2014. január 2., csütörtök

36.rész Legjobb barát

Sziasztok! :)
Az év első része! :3 
Valamiért ezt sosem érzem elég jónak, de most azt hiszem, ellentétben tavaly ilyenkorra, most van is okom rá. Még ki kell pihennem 31.-ét. Ma délután 1.-kor ébredtem, és amíg be nem kapcsoltam a laptopom fogalmam se volt róla, hogy csütörtök van, nyugodtan olvasgattam a telefonomon. Ezért jött csak most a rész, na, de itt vagyok. Nem történik benne túl sok minden, és szerintem elég rövid is lett, viszont én szeretem ezt a részt, és a továbbiakban bőven kárpótolva lesz a hosszúsága.
Jó pihenést, a szünet utolsó napjaira! 
Nessa. xx

~Zayn Malik~

Elgondolkozva lépdelek, a port rugdalom, azon gondolkozom, mit kellene mondanom Liam-nek, hogy elengedje velem Stella-t. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy semmiért nem fogja azt engedni, hogy velem legyen, ráadásul ne aludjunk itthon. Fel fog tűnni neki és talán majd csak rontok a helyzeten, ha ezt most elcseszem soha többé nem lesz rá lehetőségem, hogy elmenjünk. Hiszen gyanús lesz neki, ha mindketten ugyan azon az éjszakán nem vagyunk otthon.
Hallom, hogy csapódik az ajtó de nem fordulok hátra, azt hiszem, Harry az, de nem találom el. Nem is foglalkozok vele, szép lassan rájövök, hogy semmi esély arra, hogy kettesben maradjunk, nekem köszönhetően Liam még mindig teljesen bizonytalan és azt várja, mikor kapok össze megint a húgával. 
-Mi a baj, Zayn?-hallom meg Louis hangját.
Megfordulok, a lépcső legfelső fokán üldögél, a telefonja mellette pihen, zavartan nézek rá, amikor az ujjai közt felfedezek egy szál cigit. Én már leszoktam róla, sikerült, és azon kívül, hogy néha, amikor ideges vagyok elkap a kísértés, nem hiányzik. Akkor sem szívok el egyetlen szálat sem, soha. A végső löketet, hogy letegyem Stella adta meg. És miatta nem vagyok hajlandó engedni a kísértésnek, mert láttam, milyen arcot vágott, amikor az előző barátján megérezte a dohány bűzét. Nem akarom, hogy valaha is látnom kelljen azt az arckifejezést, ahogy az orrát fintorogva felhúzza. Igazából elég édes arc, mégsem akarom, hogy valaha is bármi undort érezzen az illatom miatt.
-Hát te meg mi a francot csinálsz?-ugrom oda, kikapom a kezéből a szálat és azzal a lendülettel ledobom a földre és rátaposok.
-Nagyon jól tudod te azt.-hunyorog rám.-Kell valami, ami segít a feszültséglevezetésben.
-De nem ez a szar, Louis!
A vérem felforr, tombolni tudnék, mert ilyennel a kezében látom őt. 
-Oké.-mondja higgadtan.
-Ha le akarod vezetni a feszültséget akkor elmész gyúrni, vagy szólsz nekem és kibeszéled magadból, de nem szívsz el ilyen szart!-kapom fel az eltaposott cigit és teljes erőből a kukába vágom.-Világos? Különben is, milyen feszültséget kell neked levezetni?
-Megterhelő, amikor én vagyok a lelki szemetesláda mindenki számára.-mosolyodik el.-Keveset vagyok Eleanor-val, bele sem merek gondolni, mi lesz ha még a turné is elkezdődik.
A turné... egy pillanatra elszorul a torkom, majd újra Louis-ra nézek.
-Le kellene lépnetek néhány napra, valahová ahol kettesben lehettek.
-Roskadozik London az ilyen helyektől.-húzza el a száját.
-Én nem Londonra gondoltam.-vonom meg a vállam.-5 percünkbe telne találni egy helyet, meglephetnéd vele, biztosan örülne neki.
-Igen.-hajtja le a fejét.-És addig, míg én nem vagyok itt, ti kicsináljátok egymást Stella-val, Niall hisztizik, Harry magába roskad, Liam meg állandóan agyalna.
-Ha igaz, amit most mondasz akkor ez nélküled is megtörténhetne. Különben is, miért hisztizne Niall, és mi baja Harry-nek?
-Lányok.-legyint. 
-Azzal megnyugtatnálak, ha azt mondanám, értünk kellene a legkevésbé aggódnod?-kérdezem óvatosan.
-Ne fáradj.
-Tudsz valamit, amit én nem?-szalad össze a szemöldököm.
-Nem.-rázza a fejét.-Becsszó, Stella-val már nagyon régen beszéltem ilyesmiről, de ki tudja, mikor kezdesz megint féltékenykedni.-grimaszol, majd elmosolyodik.
