezendő 8 hónapban, és az egész életünkben.
Az életem akkor lesz igazán teljes, amikor 8 hónap és 7 nap elteltével Liam a kanapénkon ülve hatalmas szemekkel néz a kislányom barna szemeibe, elmosolyodik, amikor egy apró kéz nyúl felé és akkor már tudom, rájött arra, hogy nekem valóban így a legjobb. Zayn  árgus szemekkel lesi a srácok minden mozdulatát Hanaa irányába. Nem, nem írtam rosszul, ez egy arab név. Hanaa Diana Malik, a kislányunk, akinek barna haja van, hatalmas, barna szemei és apró kezecskéi, amik pont olyanok, mint az enyém, amikor nevet kinyújtja a nyelvét, pont, mint Zayn. Akkora szíve van, mint a bátyámnak, és egyelőre egyedül csak ő képes arra, hogy az aprócska ujja köré csavarja az összes One Direction tagot.
A titkot, ami örökre megváltoztatta az életem Zayn Malik-nak hívják, és ő az én legnagyobb, leggyönyörűbb bűnöm.

~Secret, which changed my life~

The End.

73 megjegyzés:

  1. one word: amazing.
    I'm said, it's over, but i love this history :D

    VálaszTörlés
  2. aaaaahhhwww *-* ez csodálatos befejezés!!! *-* mindig meg tudsz lepni valamivel!:) ez igy tökéletes!:) :)

    - Ráhel:)

    VálaszTörlés
  3. Csodálatos befejezés ímádtam ezt a blogot olvasni és szerintem sokszor fogom még

    VálaszTörlés
  4. Ez egy gyönyörű befejezése volt egy csodálatos blognak. Nagyon ügyes vagy és látszik rajtad és az írásodon hogy nagyon szeretsz írni. Iszonyatosan jó blogjaid vannak. Mindig meglepsz minket lelkes olvasókat akik tűkön ülve vártak minden csütörtöketvegy csodás rész reményében. Egyszerűen csodás vagy <3

    VálaszTörlés
  5. Az baj, ha könnyezek? :D Imádtam ezt a történetet... Annyira tehetséges író vagy. :) Már alig várom a következő történeted :* Ez a befejezés pedig a lehető legjobban, sőt még annál is jobban sikerült... :) Hiányozni fog Stella és Zayn titkos kis szerelme, de biztosan a következőkben is ilyen jó történeteket fogsz megosztani velünk <3 <3

    Eszti.x

    VálaszTörlés
  6. Jézusooom *-* Azthiszem én is sokkot kaptam *-* Nagyon-nagyon szeretném, ha folytatnád, de tudom, hogy így a legjobb :( :) Gratulálok és köszönök mindent. A többi blogjaidat is figyelemmel fogom kísérni♥

    VálaszTörlés
  7. Erre csak annyit tudok mondani, hogy tökéletes befejezés!!!

    VálaszTörlés
  8. Uristen. Nem hiszem el. Komolyan sokkot kaptam. A vegen az utoslo mondatnal 'A titkot, ami örökre megváltoztatta az életem Zayn Malik-nak hívják, és ő az én legnagyobb, leggyönyörűbb bűnöm.' pedig majdnem elsirtam magamat. Istenem nagyon jo lett . Az egesz tortenet csodalatos lett. Meg nem olvastam ilyen temara alapulo tortenetet, szoval nekem ez volt az elso. Es biztos vagyok benne, hogy ha valaha is olvasni fogok meg ilyen temaju blogot, az sem lesz olyan jo mint a tied. MERT LEHETETLEN! Nagyon imadtma a tortenetet. Zayn es Stella kapcsolatat. A viharokat koztuk, a bujkalast, es azt, hogy ennyire szerettek egymast. Koszonom, hogy olvashattam a tortenetet, ezaltal reszese lehettem. Orokke emlekezni fogok erre a blogra. Igerem ♥ ♥ ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Istenem, mindjárt elsírom magam! Nagyon köszönöm! :) <3

      Törlés
  9. Oké, csak én lehetek az a szerencsétlen, aki megírja a kisregényét, és kitörli :/ Na ,mindegy megpróbálom újra írni :)

    Könnyekkel küszködve olvastam végig az egészet. Nem hiszem el, hogy vége van. Még csak most jöttem rá, igazán, sőt még mindig nem vagyok benne biztos, hogy vége van. Már nem lesznek csütörtökönként részek,amiket annyira várok.
    Zella története, a legnagyobb bánatomra befejeződött.
    Zayn... A rész alatt, elképzeltem, hogy milyen apuka lenne igaziból. Hogy ,hgy szeretné, Perrie és az ő közös gyümölcsét, (Valljuk, be biztos, hogy örökre együtt lesznek, ők elválaszthatatlanok),pont úgy mint Zella-ék.
    Zella története végig kísért nem tudom, hány, hetet-hónapot minket, és most véget ért. Nagyon fura lesz megszokni, hogy a Secret Which Changed My Life nevű blogon több bejegyzés már nem lesz. (Kivéve a szombatit)
    Megmondom őszintén, nagyon kíváncsi voltam, hogy fogod befejezni ezt a történetet,mivel ez már az ötödik blogod. Én nem vártam Happy End-et, - de ha meg szomorúan végződött volna, akkor meg az lett, volna a bajom, hogy nem boldog vég, é svártam valami csavart is, de már annyi csavar volt a történetben, hogy ez így volt jó. -de tökéletesen megoldottad. Annyi fantázia van benned, te lány, hogy én csak irigyelni tudlak. Már sok ilyen befejezést láttam,de a tiéd volt ezek közül a legjobb.
    El nem tudom képzelni,most mit érzel, hogy ez is befejeződött, pedig hidd el nekünk se jó, hogy többet nem lesz rész itt, a legcsodálatosabb blogon! Persze neked biztos rosszabb! Te együtt "éltél" a szereplőkkel, Te irányítottad érzéseiket és mindent amitől ez blog számomra a legeslegeslegjobb.


    Már alig várom az Utószót, a következő blogodat és az Angel új részét. Továbbra is követni fogom blogjaidat.
    Mindig is ez marad a kedvenc blogom.

    Ui. Remélem nem bántottalak meg semmivel!
    Tovább szép napot, holnapot és hétvégét! Nekem még mindig tart a szünetem, szóval helyettem is élvezd ki a sulit! (Már ha abban lehet valamit élvezni, bár én szeretem :)

    Ui2: Holnap kezdődik a fiúk turnéja és gondolj bele, Te meg nemsokára láthatod Őket élőben! :) <3

    Még egy kérdés, vagyis kettő: Mikor kapunk ízelítőt az új blogodról? És mikor mész koncertre?

    Puszillak még egyszer, és "viszát" holnap! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága! <3
      Igazából... rettenetesen nehéz most válaszolnom erre a sok kedves kommentre. Köszönöm szépen, és örülök, hogy tetszett a történetem! Az epilógushoz sok minden eszembe jutott, de azt láttam legjobbnak, ha úgy zárom le ezt a történetet, hogy magában egy kicsit mindenki tovább tudja majd gondolni.
      Az új blogom nagy valószínűséggel a hétvégén fog "debütálni", attól függ, megkapom-e a fejlécet. :)
      Június 6.-án lesz a koncert. <3
      Puszillak!

      Törlés
    2. Mázlista! Én ma fogom néni élőbe a neten az első koncertet. Ja és egy düsseldorfi koncertben reménykedem. Sorsolj ki Deichmann pls! :)

      Törlés
  10. Nem voltam képes úgy bezárni az ablakot,hogy ne hagyjak itt egy kommentet.
    Nem hiszem,hogy egyedül lennék azzal,ha azt mondom :"kérlek folytasd tovább".De nem mondom,és nem is kérlek rá.Nem lenne helyén való.Egyszer mindent el kell engednünk ,ahogy ez a csodálatos történetet is.Nem hazudok,ha azt mondom,valamennyien az olvasóid közül csak az újabb rész megjelenése miatt vàrtuk a csütörtököt.Nem tudom még mit mondhatnék,de ami a legfontosabb:KÖSZÖNÖM!
    Köszönöm,hogy megosztottad velünk ezt a csodát!Köszönöm,hogy olvashattam!
    xxBo E.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kérlek, ne is kérj erre, mert nem biztos, hogy nemet tudnék mondani, akkor pedig csak elrontanám ezt a történetet.
      Köszönöm, hogy olvastál! <3

      Törlés
  11. Legalább egy ráadás rész nem lehetne a jövőről? :)) vagy 2. Évad?? Én tuti olvasnám!!!!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem szeretném, ha lenne 2. évad, de talán lesznek majd ráadás részek a jövőben. :)

      Törlés
  12. Imádtam ezt a történetet és egyszerűen ezeket a sorokat írva fogom fel hogy nem lesz több rész.
    A történet teljesen magával ragadott egyszerűen imádtam és imádom!
    Egyszerűen fantasztikus történet lett!
    Örülök hogy olvashattam!
    Egy csodás írónő vagy! Egy kitűnő bloggerina!
    Büszke lehetsz magadra Nessa!
    Cappy xx
    (bocsi hogy névtelen de sajnos nem otthon vagyok és ide nem enged bejelentkezni.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én még mindig nem fogtam fel...
      Köszönöm szépen! <3