-Szerintem most igazán nincs rá okom.-mondom, és komolyan is gondolom. Mióta rendszeresen elmondja az érzéseit velem szemben, egyre kevésbé érzem úgy, hogy lenne okom féltékenynek lenni bárki másra.-Hidd el, hogy most egészen máson kell törnöm a fejem.
-Tudom.-vigyorog rám, ez az a vigyor. Az mindent tudó, kombináló vigyor, és jelen esetben beletalál a dolog közepébe.
-Honnan?-kérdezem halkan, biztos vagyok benne, hogy még neki sem mondtam semmit róla.
-Aki tud rólatok, annak szerintem elég nyilvánvaló, miért vág Stella olyan arcot, amikor rád néz, és te miken töröd a fejed, amikor elbambulsz és a közeledben van. Túl jól ismerlek, Zaynie.
Rajtam kívül mindenki eléggé könnyen kezeli ezt a témát közülünk, előszeretettel osztunk meg egymással ilyesmit, ha tanácsra van szükségünk. Az emberek többsége azt hiszi, a fiúk nem szorulnak rá bátorításra és nem küzdenek gondokkal ezen a téren, pedig nagyon is. Én vagyok az, aki általában tanácsot ad, és nem tanácsot kér. Én szeretném megtartani magamnak ezeket a dolgokat, persze nem arról van szó, hogy mindent elmondunk egymásnak, csupán ha kérdéseink vannak azokat nyugodt szívvel feltesszük és próbálunk segíteni. Nem hazudok, ha azt mondom, maximum kétszer volt szükségem tanácsra a magánéletemmel kapcsolatban, szeretem egyedül megoldani a problémáimat.
Lehajtom a fejem, számítok egy tarkón vágásra Louis-tól, de ez most elmarad.
-Segítek, ha te is segítesz nekem találni egy viszonylag nyugodt tengerpartot.
-Benne vagyok.-vigyorgok fel, majd körbenézek. 
Belesek az ablakon, Harry szokásához hűen a kanapén terpeszkedik, a többieket nem látom. 
-Tegyük fel, hogy szeretném, ha Eleanor és Stella kicsit jobban összebarátkozna, ezért elhívom Stella-t hozzám, a saját házamba. El mindent tud, szóval amiatt nem kell aggódnotok, hogy elszólja magát vagy hasonló, Liam bízik bennem, nem fogja hívogatni. Te meg majd kitalálsz valamit, hogy lelépj itthonról, mondjuk randizol egy lánnyal, ami nem is olyan nagy hazugság...
-Te egy lángész vagy.-szakad fel belőlem.
-Tudom.-vigyorodik el elégedetten.-Na, menj és mondd el ezt a barátnődnek.
-Nem.-mosolygok.-Jobb lesz, ha ő is így tudja ezt, legalább addig sem lesz bűntudata Liam miatt. Ti szépen elindultok ketten kocsival, útközben érte mentek Eleanor-ért, de ahelyett, hogy hozzátok mennétek, elhozod hozzám, és én addigra már ott fogom várni.
Bólogatni kezd, majd kinyújtja felém a kezét, melybe vigyorogva csapok bele.
-Kösz, Lou.
Szabad kezével legyint, viszont mielőtt feltápászkodhatnék, hogy bemenjek a laptopomért még megragadja a kezem és nyomatékosan néz rám.
-Nagyon vigyázz rá, Zayn! Más szempontból, de nekem is legalább annyira fontos ő, mint neked.
-Tudom.-bólintok.-Kihozom a laptopom.
-Hagyd csak, a csodálatos eszemmel már kigondoltam azt is, hova viszem Eleanor-t.-ül ki az arcára a mosolya.
-Mikor akarod megvalósítani a tervedet?-kérdezem bizalmasan.
-Holnap.-vonja meg a vállát, a válasza sokkol. Túl hamar van ahhoz, hogy mindent a lehető legjobban megcsináljak kettőnk számára. Végül mégis rábólintok.
-Rendben.
-Megyek, akkor lebeszélem ezt Payno-val. Egyébként ha rám hallgatsz, ideje lenne elmondanotok neki.
-Gyanakszik?-kérdezem félve.
-Fogalma sincs semmiről.-rázza a fejét.-De ha Stella az én húgom lenne, én szeretném tudni, mi van közte és az egyik legjobb barátom között.
-Az elején túlságosan önző és seggfej voltam ahhoz, hogy most el tudjam neki mondani.-hajtom le a fejem.-Igyekszem összeszedni magam és beszélek Stella-val is.-motyogom.
-Én nem szólok bele, Zayn. A ti dolgotok, de nektek is könnyebb lenne, ha nem kellene titkolóznotok előtte és a többiek előtt. Sok problémát megoldana.
Bólintok, mire hátba vereget és biztatóan elmosolyodik. Kinyitja az ajtót, és abban a pillanatban elkiáltja magát, nem törődve a kanapén lassan elbóbiskoló Harry-vel.
-Liiaaam!