      Törlés
  13. Uramisten, Nessa!!!
    (Észrevetted, hogy bár ritkán írok kommentet, azok többsége így kezdődik?:DD)
    Jézus. Nem tudok mit mondani, megláttam azt, hogy Epilógus, és egyszerűen képtelen voltam elhinni, és felfogni, hogy vége. Hű.
    Nehezek lesznek a csütörtökeim Secret rész nélkül, valamint biztos furcsa lesz megszokni.
    Annyira... Nem tudom, mit mondjak, talán meghatódtam, de ez most nem úgy jön ki belőlem, ahogy az szabályszerű lenne, nem sírok vagy ilyesmi, vigyorgok, mint egy idióta, mert el sem hiszem, hogy kisbabájuk lett. Pedig epilógusként mindenképp egy elcsépelt esküvői jelenetet képzeltem el, de rájöttem, hogy az nem illett volna hozzá. Ez így egy kerek egész, és a legszebb történet, amit talán olvastam. Bár... Minden egyes blogod után ezt mondom. :D
    Imádtam, imádlak, és nagyon nehéz lesz elengedni ezt a történetet. :')
    J. <3333

    Ui.: Ha megnyitja kapuit az új történeted, ott szintén számíthatsz rám, mint rendszeres - lusta-és-nem-kommentelő-amit-mai-napig-nagyon-sajnál - olvasó. :))
    Ui2.: Köszönöm, hogy olvashatlak, nagyon szeretlek. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Drága! :)
      Jajj, lassan már nem tudom, hogyan köszönhetném meg ezt a sok jót. Sajnos nem tudok mást mondani, csak, hogy köszönöm szépen!
      Én is szeretlek! <3

      Törlés
  14. Ez valami hihetetlenül csodálatos lett<333
    A sírást vissza kellett tartanom mert szilón vagyok
    De az utolsó soroknál picit megszédültem és kirázott a hideg (persze jó értelemben)
    Alig találok szavakat, sok sikert a jövő beli blogjaidhoz:))

    VálaszTörlés
  15. Megsirattam, nagyon tehetséges vagy! Gratulálok a szép befejezéshez! :-D

    VálaszTörlés
  16. Nem tudok mást írni, csak annyit, hogy Tökeletes befejezes! *__* ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sosem fogok tudni tökéletesen írni. :) Köszönöm! <3

      Törlés
  17. Komolyan mondom nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek! Egyrészről boldog vagyok amiért ilyen csodás befejezést adtál ennek a csodálatos történetnek, másrészről viszont végtelenül szomorú vagyok amiért vége. Hétről hétre együtt izgultam a többi olvasóddal és egyben rajongóddal és most, hogy egy újabb csodálatos történeted ért véget egyszerűen csak büszke vagyok. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen igazán csodálatos írónő munkáját olvashattam/olvashatom mint amilyen te vagy. Remélem, hogy soha nem fogod abba hagyni az írást. Mert szerintem egyszerűen és tömören: Mikor te írsz megszületik a CSODA csupa nagy betűvel.
    Egy újabb csodás történet egy nagyszerű írótól. Köszönjük Nessa.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan azt érzem, amit te. :)
      Nagyon köszönöm! <3

      Törlés
  18. Tudom, eddig még nem írtam, és most sem fogok egy regényt írni neked, bár tudom, lehet, hogy az jobban esne, mégis, nem igazán látom mit írok a könnyfátyol miatt, ami a szemeimet takarja, szóval, elégedj meg ennyire, te drága, fantasztikus, elképesztően kedves és aranyos lány, akit ismeretlenben is imádom <3 (Askon szoktam kérdezni, névtelenül, és imádlak, egyszerűen imádlak)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen, mivel érdemeltem ki ezeket a kedves jelzőket? <3 Köszönöm!

      Törlés
  19. Drága Nessa!

    Csodálatos lett a befejezés, pont egy ilyen kellett ehhez a történethez. Tudom, hogy eddig nem írtam neked, féltem is habár attól jobban, hogy szavakba nem tudom megfogalmazni a gondolataimat, hiszen annyira fantasztikusak voltak a részek egytől-egyig, hogy alig jutott eszembe értelmes mondat. Nyökögni nem szerettem volna itt neked a sok értelmes komment mellett, mert egy 'asduzvhdjla' nem sokat árultam volna el. Ebből a sztoriból "tanultam" talán a legtöbbet, megismertette velem, milyen egy szoros testvéri kapcsolat, hogy ő ott lesz veled az életed minden fontos pillanatában, támaszkodhatsz, bízhatsz benne és sosincs késő ahhoz, hogy együtt legyetek. Egy boldog befejezéssel zárt szerelmi történetet, és, hogyha igazán erős mindent kibír, legyen az egy titok, vagy bármi más. Szerettem olvasni, remekül írtad meg és ami a legjobb volt ebbe, hogy el tudtam képzelni, hogy ez velem történik meg és amit csodálok benned, az az, hogy meg is próbálod elhitetnni velünk, hogy ezek tényleg megtörténtek, de hogyha nem is, én addig az 5 percig mindent szavadat elhiszem.
    Stella karaktere állt azt hiszem eddig hozzám talán a legközelebb, lehet azért mert a felfogásunk majdhogy nem egyezik, és a lehető összes dolognak nekimegyek, de szerettem is olvasni a szemszögéből.
    Hiányozni fog ez történet, esküszöm úgy érzem magam amikor a kedvenc könyvem utolsó lapjára értem. Szótagonként olvasom, hátha tovább tart és nem kell még letennem és elengednem.
    Végezetül talán még annyit, hogy tudom, hogy nem ez lesz az a komment ami majd megérint, tekintve az eddigieket, amik nagyon aranyosak és kedvesek, de szeretném ha tudnád, hogy örülök, hogy ismerhetlek mint bloggert, igazán nagy kár lenne valamennyiünknek, ha nem lennél.

    Eleanor xxx <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Eleanor!
      Kezdetnek, többek között ez volt az egyik komment, ami megérintett. Nem nagyon találok már szavakat, sosem leszek képes viszonozni azt a rengeteg kedvességet, amit kapok.
      Én hiszek abban, hogy ezek megtörténhetnek, neked is csak hinned kell benne. Köszönök mindent! <3

      Törlés
  20. Egyszerűen Tökéletes befejezés, mint a történet maga ! Imádom ezt a blogot ! :)
    Imádlak ! <3 It is Per-fect ! ;) Sok sikert a továbbiakban ! :) <3 :*
    Puszi Kata xoxo

    VálaszTörlés
  21. Drága Stella!
    Sajnálattal olvasom,hogy eljött ez a pillanat. Őszintén szólva,már 1 hete gondolkodom azon mit is írjak itt neked...Aztán miközben most olvastam az epilógust,megfogalmazódott bennem minden :) Be kell vallanom,hogy nekem is könnyek gyűltek a szemembe,ahogyan olvastam az utolsó néhány mondatot. Nagyon a szívemhez nőtt ez a történet és talán nem állok messze az igazságtól,ha azt mondom,hogy ezt legalább annyira szerettem mint a Stole My Heart-ot! Azért szerettem ezt a sztoridat nagyon,mert minden rész tele volt érzelemmel és rendkívül bele tudtam magam élni :) Azokban a percekben,amikor olvastam a részeket,mindig egy más világban voltam. Persze voltak részek,amik nem mindig sikerültek a legjobbra,mégis azokkal együtt lett nagyszerű ez a blog :)
    Nem nagyon tudom,mit írhatnék még...Irigy vagyok Stellára,és azt hiszem,hogy nekem is nagy szükségem lenne egy Zayn Malikra! :)
    Köszönöm a sok szép pillanatot,amit nekem okoztál ezzel a művel! Talán azt is mondhatom,hogy büszke vagyok rád,holott nem is ismerlek személyesen,mégis a barátnőmnek tekintelek! :)
    Remélem nemsoká jelentkezel egy új történettel,mert én szeretnék még olvasni tőled sok hasonló blogot! ;)
    Millió puszi, B. xx <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolom, Nessa akartam lenni. :D
      Szerintem minden lány egy olyan srácra vágyik, mint Zaynie, és mindenki meg is találja majd a sajátját. :)
      Köszönöm szépen! Bizony, még nem fogok elveszni. :) <3

      Törlés
  22. Drága Nessa!
    Az első pár részél találtam rá a blogra és akkor kezdtem el olvasni, talán még kommenteltem is névtelenül bár én inkább a "csendeben olvasó" típus vagyok. A történet...IMÁDOM, IMÁDTAM! Nem sablon sztori, a bonyodalmak, a bujkálás az egész hihetetlenül csodálatos összkép. Az egyik kedvenc blogom és csakis ezért vártam mindig a csütörtököket, hogy jöjjön ide új rész. Volt olyan rész ahol sírtam, volt ahol nevettem vagy éppen elküldtem valakit melegebb éghajlatra benne. Egy példa sztori számomra, egy kezdő bloggerinának. Remélem olvashatunk még tőled rengeteg történetet, hiszen kár lenne ha abbahagynád!
    Millió puszi, egy hűséges olvasód:
    ~Dorica S.

    VálaszTörlés
  23. Kedves Nessa!
    Nem először csaltál könnyeket a szemembe és bízom benne, hogy nem is utóljára (bár ebben aztán biztos vagyok, mert olvasom az Angel-t is). Amikor a bevezetőben írtad, hogy szerettél volna neki második évadot, aztán mégis letettél róla, elszomorodtam, mert én örültem volna neki. De így végigolvasva az epilógust, mégis úgy gondolom jól döntöttél. Ez volt a legtökéletesebb lezárás ennek a történetnek. Nagyon fognak hiányozni. Stella bénaságai, Liam hatalmas szíve, Zayn szerelmes szemei, Louis támogatásai, Harry viccelődése, Niall-Stella evései. Meg az is, hogy várjam a csütörtököt. Hát furcsa lesz, de tudom itt a vége. A legjobb vége.
    Nagyon szeretnék gratulálni, neked ehhez az egészhez, fantasztikus voltál, soha nem csalódtam benned, nem volt olyan rész ami ne tetszett volna, néha megindítottad könnyeim, gyakrabban hangosan megnevetettél. :)
    Köszönöm szépen! <3