Elrohan mellőlem, felvágtázik a lépcsőn és eltűnik előlem. A konyhába megyek, kiveszek a hűtőből egy üveg ásványvizet és lassan elkortyolom a felét, próbálom összeszedni a gondolataim Stella-val és velem kapcsolatban. Nem vagyok biztos benne, hogy komolyan gondolja ezt, de persze az sem baj, ha a sejtésem beigazolódik és meggondolja majd magát. Sosem erőltetnék semmit, amit ő nem akar. Nem kételkedem benne, az egyetlen ok amiért ezt gondolom az az, hogy még a saját testvére előtt sem mutatkozik fedetlen lábakkal. A múltkori különleges alkalom volt, amikor felvette a ruhát, de egyébként még a rövid pizsamájához is ugyanúgy felhúzza a hosszú zokniját. Nem tudom, hogy ilyen viszonylag rövid idő után képes lenne-e levetkőzni velem szemben a gátlásait.
Mindegy, nem is ez a lényeg, a holnap estét együtt töltjük, az már mindegy, hogy mit csinálunk, úgy leszünk kettesben, hogy végre nem kell majd attól félnünk, valaki ránk tör.
Felmegyek a lépcsőn, Liam szobája előtt lelassítok, hallom Louis hadarását. Eddig egészen jó ötletnek tűnt ez az egész, de most ismét rám tör a bűntudat, őt is belekavarom ebbe az egészbe, ő is hazudik miattunk Liam-nek...
Megrázom a fejem, nem merek bemenni Stella-hoz, de nem is kell, nyitódik az ajtaja és kis híján belém ütközik. Ösztönösen elmosolyodom, eszembe jut, pár hónappal ezelőtt hányszor álltam itt, bocsánatot kérni a bunkóságomért, vagy mert nem mertem bemenni és ezért inkább vártam, hogy ő nyissa ki az ajtót. Sokszor nem is tudta, hogy itt állok.
Elmosolyodik, lábujjhegyre áll és ajkát egy rövid pillanatra az enyémhez érinti, túl kevés, de nem panaszkodom, elrohan mellettem és bemegy Liam szobájába. Kezeimet zsebre dugom és visszasétálok a saját szobámba, felveszek egy vastagabb pulcsit az atlétámra, felhúzok egy tornacipőt, úgy döntök gyalog megyek, elvégre nem olyan vészes a táv, amit meg kell tennem.
Szólok Harry-nek - mivel ő az egyetlen ember aki az utamba akad amikor lemegyek - hogy lelépek, majd kilépek az ajtón és útnak eredek. Kivételesen nem remélem azt, hogy senki nem jön velem szembe, mert most szívesen fotózkodnék bárkivel. Néhányan megállítanak, mosolyogva dedikálok telefonhátlapokat, zsebkendőket és papírcetliket, mosolygok és tinilányok mosolygós arcára nyomok puszit. Jó látni, hogy valaminek így örülnek. Ezek csak kis apróságok, de jelenleg ennyit tudok tenni értük. A kelleténél hosszabb időbe telik, míg a saját házamhoz érek, de nem panaszkodok.
Amikor kinyitom az ajtót szinte rögtön, gondolkodás nélkül vágok át a nappalin és kinyitom a kertbe vezető tolóajtót. Elég hűvös van és a ház poros, utoljára Perrie-vel voltam itt. 
Nekiesek a nappalinak, megkeresem a seprűt és a lapátot, majd gondosan felseprem a padlót, nem szeretek takarítani, de ez most nem esik terhemre. Elmerülök a gondolataimban, a nappali után felsöprök a konyhában és lassan végigjárom az összes helyiséget. Nem szeretném őt egy poros, koszos házba hozni.
Portörlővel végigmegyek a polcokon, néhány óra alatt végzek, kidobom a hűtőből azt a megromlott doboz tejet és eldöntöm, hogy mit kell venni. Elsétálok a közeli kisboltba és megveszem azt, amire azt gondolom szükségünk lesz, persze a legfontosabbra nem gondolok.
A pénztárcámba nincs semmi ilyen, feltrappolok a lépcsőn és feltépem az éjjeliszekrény fiókját, csak akkor nyugodok meg, amikor jó pár kis ezüst tasak szemez velem onnan. Felkapom őket és átviszem egy másik hálószobába, mert eszembe jut, hogy Stella egészen addig vonakodott csupán mellém feküdni az ágyamba, míg meg nem nyugtattam.
Ennek a szobának a falai halvány lilák, a közepén franciaágy terül el, mellette tölgy éjjeliszekrénnyel, a fal mellett pedig tölgy szekrénysor húzódik. Megigazítom a lila ágytakarót és bedobom az éjjeliszekrénybe a "csomagokat".
Ezek után nyugodt szívvel sétálok le a lépcsőn, felkapom a kajával teli szatyrokat és kipakolok a konyhában, becsukom a hűtőajtót és nekidőlök. Még utoljára végignézek a házon, nincs olyan helyiség amit ne takarítottam volna ki, a biztonság kedvéért még egyszer kihúzom a fiókot, majd előhalászom a kulcsom és mosolyogva bezárom magam mögött az ajtót.