    VálaszTörlés
  24. Uhh hát jó uhh nem tudom kifejezni magam. Nem fogok most regényeket írni, hogy milyen csodálatosan írsz és stb. De muszáj most legalább annyit írnom ebbe a pár sorba, hogy imádom /imádtam ezt a történetet. Csodálatos volt minden és csak annyit még-szerintem mindenki nevébe mondhatom- , hogy KÖSZÖNJÜK A 4.blogodat is, hogy megírtad és várjuk a többit is.

    Ui.: mégis írtam pár sort remélem örülsz ennek a kis visszajelsésnek.

    Uui.: sok-sok puszi: Zsani <3 :)

    VálaszTörlés
  25. Drága Nessa!

    Amikor október 8-án (oh, igen, pontosan emlékszem, a születésnapomon történt mindez:D) lezárult az előző blogod, azt hittem, valami hiányozni fog a keddi napjaimból. Igazam lett, de azt hiszem, a csütörtökre is hasonló sors vár, és bár tudom, hogy néhány hét múlva új történetbe kezdesz, "Zella" nagyon fog hiányozni, sőt, borzasztóan.
    Az epilógusok mindig olyan furcsának tűnnek nekem, számomra nem is lezárás, csak megkönnyíti a dolgomat, hogy bele tudjak gondolni, hogyan is folytatódik a történet, ráadásul te valahogy olyan szintre fejlesztetted ezt a képességedet (mármint az epilógus írást), hogy nem hogy egy rossz szót sem tudok szólni, de egyenesen tökéletes minden sora. A gondolat, hogy egy valamivel későbbi időbe ugrik át a történet, néha sablonosnak hangzik, és elég sokszor találkoztam olyan befejezéssel ami tényleg szürke lett, de ez..valahogy nem. Nagyon nagyon nem! Lehet, hogy ezt az okozza, hogy tökéletesen tudtad közvetíteni mindazt, amit elképzeltél, a legapróbb szeglettől, a legszélsőségesebb viselkedésekig tényleg mindent, de számomra pontosan olyan ez a befejezés, amilyennek lennie kellett.
    Visszagondolva a kezdésre, és elolvasva a végét, az egész történet olyan a szememben, mint egy porcelánbaba. Oké, elég hülye hasonlat, de nekem tényleg ez jutott eszembe. Ahogy Stella esik-kel, azért elég jó alapot ad a gondolatnak, aztán ott van Liam, a védelmező és gondoskodó testvér (erre még kitérek!:D), és Zayn féltő párja lett a mi főhősnőnknek :) (a barát szó olyan rideg, ha róluk van szó.) Az pedig, hogy a srácok közül mindannyian ennyire más, mégis egyformán különleges kapcsolatot alakítottak ki a lánnyal, csak még jobban felerősíti bennem azt a képet, hogy akár csak a történet,. Stella is egy porcelánbaba, aki természetesen nem puhány, kiáll magáért, még ha pityereg is utána egy keveset, és szívós, ha belegondolunk, milyen tényekkel kellett szembenéznie.
    Egy kérdés merült fel bennem: van testvéred? És ez nem egyfajta, "tudjunk meg minél többet rólad", elég nekem egy igen vagy egy nem is. Ugyanis: nekem van. Igaz, csak egy édestestvérrel rendelkezem, de ő azt hiszem a legjobb dolog az életemben és az is marad. Tudom, milyen egy majdnem 5 évvel idősebb fiútestvérrel együtt élni, és a bátyámnak már a reggeli köhögéséből tudom, milyen napja lesz (halál komolyan), minden egyes mozdulatát tudnám folytatni, a mondatait úgyszintén, és az a szerencsés helyzet áll fenn nálunk, hogy mindkettőnknek iszonyúan rossz a humorérzéke, és legalább 80%-ban egyezik az ízlésünk. Tehát tapasztalatból tudom, milyen érzés volt Stellának először Liam mellett aludni, egy rossz nap után csak úgy felkerekedni és elmenni valami eldugott, csendes helyre, kicsit megbolondulni, vagy egymás vállán sírni egy összetört szív miatt. Minden egyes ilyen résznél azt kívántam, bárcsak mindenkinek (lányoknak, fiúknak egyaránt) legalább olyan csodálatos testvére lenne, mint nekem, vagy Stellának, mert ennél többet nem kívánhat az ember, egy luxusnyaralás és egy bankkártya sem ér fel egy szerető testvérhez. Történjen bármi.
    Személy szerint nekem ez tetszett a(z egyik) legjobban ebben a történetben, hogy akarva-akaratlanul egy olyan testvéri kapcsolatot kreáltál, amilyen nekem is van, és amilyet mindenkinek csak kívánni tudok. Tehát ha van testvéred, akkor érezd magad nagyon szerencsésnek, hiszen született egy legjobb barátod! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem térnék ki, mennyire jó volt ez, meg az, mert csak magamat tudnám ismételni (minden TÖ-KÉ-LE-TES) és azt hiszem a karakterfejlődés elemzésre sem vagy kíváncsi, hiszen nálad jobban senki sem tudja, mennyi minden történ, és miken mentek keresztül a szereplők. Azt viszont meg kell említenem, mennyire örülök, hogy annak idején elküldték nekem az Elloptad a szívem c. blogodat, mert akkor nem olvashattam volna el többek közt ezt sem, ami nagy kár lenne, és őszintén gazdagabbnak érzem magam a gondolattól, hogy hétről-hétre kikapcsolódhattam akár csak 5-6 percre is, amíg ezt olvashattam.
      Nem köszönök el, mert ez csak a SWCML vége, de nem mindené. Rettentően fog hiányozni az, hogy csütörtökönként kiesve a suliból egy újabb morzsányit ossz meg velünk ebből a páratlan történetből.
      Minden összevetve, szeretném megköszönni Neked, hogy annak ellenére, hogy te sem vagy időmilliomos, és néhányszor a hátad közepére sem kívántál senkit, becsületesen hoztad nekünk a részeket, még ha nem is voltunk elég hálásak ezért- megjegyzem sosem lehetünk neked elég hálásak mindazért, amit értünk, olvasókért teszel.
      Én csak ennyit mondhatok: köszönöm, köszönöm, köszönöm!

      Mint mindig,
      xx Lu

      u.i.: Mi lett szegény macskával? Végül megmentette valaki ezektől az őrültektől a vega macsekot?:D / Nem tudom, ismered-e a Csillagainkban a hiba c, könyvet. Abban is a főszereplő létfontosságú problémának tekinti, hogy az általa olvasott könyv végén mi lett szegény házi állattal. Valahogy én is így vagyok, mert a többiek sorsával tisztában vagyok./ :D

      u.i.2: Ééés megint nem fértem bele a 4096 karakterbe. Bocsi! :)

      Törlés
    2. Drága Lu!
      Sose kérj bocsánatot, ha sokat írsz, tőlem ne, hisz ez nekem megtiszteltetés! :)
      Annyira szépen összefoglaltál mindent, nem tudok mit mondani, most nagyon nem vagyok a szavak embere.
      Köszönöm szépen, habár nem érdemlem meg, amiket mondtál. <3
      Igen, van egy bátyám, aki 8 évvel idősebb. :D
      Még nem olvastam ezt a könyvet, de tervbe van. :) Talán egy óvatlan pillanatban Niall elfelejtette becsukni maga után az ajtót... :)

      Törlés
  26. szióka! :)
    Jajj, istenem. Jajjvjajj. A végén, az az utolsó sor annyira jó, az tetszik a legjobban, de persze az egész epilógus, az összes történettel együtt fantasztikus! Nem gyõzöm elégszer mondogatni, h. mennyire jó!
    Bevallom másra szàmítottam az epilógusban, hogy pontosabban mire azt nem tom, de akkor sem csalódtam! (:
    Bírtam ahogy Stella próbálta elmondani Zaynek, és ahogy Zaynie reagált rá. :DDD
    Ajj, hiànyozni fog ez a sztori, nagyot, élethūt alkottál!!!! ;)
    Ölel,
    Én. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Köszönöm szépen! :3 <3
      Nagymackósölelés! <3

      Törlés
  27. Drága Nessa! <3
    Először a részről: Egy házasság, egy baba, és egy tökéletes élet, egy tökéletes sráccal..nem is kivánhatna ennél többet egy lány ;) (szerintem)
    a sós krumpli, csak nem szerelmes a szakács?! (XD)

    És ahogy megígértem a "hosszú" véleményem:
    Aszthiszem egyike voltam azok közül akik kinden egyes részhez írtak és csodáltak téged. Elképesztően tehetséges vagy! ;)
    Külön a szereplőkröl:
    Eric: már az elején sem volt szimpatikus, akkor meg mikor Stella-val szakított egyenesen megutáltam..

    Perrie: furcsa mód nem utáltam, bár köztük volt a Stella+Zayn szétszakadásának, igaz nem szándékosan..