~Stella Starlight~

-Szóval barátkozzak össze jobban Eleanor-val?-kérdezem.
-Igen.-öleli át a vállam.-Danielle-vel barátnők vagytok, őt meg alig ismered. Szeretném, ha összebarátkoznátok.-vonja meg a vállát.
-Te tudod.-mosolygok.-És te mit fogsz csinálni?
-Majd kiszolgállak titeket.-nyom puszit az arcomra.-Nem ér kérdezősködni!
-Bocsánat.-teszem fel a kezeim.-Lou.-hajolok közelebb hozzá.-Nem tudod hol van Zayn?
-Fingom sincs.
-Ez konkrét válasz volt.-biggyesztem le az alsó ajkam.
-Gyere, addig se bánkódj amíg nincs itt, segíts nekem találni egy jó szállodát.
-Szállodát? 
-Szeretnék elmenni Eleanor-val pár napra valahová.-mosolyodik el.-Te biztos jobban tudod nálam, hogy mit szeretnek a lányok.
-Remélhetőleg.-motyogom.
-Akkor segíts! Hova mennél? Valami nyugodt helyet akarok.
-Tengerpart.-vonom meg a vállam.-Anyáékkal... vagyis...
-Értem.-néz a szemembe.
-Szóval egyszer voltunk Costa Rica-n nyaralni, az nagyon jó volt. Pálmafák, tengerpart, találtam egy eléggé eldugott részt ahol egyedül lehettem, gyűjtöttem kagylókat meg köveket. Még kicsi voltam.
-A kis Stella egyedül üldögél a tengerparton...-mondja elrévedő tekintettel. Gyengéden a vállára csapok.
-Ne vicceld el, tök jó volt, szerintem Eleanor örülne neki. Bár van egy olyan érzésem, hogy mindegy neki hova mentek, csak legyetek együtt. Legalábbis én így lennék vele.
Elmosolyodik, végigsimít a hajamon és puszit nyom a homlokomra.
-Igazad van.
-Mikor szeretnétek menni?
-Jó lenne minél hamarabb, mostanában keveset vagyunk együtt. Talán jövőhéten, de úgysem jön össze olyan hamar.
-Miért ne jönne össze?
Megvonja a vállát, megfogom a kezét és húzom magam után a lépcsőn, a szobámba belépve levágódok az ágyra és az ölembe veszem a laptopom. Rossz volt látni azt az átsuhanó "mostanában semmi nem jön össze" kifejezést Louis arcán. Egyszerűen az nem oda való, nehéz őt elképzelnem a mosolya nélkül, ő az a fajta srác, akinek ha csak a közelébe érsz, jobb kedved lesz.
-Szálloda, vagy faház?-pillantok rá mosolyogva.
-Ez kérdés?-csillannak fel a szemei.-Faház.
Képeket mutatok neki, rövid időn belül már telefonál is, hogy érdeklődjön az egyik kivehető ház felől, amikor leteszi és az arcán megjelenik a vigyora, már tudom, hogy megvan a ház. Elképesztően jó érzés látni a mosolyát, és ahogy a szemei élénkebben kezdenek csillogni.
-Köszönöm.-ölel magához.-El nagyon fog örülni neki.
Rámosolygok, örülök, hogy hasznosíthattam magam és legalább ebben segíthettem neki. Hátradől, a párnát az orrához emeli és beleszagol.
-Hogy lehet, hogy az én párnám már teljesen átvettem az illatom, a tiednek meg öblítő szaga van?
Mosolyogva megvonom a vállam.
-Ja, elfelejtettem, hogy a múltkor is én ébresztettelek. Nekem köszönhetitek, hogy még nem buktatok le.-böki meg a hasam.
-Tudom.-mosolygok.-Az én illatom az ő párnájában van...
Mosolyogva megrázza a fejét, felhúzom a lábaim és egy ideig csak nézek magam elé.
-Lou?
-Hm?
-Mondott neked valamit Harry?
-Igen.-bólint.-Ne aggódj, rendbe jön majd.
-Nem akartam megbántani.-szorul el a torkom.