    Eleanor: egyik kedvencem volt :)

    Niall: nem sokat szerepelt, de amikor igen, akkor mindig nagyon aranyos volt, és volt mikor sajnáltam is szegényt :'(

    Harry: az első amire emlékszem az az amikor Stella felsikított, mert meglátta Harry-t anyaszült meztelenül wc-re menni (XD) az nagyon vicces volt...na meg a kakaó imádat :D

    Louis: az a barátság ami közte és Stella között van irigylésre méltó :') A titoktartása pedig tiszteletre méltó. *-*

    Liam: Olyan aranyos ^_^ Stella és Liam közti testvéri kapcsolat nagyon édes <3

    Zayn: Stella-val való első csókolózása, annyira édes volt, és a bujkálásuk, na meg a titkos randik *-* Vicces volt, hogy próbálta távol tartani magát, hogy megismerje Liam húgát :D

    Stella: Eric-kel nem volt az igazi nagy szerelem...de ez így volt jó, mert utána jött Zayn aki teljesen az ujja köré csavarta Stella-t (bár ez fordítva is igaz) A kettejük szerelme az én véleményem szerint minden lány álma..találni egy fiút aki boldoggá tesz <3 *-*

    Ui.: Nagyon remélem, hogy nem mentem mindig az agyadra :*
    TE VAGY A LEGJOBB <3
    a következő blogodon is várhatsz engem, rendszeres olvasóként :))
    XoXo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De, bizony nagyon szerelmes! :)
      Drága, te sose mész az agyamra, köszönöm, hogy támogatsz! <3 Köszönök mindent! <3

      Törlés
  28. Most egy kicsit sírni akartam és te segítettél is benne <3 Annyira sajnálom, hogy nem lehet belőle 2.évad, mertt ez az első blog, amit tőled olvasok a kezdetektől :') Vagyis úgy, hogy be tudtam hozni hogy kommentelhessek. Majd írok egy reszletesebb komit, mert ez az epilógus és jobban meg szeretném köszönni a csütörtökjeimet, csak most telefonon vagyok és tele lenne elirasokkal :D Amint fent leszek gépen (az szombaton lehet) ígérem, hogy írok valamit vagy twitteren vagy askon vagy itt komiban, de fogok, mert tényleg mindig vártam ezeket a napokat <3 Néha elfelejtettem, hogy hoppá csütörtök van, de mindig elolvastam utána ;) Szóval nagyon nagyon köszönöm ezt a sok sírást, ami jó érzés volt, csak mindig attól féltem, hogy benyit a húgom és elkezd kiröhögni, hogy miért sírok :D Nagyon várom az új blogodat, mert akkor nincs esély hogy legyen 2.évad, ugye? :( I think I'm in love with your blog, and all these little things <3
    Réka xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, biztos, hogy nem lesz 2. évad. :(
      Köszönöm! <3

      Törlés
  29. Ez egy fantasztikusan jó történet... újra olvastam az egészet egyben, a végén már sírtam... ez így lett kerek egész!♥
    Szerintem mindannyian megköszönhetjük neked, hogy egy kis színt vittél az életünkbe a blogoddal!♥
    Mindig vártam a csütörtököt, mivel tudtam akkor jön a rész. Miután azt elolvastam már egyből azt mondogattam, hogy legyen már jövőhét... ♥
    Sajnálom, hogy vége lett, de ez így van rendjén...
    Köszönöm, hogy adtad nekem ezt a blogot!!!! ♥♥♥

    Az egyik legnagyobb "rajongód", Viki

    U.i.: Tegyük hozzá, hogy az összes blogodat olvastam!!!♡♥♡♥

    VálaszTörlés
  30. nos. imádtam az egész sztorit. az elejétől kezdve a végéig. az összes részt nagyon szuperül megírtad. ügyesen láttál hozzá a dolgoknak. nem voltak hiányosságok vagy érthetetlen momentumok. nagyon ügyesen írtál le mindent amit az olvasó tudni akart vagy kíváncsi volt . nagyon sajnálom,hogy vége lett ennek a történetnek is mert egy szóval IMÁDTAM még most is :D az epilógus ..hát hogy is mondjam.. ennél szívmelengetőbb részt még nem olvastam. nagyon tetszett és olyan aranyos volt. rendesen átéreztem hogy Stella mit érez a történet elejétől a végéig . csak gratulálni tudok neked :) ügyes vagy ..nehéz volt a kezdet de még is happy end lett a vége aminek örülök .:) még egyszer gratulálok :)

    VálaszTörlés
  31. Édes Istenem Nessa! *-*
    Ez valami fantasztikus lett!Csodálatos vagy!Nagyon fog hiányozni ez a történet,nehéz lesz elengedni! :( De remélem rengeteg blogodat olvashatom még!! :)
    Hiányozni fog:-Stella és Zayn története <3
    -Liam az aggódó tesó <3
    -Harry és Niall imádni való kis bolondságaik <3
    -És persze Louis is aki mindíg ott volt ha kellett és segített <3
    Ez a történet így volt kerek és imádni való :)) Nagyon köszönöm%Köszönöm,hogy megírtad,hogy ilyen fantasztikus munkát végeztél vele! :) Köszönöm,hogy olvashattam.Gratulálok!! *-* :) Imádunk Nessa <3 :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, én is imádok mindenkit! <3

      Törlés
  32. Na, jó! Két dolog, 4 blog, van amiért íróként teljesen oda vagy és ez a blogod benne van. Sajnálom, hogy befejezed, mert fantasztikusan jó lett. Szeretném ha nyitva tartaná és nem tröölnéd le. Kettő van egy lehetőségem számodra, a januári könyvemben 3 írónak adok60 oldal helyet, és te lettél a második, akinek bármilyen művét hajnalndó vagyok bemutatni a nagyvilágnak. Gondolkozz rajta. Itt fel tudsz keresni:diceing@freemail.hu
    Nagyon tetszett már több blogod is. Javasolnám, hogy írj egy +++ részt még ide, de tudom, hogy nem nagyon várhatók. Fantasztikus volt és egysz4rűen csodálatos, nagyon szép kidolgozott részeket láttam. Büszek lehetsz önmagadra. Egy tuti, ha könyved lesz, én biztos meg fogom venni. :D
    Köszönöm, tanulságos történet volt!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eszem ágában sincs törölni! :)
      Öhm, ezt nem igazán értem, de írtam e-mailt.

      Törlés
  33. "A reménybe ott kapaszkodj hát!
    S ha úgy érzed, hogy vége,
    Egy régi szép mesének…
    Rakd össze újra sorait e könyvnek.
    A reménytelen élet sorait.
    Töröld le az arcodról az elszenvedett kórt,
    A remény, a remény nem mulandó."
    Nekem most ez jutott eszembe nem tudom miért XD
    Na de komolyra fordítva,
    Drága egyetlen Nessa (szeretett írónőnk)
    Útóljára ezt az SzJG-nél tapasztaltam. Ezt az érzést. Nem tudok mit írni csak azt, hogy így századszorra is de köszönöm. Fogd meg ezt a szót és a történetedet repítse a szél(vagy Superman), és ha eljött az idő engedd el! Én biztos nem fogom :) Néha benézhetsz és bár hiányérzetem volt a gif miatt, így is egy gyönyörű epilógust olvastam. Egy kis vélemény: A kezdetekben is ezzel kezdtél mindent egy kisbabával kezdted a történeted és azzal is fejezted be. És ezt lehet, hogy tudatosan. Azzal, hogy végig vezetted a történetet az októl- az okozatig (tehát a kisbabától, újból egy kis csöppségig) ezzel azt üzented amit mondtam, hogy valaminek a vége valaminek a kezdete. :) Így utoljára de itt hagyom nyomom xxOneWhovian (I'm Superman!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne haragudj, nem találtam megfelelő gifet, semmilyet, de ezt valamikor, valahogyan ígérem, hogy pótolni fogom! Nagyon szépen köszönöm! <3

      Törlés
  34. Sajnos mêg csak most találtam a blogod de ez valami elképesztő lett Főleg a befejezés nincsenek erre szavak bekönnyeztem... Annyira ahww *.*

    VálaszTörlés
  35. Kedves Nessa!
    Ide is késve írok, mint egy másik történetedhez.
    Hát... én már akkor könnyeztem, amikor az epilógus elé írt szöveget olvastam. A végére már teljességgel bömböltem, mint egy kisgyerek. Szívesen mondanám, hogy nem lehet így vége, blaba.. de örülök hogy ez lett. Imádom a happy end-eket. Mostanában -lehet csak az én szerencsétlenkedésem miatt - csak sad story-kat találok. Először ezzel is bizonytalan voltam, mert mégiscsak jobb az örömtől sírni, mint más miatt.
    Egész biztos vagyok, hogy nem fogom elfelejteni ezt a történetet.
    Gratulálok hozzá, és remélem, hogy a következő irományodtól is az öröm könnyeim fognak folyni, és mosolyogva lépek majd ki a böngészőből. Köszönöm, hogy megírtad.

    Big hug,
    R

    VálaszTörlés
  36. Szia, Nessa!
    Szeretném felhívni a figyelmedet egy igen csak érdekes dologra. Böngésztem a wattpadon, elsőre nem tudtam miért is tetszik az a történet, aztán megvilágosodtam az első részt olvasva. Természetesen kiveszem majd a könyvek közül, mert már nem érzem jónak a történetet.
    Kérlek olvasd el ezt a részt, nagyon fontos lenne! : https://www.wattpad.com/320840970-a-titok-ami-megv%C3%A1ltoztatta-az-%C3%A9letem-marc-bartra-1/page/2

    Puszi, Poppy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!❤
      Nagyon szépen köszönöm, hogy szóltál, elintéztem, valóban ezt a történetet lopta.

      Törlés
    2. Szia Nessa!
      Nagyon szívesen segítettem. Te vagy az egyik kedvenc írónőm, imádom az összes történetedet! :*
      Puszi, Poppy

      Törlés
  37. Köszönöm, hogy olvashattam egy ilyen csodálatos blogot.

    VálaszTörlés