-Tudom, Stella. És ő is tudja, megérti.
Elmosolyodom, Harry azóta nem igazán szól hozzám, kerüljük egymást, kétlem, hogy megérti. De ha másban nem, abban biztos vagyok, hogy nem fogom engedni, hogy csak úgy tönkremenjen a barátságunk. Harry túl jó barát ahhoz, hogy hagyjam ezt.
-Lou?-suttogom ismét, ezúttal is csak halkan hümmög.-Ez nem helyes...
-Tudom.-bólint.-De boldog vagy vele, nem?
Ezúttal én bólintok, nekidőlök a mellkasának és magamba szívom Louis kellemes illatát, annyira más ez az illat, mint ami Zayn-ből vagy Liam-ből árad. Mindegyikőjüknek más, de kellemes illata van.
-Ez a lényeg, a többi nem számít. Majd ha úgy érzed, mondd el neki, azt akarja, hogy boldog legyél, és ha te Zayn-vel vagy boldog, meg fogja érteni. A legjobbat akarja neked.-nyom puszit a homlokomra.-Meggyőződésem, hogy Zayn a legjobb számodra, és ezt nem azért mondom, mert a barátom. Hanem mert tényleg így gondolom, mert a vitáitok ellenére, mindent megtenne érted, Stella. Néha bunkó, nehezen kezdd el bízni valakiben, de ha ez megvan, utána ő a legkedvesebb bad boy, akit valaha megismertem.
Mosolygok a szavain, tudom, hogy így van. Szorosan ölelem magamhoz, azt hiszem, nyugodt szívvel mondhatom, hogy nekem Louis a legjobb barátom.
-Megharagszol, ha most lecseréllek?
-Harry örülne neked.-mosolyog, tudja, mire gondolok.
Puszit nyomok az arcára, magához ölel és szeretetteljesen összeborzolja a hajam, lefordulok az ágyamról és az ajtóhoz sietek, lényegesen lassabban követ. leszaladok a lépcsőn és egy ugrással a pihenő Harry mellett termek, néhány másodpercig eléggé kétségbeesetten néz rám, majd egyszerre nevetjük el magunkat. Helyet dúrok magamnak és beférkőzök mellé, puszit nyomok az arcára, arcán mosoly ül.
-Szóval akkor rendben vagyunk?-kérdezi óvatosan.
-Eddig nem voltunk?-mosolygok rá.-Nincs problémám azzal, hogy barátok legyünk, Haz.
Az arcán tisztán látszik a megkönnyebbülés, kinyújtja felém a kisujját, összekulcsolom az enyémet az övével, azután megöleljük egymást. Nem mond semmi kétértelműt, kinyújtóztatom a lábaim és a tévére pillantok, szokásához hűen mesét néz, megfelelő programnak tartom kettőnk számára. Nem szándékozok elmenni mellőle.
Niall lép elő a konyhából, fejemet hátrahajtom és rámosolygok, elindul felénk, szorítunk neki egy kis helyet még a kanapén, egy szendviccsel a kezében huppan le a másik oldalamra.
-Kérsz?-dugja az orrom alá. Nevetve török le belőle egy darabot, megtisztelve érzem magam, amiért megkínált, ritkán hajlandó megosztani valakivel a kajáját.
-Én is.-nyúl át előttem Harry.
-Csinálj magadnak!-húzza el.
Harry gyorsan előre hajol, de mielőtt elkapná a szendvicset Niall teljes fordulatot vesz és összekucorodik mellettem.
Kettétöröm az én falatomat és Harry kezébe nyomom. Nevetve tünteti el a szájában, amikor Niall hajlandó újra felnézni, a szendvicsét a jobb oldalához szorítja és a szája tele van, leginkább úgy néz ki, mint egy hörcsög. Nevetve figyelem, ahogy nehézkesen rág, Harry kinyújtja a kezét és nyomkodni kezdi az arcát, kisebb csapkodós verekedés alakul ki köztük, egészen addig, míg Niall fel nem kapja a szendvicset és adakozóan hozzávágja.
-Nesze! De most már hagyj békén!-pattan fel, és a konyha felé viharzik, gondolom azért, hogy csináljon magának egy másikat.
-Nem kell! Ezt már összenyammogtad!-kiált neki Haz.-Inkább csinálj egy másikat és azt add ide nekem, ezt meg edd meg!
-Hogyne!
-Úgyis ideadja.-vigyorog.
Niall néhány perc múlva "dühösen" trappol elő, kikapja Harry kezéből a félig megevett szendvicset és odadobja neki az újat.
-Örüljél.-neveti el magát.
-Szeretlek.-mondja elégedetten, és beleharap a szendvicsbe.
-Tudom.-rebegteti meg a szempilláit, és egy hatalmasat harap a szendvicsbe. Teli szájjal mondd valamit, valami olyasminek hangzik, hogy "én is", de közel sem biztos.
Harry kérdőn, felvont szemöldökkel nyújtja felém a szendvicset, megrázom a fejem és magamban nevetve nézek a tévére.
-Elkapcsolhatod.-mondja, miután lenyeli az éppen szájában lévő falatot.
Eszem ágában sincs elkapcsolni, akármennyire is idióta mese megy éppen, Niall-t leköti.
-Hol van Zayn?-kérdezi hirtelen.
Próbálok közömbös maradni a kérdésére, viszont a válaszra én is nagyon kíváncsi vagyok.
-Elment valahova.-vonja meg a vállát Harry.-Nem mondta, hogy minek meg hova.
Nem faggatom, és Niall sem, furcsa lenne ha elkezdenék kérdezősködni, pedig fúrja az oldalam a kíváncsiság. Egy ideig érzem magamon az átható, kék pillantást, majd a figyelme visszatér a szendvicshez, és élvezettel harap bele. Mosolyognom kell az arcán, felém fordul és hörcsögös mosolyt villant rám, ösztönösen hajolok felé és nyomok finom puszit a puha arcára. El kell vonatkoztatnom attól, hogy talán mindketten éreznek valami olyat irántam, amit nem kellene, azt akarom, hogy barátok legyünk. Legalább olyan jó kapcsolatot akarok ápolni velük, mint Louis-val, és azt hiszem, a minap Harry-vel egész jó irányba értünk.
Nekidőlök Haz vállának, a tekintetem a tv-n van, de csak üresen bámulom, közben a gondolataim száguldoznak az agyamban, az arcomra lassan mosoly szökik, Niall eltünteti a szendvicse utolsó darabját is, és elégedetten hátradől. Furcsa köztök ülni, hirtelen nem tudom, hogy kihez kellene közelebb húzódnom, ezért inkább maradok középen. Kinyújtóztatom a lábaim, a jobb oldalamon Harry elégedetten végigsimít a hasán, félszemmel látom, hogy mosolyog. Hallom a bejárati ajtó hangját, a szívem nagyot dobban, csak egyvalaki jöhet, akire számítunk, vagy legalábbis én számítok. Valószínűleg lerúgja a cipőjét, hallom, hogy megbotlik valamiben, halkan szitkozódik. Elfojtom a mosolyom, érzem magamon Niall pillantását.
Nem tehetek semmi félreérthetőt, úgy érzem, mindent tud. Mindent. 
Túl sokat idegeskedek, nem tudhat semmiről, sosem teszünk semmi félreérthetőt a többiek társaságában. Az arcom kisimul és ismét a tv-t nézem.
-Sziasztok.-lép be Zayn, tekintete végigjár rajtunk, majd a szája mosolyra húzódik.
A szívem hevesen dobog, Louis-nak nem volt igaza. Zayn-nek csak a kinézete tükrözi azt "bad boy" dolgot, de a tekintete angyali.

24 megjegyzés:

  1. Nagyon jó rész volt, várom a kövit!! :))

    VálaszTörlés
  2. imádom!!!*-* huu vàrom nagyon a következőt!!:PP na meg persz, hogy mikor mondják el Liamnak és mir fog szolni hozzà!!:D
    Ja és Boldog Új Èvet :DD :PP

    -Ráhel!:)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó rész volt :)
    Ui.:Mondják már el Liamnek :)

    VálaszTörlés
  4. Imádtam!:)
    Nagyon várom a következőt! :)

    VálaszTörlés
  5. Egyszerűen tökéletes!
    Annyira izgalmas a történet , hogy naa.
    Olyan jó erről a "titkos románcról" olvasni , mert annyira aranyosak.
    Remélem még nem fogják elmondani Liam-nek , igaz , hogy sajnálom őt , de ne.
    Na befejezem az összefüggéstelen mondatok kreálását és elbúcsúzom.

    Boldog új évet , késve.
    Ölel;Noja

    VálaszTörlés
  6. Boldog Új Évet! Nagyon tetszett! Már alig várom a következő részt!

    VálaszTörlés
  7. B.Ú.É.K. Fantasztikus lett ez a rész!! Én eddig is minden résszel meg voltam elégedve! Alig várom a kövi részt! :D XD LOL

    VálaszTörlés
  8. Szeretném is, meg ne is, hogy kitálaljanak Liam-nek. Arghhh egyszerűen imádom, az egészet! Gyönyörűen írsz. :) Alig várom a következő részt! Xx Vera

    VálaszTörlés
  9. Hola!
    Uhh na elöször az elõbbi részt kommentàlnàm. :3
    TE JOOO ISTEEEEN. HARRY MAJDNEM LESMÀROLTA STELLA-T! AZTAMOCSKOS! HÀT ÉN NAGYON MEGLEPÕDTEM, AZTÀN NAGYON MEGSAJNÀLTAM SZERENCSÉTLENT. :/
    OMG mi lesz még itt. Milyen màzlista a csaj, hogy szinte mindegyik sràc beleszeret ><
    Akkor a mostanihoz:
    Wààà, a véleményem nem tud vàltozni ezzel a bloggal kapcsolatban: nagyon jooo! nagyon tetszik! ismét nagyon jo/fajin lett ;)
    #béke :3
    üdvözlettel: Bubesz Maryette Grimes
    màs néven: Barbara Margaret Geneviev Miranda Catherine Fitzpatrick.
    Bon Voyage xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ciao Husi! :D
      Köszönöm, köszönöm, örülök, hogy tetszett! :D <3

      Törlés
  10. Nagyon tetszett ez a resz is :. Neha kellenek ilyen nyugis reszek is es ennek pont most volt itt az ideje ;)). Remelem, hogy majd ok mondjak el Liamnek a dolgot es nem rajon vagy valaki mas kozli vele, az ugy eleg sablonos lenne. De biztos vagyok abban, hogy nagyon jol fogod megoldani, meg soha nem csalodtam az irasodban ♥.
    Nagyon varom a kovetkezo reszt, Boldog uj evet! :)

    VálaszTörlés
  11. Nessa!!
    Nagyon jó rész volt :)) Várom a következő részt!!
    XoXo

    VálaszTörlés
  12. Meglepi a blogon! :D http://beethoven-lilyparker.blogspot.hu/2014/01/1-dij.html

    VálaszTörlés